Mintegy 100-150 ember részvételével tüntetést szervezett több civil szervezet a terhességmegszakítások és az abortusztabletta esetleges bevezetése ellen csütörtökön, Budapesten.
"Igen. Ahogy telet az idő... És az idő most is csak telik. Akkor a trend folytatódik?"
Az idő már csak ilyen, telik. Attán hogyki hogy TÖLTI, az rajta múlik. A trend miatt szidd a felszínes, fogyasztóközpontú társalamat, ahol ez a divat. Mondtam, akit elkap a gépszíj, és vevő erre a hülyeségre, azzal nem tudok mit csinálni.
"Az információszerzésről pedig csak annyit, hogyha állításod szerint marhára megnövekedett profi információhalmazban élünk, akkor minek köszönhető, hogy éppen az infókra nyitott társadalmi csoportokban NEM tapasztalható javulás? Ld. alanti idézetek. Éppen ott kellene javulást látnunk, de aztán mégsem ez a helyzet."
Mondtam, aki akar, az talál információt. A hanyagok hadd ne legyenek az én gondom. (Ellenben nekik segíts te, lépj fel határozottan, tereld őket jó irányba. Mert beszélni könnyű...)
"Élnek bele a nagyvilágba? Nos, igen: pont arról beszélek én is, hogy a nagyvilágba élőknek kellene megnehezíteni a dolgot, mert aki alaposan informálódik, az elkerüli a problémát. Aki meg él bele a nagyvilágban, megkönnyebbülten élhet bele, hiszen ha probléma van, ott az instant megoldás. Ez aztán marhára motiváló erőként hat a probléma elkerülésére, ugye?"
Mondom, nehezítsd meg nekik. Illetve inkább könnyítsd meg: informáld őket! Látod, azért vannak, akik próbálkoznak - alapítványok, szervezetek, orvosok, tanárok - lépj be közéjük te is. Mert ha a munkájukat már így minősíted, tegyél le te is valamit az asztalra, és mutasd meg nekik a tuti megoldást.
"Továbbra sem látom, hol propagálják az NFP-t (és az absztinenciát) annyira, mint amennyire a többi módszert. Továbbra sem értem, hogy miért számít indoknak az, hogy pl. az NFP mikor okés és mikor nem. Ha annyira nem okés, akkor tessék kivárni azt az időszakot, amikor már biztonságosabban lehet alkalmazni, és akkor belevágni a hancúrba. Ja, hogy az nem trendi? Nem tudom, mióta emberi jog a hancúr. Szerintem csak egy lehetőség, ami következményekkel járhat. És ha arra hivatkozunk, hogy ki, mikor vállalhat felelősséget, meg ki mennyire érett rá, akkor eléggé elgondolkodtató, hogy olyan "bonyolult" dolgok, mint például az országgyűlési választásokon történő szavazás, meg a teljes önállóság csak egy bizonyos életkortól tulajdoníthatók az embereknek, addig az olyan "egyszerű" dolgok, mint például a gyermekválláslás és a hozzá vezető út, már hamarabb is lehetséges. Nem visszás ez kicsit? Nem logikátlan ez picinykét? Érettség? Egyértelmű vélemények? Marhaság!"
A NFP nem népszerű módszer a fogamzásgátlásra. Ezt mutatja a róla kialakult vélemény, statisztika, tehát talán kár eröltetned - de már írtam, terjeszd te. Az absztinenciát pedig a férfitársaid körében kezdd terjeszteni - kiváncsi vagyok, mennyire leszel népszerű! :-)
"Ha annyira nem okés, akkor tessék kivárni azt az időszakot, amikor már biztonságosabban lehet alkalmazni, és akkor belevágni a hancúrba. "
Te amúgy tisztában vagy vele, hogy a szervezet bizonyos fokig KISZÁMÍTHATATLAN? Többen írtunk példát, hogy akkor is teherbe lehet esni, amikor a NFP és egyéb ilyen számítás szerint lehetetlen. Akkor miről beszélünk? Te gép vagy, és úgy működsz? :-)
Senki nem mondta, hogy a szavazóképes kor érne és jelentene annyit, mint a szexuális kapcsolatra megérett kor. Ezt te hoztad össze, és egetverő hülyeség. A szavazás egy olyan dolog, hogy elmész, ikszelsz, és annyi. Tudod, melyik nap, hánytól hányig. A szex meg olyan dolog, hogy előtte fel kell mérni a lehetőségeket, mert a szervezeted nem küld értesítőt, hogy mikortól és meddig, mit lehet. Éppen ezért, aki biztosra akar menni, az biztosabb módszert választ. Aki meg nem, az kockáztat.
