“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Olyan nincs, hogy tengődik az asszony meg a szerető között. A férfi nem arról híres, hogy mindig dönteni tud és felelősséget vállal a tetteiért? A nemdöntés ez esetben sunnyogás. Adja elő a férfi az asszonynak nyugodtan, hogy neki szerető kell, és törődjön bele, hogy az asszony majd hoz egy döntést ezzel kapcsolatban. Nehogy már megsajnáljuk azt a férfit, aki évtizedekig hazudik a feleségének, megfosztva őt a döntés lehetőségétől.
Rengeteg férfit (férjet vagy szeretőt) láncolnak magukhoz a hölgyek a (titokban) elhagyott fogamzásgátlás miatt bekövetkező várandóssággal. Ő utána még dönthet, világra hozza vagy sem. Az apának akkor már szava nincs (sem érte, sem ellene).
Ez nagyon nagy baj, h az asszonyok ilyen fatalisták. A ffi ártalmatlan érzései miatt képesek megfosztani a saját gyereküket a saját apjuktól. Inkább kiadják a ffi útját, minthogy békében együtt élnének vele... Ez nem szép dolog. A gyerekekre meg igen káros.
Teljesen nem idevág, de készülődöm lefeküdni és a rádióban egy pókszakértő azt elemzi, h hogyan csíp/ nem csíp meg a pók éjjel álmomban... Mindjárt falhoz vágom a rádiót...
A női agyban meglehet, h így van. Azonban a ffiak mások. Hány szerencsétlen fickó tengődik a szerető. feleség háromszögében évtizedekig, és van, h a másik asszony alá is odavág egy-két kölköt... Miért nem lehet ezt tisztességesen, őszintén megbeszélni? Mert a vérszomjas hölgyek nem tudnak osztozni, ha tudnak egymásról... Pedig nem kopik az... Csak edződik... :)
Ha jól megfizetne egy többnejűséget reklámozni akaró migrisimis oldal én is azt mondanám! A valóság. Ha valóban szeretsz valakit, csak ő jár a gondolatodban, az életedben Másnak nincs helye.
Van családon belüli nemi erőszak is. Amikor erőszakkal rámászik a férj a kedves nejére, két pofonnal kifejezve a kangörcsét, az bizony, nemi erőszak a javából. A statisztika az egész világra igaz. Gondolom az iszlám nincs benne. Akkor még elrettentőbb lenne a kép.
A házasság intézménye degradálódott sajnos. Miért nem házasodik össze, akinek van már gyereke? Ehh, am mindegy. Igazad van, stabil élettársi kapcsiban is jó a gyereknek. De ilyet még nem láttam. Persze attól még létezhet. De azért jobb összeházasodni. Egy haláleset nagyon csúnyán alá tud vágni egy ilyen kapcsolatban élő örökösödésének. Kivéve, ha van végrendelet.
Juj! Én is szeretek három férfit, a főztjüket, az illatukat, a mosolyukat, a szemük színét. Egy nőnek több férfire van szüksége, meg is kérem holnap a kezüket. :)
Az uraság tekergeti Nagy hevesen a leányt, A kereskedõ bedugja Ecetes korsó gyanánt. A kanonok gyûgyõlgeti Vén szotykáját pamlagon, A káplán meg cicerészni Tanul kinn a falvakon. Hivatalnok feleségét Frütyõgteti rendesen, De befirkant az írnok úr A szajhának, - csak legyen! Doktor urak hersentenek Szép taktusra csendesen, A poéta meg befütyöl Kedvesének ékesen. A mészáros megdolgozza, Ha megáll neki a lány, Diákember keceficél Nagy sietve szaporán. Ács a kurvát jól megmássza, Parasztlegény kamatyol, Úgy van írva krónikában: A napszámos kubikol. Bakancsosnak sok az esze, Éjjel-nappal toszni jár, S habár keményen teszi, De csak tökõl a huszár. Csizmadia jól beszurkol, Besuvickol a cipész, A takács meg mityolgatni Éjjel-nappal mindig kész. Vasutas befüttyent hetykén, S benyom a nyomdászlegény, Brûgöl a cigány, és kupiz a nyaviga hevenyén. Besavanyít a szakács, S a harangöntõ bekólint, Csesz a varga jókedvében, Ősrégi szokás szerint. A vadász lõ - úgy, ahogy kell, Ha a töltés jó kemény, Bemázol a szobafestõ, Pettyent a vándorlegény. Molnárember csak bugyizgat, Besrófol a lakatos, Kádárlegény beverni tud, Becsavar az obsitos. Becserez a tímárlegény, Kéményseprõ meg bejt. A markõrök belökdösnek Ahol lehet, mindenütt. A gombkötõ vígan pitykéz, Kefekötõ bekefél, A tudós csak cicizni tud, Újságíró meg petél. Stibicel a szobalánnyal A vigéc a hotelben, Kanol a bakonyi kanász, De sohase fotelben. Búgat a bús disznóhajcsár, Ökörhajtó besuhint, Beheppent a fürge pincér, A szakácsné ha kacsint. Benyes a szorgalmas kertész, Becserrent a laboráns, Bojtár gûtyöl, s a frajlának Behagyint a praktikáns. A tornász meghúzza hölgyét, És befúr az asztalos. Megélvez a szolgabíró, Ha a leány takaros. A rézöntõ meg becsörrent, Patikárius meg beád, Közõsül a polgármester - Lassan mozgatva farát. Befreccsent a tûzoltó, ha Csõre kapja a leányt, A dinnyecsõsz meglékeli, Ha a nõ hagyja magát. A konduktor sorba likaszt, És szurkol a zordfinánc, Szakácsnõt a kapu alatt Megböki az orrfinánc. Zsandárkáplár tíz körmérõl Lekapja a menyecskét, Furvézernek megdönteni a lotyóját - gyerekség. Koslat a falusi kántor, És betol a péklegény. Párzik a búsfilozopter, Minden hónap elsején. Háziúr lakbérnegyedkor Csinál két s több numerát, Aki steigerolni szokott, Annak semmi meg nem árt. Azt mondja a nóta, hogy nincs Se mennyország, se pokol, Ennélfogva érrheta, hogy Még a pap is kupakol. Szabósegéd megugorja, Mint a kecske, ringyóját, A kovács meg bever neki, Szikrázik - az áldóját! Az inas csak bagzani tud, Hágni pedig a kocsis, Vén baroneszt jól megcékel Könyv nélkül a hajdú is. Libapásztor zsákon tömi A leánykát - hogy csak nyel, A miniszteri tanácsos Rendszerint már csak - ...figyel. A széplélek csak kettyintget, Szemlesütve, sötétben, A nagy kujon megprütyköli a legyet is röptében.
Hanem:
Szart sem ér a mesterségük, Alhatnak õk afelül, A hatökrös gazda baszik a világon egyedül!