Azért hihetetlen, hogy nem veszed észre, az általad favorizált módszer az egyetlen a védekezési módszerek közül, ami a legtöbb nem kívánt terhességet hozhatja eredményül - és esetleg abortuszt. Te meg nyomatod - persze csak itt, férfi létedre. :-)
Tudod, ha nekem majd kedvem támad egy nyolcadikos kislánnyal hancúrozni, akkor majd kölcsönkérem tőled a pornófilgyűjteményed szaftosabb darabjait, az anál starter kit-edet, a gumicicádat, meg a bőrszerkóidat, a szegecselt tányérsapkával és a szíjasgolyóval, és levezetem az indulataimat.
Milyen morális oka? Bizony hogy anyagi oka! Ebből is kétfélét említenék elsősorban. Egyrészt a tisztességes felneveléshez szükséges pénzforrások /de szépen írtam! :-)) / másrészt a karrier akadálya.
Tényleg. Mi korlátozhatja? Például ha neked kedved támadna egy nyolcadikos kislánnyal hancúrozni, aki novemberben tölti be a 14-et, akkor - ha kiderül - következményei lesznek, de ha kicsit türelmesebb vagy és vársz Mikulásig (ezt hozza neked a Mikulás), akkor nem lesznek súlyosabb következményei. Gondolom, ez is teljesen logikus és egyértelmű úton levezethető. Számodra.
"Tudomásul kell venni, hogy a komonisták országrablása idején kevés pénzük van az embereknek és kevesebb gyereket vállalnak.
Ne az abortusztabletta ellen pofázzanak, hanem menjenek jövőre szavazni."
Az abortusznak nem anyagi, hanem morális okai vannak.
Amúgy pedig nincs az a nyomor, ami felmenthet bárkit is a magzatgyilkosság erkölcsi követlezményei alól. Ezzel a logikával minden munkanélküli fejbe lőhetné a gyerekét.
"Nem tudom, mióta emberi jog a hancúr. Szerintem csak egy lehetőség, ami következményekkel járhat."
Ezt értelmezzed légyszíves az orális szex, illetve a leszbikus és homoszexuális párok vonatkozásában.
Illetve kérlek, hogy részint logikailag, részint jogilag vezessed le nekem, hogy mi korlátozza, vagy mi korlátozhatja a felnőttek, vagy fiatalkorúak szexuális tevékenységét.
Vagy esetleg már megint, ember és ember között akarsz különbséget tenni, ahogy korábban magzat és magzat között különbséget tettél?
Akkor tessék megvárni, amíg megtörténik a finomhangolása annak az órának. És addig tessék megváratni az órát tesztelni kívánókat. És ha nem megy, akkor tessék az órát tesztelőkkel kifizettetni az esetleges kárt. De ne azokkal, akik szóltak a teszt esetleges hibái miatt. Eső után köpönyeg.
Igen. Ahogy telet az idő... És az idő most is csak telik. Akkor a trend folytatódik?
Az információszerzésről pedig csak annyit, hogyha állításod szerint marhára megnövekedett profi információhalmazban élünk, akkor minek köszönhető, hogy éppen az infókra nyitott társadalmi csoportokban NEM tapasztalható javulás? Ld. alanti idézetek. Éppen ott kellene javulást látnunk, de aztán mégsem ez a helyzet.
Élnek bele a nagyvilágba? Nos, igen: pont arról beszélek én is, hogy a nagyvilágba élőknek kellene megnehezíteni a dolgot, mert aki alaposan informálódik, az elkerüli a problémát. Aki meg él bele a nagyvilágban, megkönnyebbülten élhet bele, hiszen ha probléma van, ott az instant megoldás. Ez aztán marhára motiváló erőként hat a probléma elkerülésére, ugye?
Továbbra sem látom, hol propagálják az NFP-t (és az absztinenciát) annyira, mint amennyire a többi módszert. Továbbra sem értem, hogy miért számít indoknak az, hogy pl. az NFP mikor okés és mikor nem. Ha annyira nem okés, akkor tessék kivárni azt az időszakot, amikor már biztonságosabban lehet alkalmazni, és akkor belevágni a hancúrba. Ja, hogy az nem trendi? Nem tudom, mióta emberi jog a hancúr. Szerintem csak egy lehetőség, ami következményekkel járhat. És ha arra hivatkozunk, hogy ki, mikor vállalhat felelősséget, meg ki mennyire érett rá, akkor eléggé elgondolkodtató, hogy olyan "bonyolult" dolgok, mint például az országgyűlési választásokon történő szavazás, meg a teljes önállóság csak egy bizonyos életkortól tulajdoníthatók az embereknek, addig az olyan "egyszerű" dolgok, mint például a gyermekválláslás és a hozzá vezető út, már hamarabb is lehetséges. Nem visszás ez kicsit? Nem logikátlan ez picinykét? Érettség? Egyértelmű vélemények?
Nálunk is a lánynak volt kötött a csípője. Elég volt a merevítős bugyi - láb között műanyag merevítés -, amit a pelenkára kellett felhúzni. A védőnő azt mondta, akinek ilyet írnak, annak elég maga a pelenka is, az is tart annyit, mint a bugyi. :-) Nem is volt semmi a következő szűrésen.
Tudom, nekem a lányom pöpec kis csípőficammal született, 9 hónapos koráig volt kengyelben, aztán rendbejött, azóta sincsen semmi baja. Nagy találmány ez a Pavlik kengyel az biztos.
Szerintem az előző kérdés éppen arra mutatott rá, hogy a lejjebb felhozott két betegség egyáltalán nem függ össze az anyaméhben kimutathatóakkal - éppen ezért semmi közük az esetlegesen a gyereknél felfedezett betegség miatt bekövetkezhető abortuszhoz. Tehát semmi köze az eredeti témához. :-)
(A csípőficamot valóban szűrik, minden babát kötelezően el kell vinni, és akinél túl kötött vagy laza a csípő, ott megvannak a megfelelő módszerek a gyógyításra. Gyermekbénulás pedig 1990 óta nincs Magyarországon - szintén a lejjebb idézett cikkben olvastam.)
Nem mutatható ki, viszont a csípőficam ha időben észreveszik - márpedig manapság szűrik őket azonnal - tökéletesen gyógyítható. Gyerekbénulást meg nem az anyaméhben szokás kapni.
Valahogy gondoltam, hogy ezt fogod mondani. És ha azt írtad volna, hogy azért, mert te is ilyen gyereket nevelsz, vagy te is ilyen ember vagy, és ezzel élsz együt naponta, azt mondom, el kell hogy fogadjam, mert egyrészt abban a cipőben jársz, másrészt ebből adódóan nyilván jobban ismered a hasonló esetket is. Ellenben ezt nem írod. Akkor viszont változatlanul, aki nem érintett, ne hozzon alap nélkül megállapításokat.
"peldaul csipoficamos, gyermekbenulasos esetet. semmi bajuk eletminosegukkel nem volt. illetve a szokasos problemak."
Csípőficamnál, ahogy eddig láttam, az illetőnek nehéz elősorban. A gyermekbénulásnál, függően a betegség fokától, az illetőnek és a szülőknek is nagyon kemény feladat a hétköznapi élet. (Ma már nem is élnek sokan azok közül, akiket évtizedekkel ezelőtt komolyan érintett ez a szörnyű betegség. Akiknél a légzőközpontot támadta meg, ott a beteg lélegeztetőgép híján könnyen megfulladhatott volna. A betegség ma már csak ritkán végzetes, többnyire fél-egy év alatt gyógyítható, ám olykor izomsorvadás és elégtelen csontnövekedés maradhat vissza a kór távoztával.) (www.vital.hu) Semmi bajuk az életminőségükkel? "Szokásos" problémák? Ezek annál sokkal nagyobb problémák! Szerintem a fenti kijelentés meglehetős elbagatellizálása ezeknek az egészségügyi gondoknak.
nahat en meg ellenpeldakat ismerek. peldaul csipoficamos, gyermekbenulasos esetet. semmi bajuk eletminosegukkel nem volt. illetve a szokasos problemak. de azt hiszem nem irtam azt ogy minden ilyen eset vegkimenetele pozitiv. azt irtam hogy a szeretet es a tisztelet a megbecsules nagyon sok problemat fel tud oldani.
tehat olyan gyogyszerek szedeserol amik elosegitik a teherbeesest es/vagy az amugy kilokodo magzat megtartasat? ezt is ellenzik? vagy az egyik beavatkozas udvos a masik meg elitelendo?"
Alfi, én sok mindent megértek, és ezeknek jelentős részét tolerálom is, és azt is értem, hogy a dolog fúrja az oldaladat, de most már inkáb azt mondom, hogy magas neked ez a dolog, mint a madárinfluenzában kimúlt kendermagosnak a relativitáselmélet. Nem megy ez neked, kész.
Eddig eljutni is elég szép teljesítmény volt egy szoftvertől.
Kutatómunkám utóbbi része Acsai Gy-nek, a természetes módszerek - egyelőre halk, sehol nem fellelhető - terjesztőjének szólt. Előzőleg kerestem Alfredoo-nak is, de ahogy írtad, az neki nem volt jó.
Tudom, hogy nem tőlem kérdezted, de eszembe jutott egyik ismerősünk. A fia az öcsémmel egy idős volt. Amíg kicsik voltak, nem látszott, hogy bármi baja is lenne a fiúnak. Aztán, ahogy nőtt, egyre inkább látszott. A házaspárnak volt már két lánya, harmadik volt a fiú. A férfi orvos, a nő nem tudom, mert mióta a fiuk megszületett, otthon maradt, a gyerek mellett. A fiú tizennyolc vagy húsz éves koráig harcoltak azzal, amiről ők tudták a legjobban, hogy be fog következni. Nyaranta egy helyen nyaraltunk, tehát minden évben láttam, mennyire törnek össze évről évre, ahogy a lányokakl beszélgettem, érezhető volt, mennyire a fiú körül forog az életük, mennyire szeretik, keresik a kedvét - soha nem panaszkodott senki, mindent megtettek a srácért. Amikor utoljára láttam, akkor is az anyja ölelte át, jöttek fürdeni a Balatonba - a fiú nagyon szerette a vizet. Viszont egy percre sem szabadott levenni ról a szemüket - egyszer beszéltünk két szót, és amíg az anyja rámnézett, a srác már bele is fordult a vízbe. A férjemmel ketten szedte ki az a kis nő a nagy fiát. Epilepsziás rohamai voltak, hogy pontosan mi volt a gond, nem tudom, azt hiszem, a szülésnél történ valami. A következő évben meghalt a fiú. Amikor az anyja mondta, hatalmas szomorúság volt a szemében, és azt mondta még, valahol megkönnyebült. És nem azért, mert neki mennyi gondja volt vele, ráment az élete, az egészsége, hanem mert gyötrelem volt húsz évig nézni a fia szenvedését, és azzal a tudattal éni, hogy NEM TUD segíteni rajta, és akármit tesz, a fia meg fog halni. Tudod, így nevelni egy gyereket, hogy tudod, az idő meg van számlálva, iszonyatos lehet. És ha azóta élik is a saját életüket, tudom, hogy olyan csapás ez az egész családnak, amit nem hevernek ki soha. Ezért nem hiszem, hogy bárki, aki nem él ebben, egy szót is szólhat, hogy mivel jár, milyen lehet egy sérült gyermek nevelése.
Elismerésem a kutatómunkáért, az első valamirevaló háttéranyag a témához, a többi csak locsogás volt eddig. (Gondolom, van még más is, de mivel azt nem tudod így neten kersztül Alfreedoo számára is hitelt érdemlően bizonyítani, ezért az igaziból nincs is ;-))
De gyanítom, hogy ezzel az erővel a Gilgames eposzokat be másolhatad volna a pár mindenttudónak.
