kiheverte, legalábbis egyelore, még elkiabálni nem merek semmit. És engem is szeret megint, ölel, puszil, szóval minden a régi. :) Plusz kilo, dehogynem! Meg amúgy sem voltam nádszálkisasszony :( Lesz dolgom pár hónap múlva, addig meg odafigyelek azért a zabára.
39+5, hohó! 40+2on szultem :) de tény, Jucushoz képest ez kismiska, nem tudom hogy bírja ez a lány ekkora turelemmel.
Hú, Tasha, ez tök jól hangzik! Mármint hogy egyáltalán nem hangzik olyan kilátástalannak meg kezelhetetlennek a szituáció. Jó, hogy van pozitív példa, kicsit megnyugodtam. És köszi, hogy részletesen leírtad!
Ljucus,
már nem is tudok mit mondani. :) A drukkok teljesen hatástalanok, úgy tűnik. Kitartás. ;)
Csl, és mikor napközben bementek a furdobe, akkor is fél Anka? Vagy csak a kádban? Egyuttfurdés nem jönne be? Vagy csak betenni egy pillanatra, aztán ki, másnap kicsit tovább? Mindenképp fokozatosan csinálnám, szegény Annácska jól megijedhetett a törölközotol :((
Jelentem levágtuk Martin haját, géppel. No az elején volt visítás, de magamhoz öleltem és magyaráztam és Kisvakond bekapcs., pár perc után lehiggadt és simán hagyta. Viszont az apja belenyírt pár helyen elég bénán a hajába, kicsit vicces most a feje a gyereknek :))
jó, sot, szuper :) Martin visszaállt, igen, édes pofa ahogy hozza Domi cumiját vagy simogatja az öcsi fejét, mi meg persze olvadunk :) Néha van hogy szoptatás közben akarna valamit és húzza a kezem, hogy menjek vele, de egyelore le tudom szerelni, a kezem ugyében van játékkatalógus nézegetni vagy a legókat készítem oda vagy valami más játékot, aztán ha semmi nem megy, végso esetben video bekapcs...
etetés: a reggelit a férjem elintézi, az ebédnél Domi vagy szopik közben vagy nézelodik. Martin mondjuk szépen eszik villával egyedul, ezzel nincs gáz.
altatás: egyutt mennek aludni délben, ezt úgy tudom megcsinálni hogy délelott fent van Domi sokat, nézelodik, ha el is alszik hagyom a járókában a nappaliban, világosban (zajban..) Na és számolok a reggeli szopiból: ha 9 pl, akkor kb délben megetetem megint, szóval ide kell idozítenem M. kajázását. Ebéd után leteszem Martint, majd a másik szobában Domit. (sötétbe, csendbe) Így Martin mostanában fél 12-fél 1 között megy aludni, rugalmas lett a napirendunk ezen része, de nem zavarta meg egyáltalán. (régebben mindig 12kor ment szunyálni) Úgyhogy itt délben van 2 és fél-3 órám a háztartásra, magamra, ami szuper és nagyon kell is hogy mindennel végezzek. (porszívózást pl tudok a 2 gyerek mellett délelott csinálni, vagy teregetést, de fozést vagy vasalást pl nem) Este pedig az van, hogy Martin szokásos idoben furdik/lefekszik, D. pedig még azért rugalmasan, ahogy a kajái kijönnek. Érdekes, hogy nem ébrednek egymásra egyáltalán, éjszaka sem.
játék: belefér, délelott velem, Domival a kezemben, vagy o ha elvan, akkor a járókában, mi meg legózunk Martinnal :) séta: nem vittem még oket egyedul (2. emelet és M. lefele nem tud lépcsozni) úgyhogy ez délutánra marad, mikor J. hazaér. Van hogy egyutt megyunk 4en, van hogy csak én Martinnal, vagy M. és apa. Így intézzuk a bevásárlást is, délután.
én: jól. iszonyú sokat számít a rutin, majd meglátod! Meg szerencsém is van, sok a tej, a szoptatás semmi gondot nem okoz (nincs 1 éve hogy M.-et elválasztottam, gondolom emiatt nem sebesedett a mellem sem). Lement a hasam, végre tudom emelgetni-ölelgetni Martint, birkózni vele, no és issteni érzés a régi farmeromat felhúzni :) Az éjszakai kelések sem viselnek meg, mert emlékszem jól, hogy Martinnal is ez volt, sooot, o surubben ébredt, aztán mégis elmúlt ez az idoszak, szóval nincs az a kilátástalanság érzet mint 2 éve, hogy mikor alszunk már megint?? :))) Tudom, hogy fogunk :)
Szóval ilyenek vannak most, aztán hogy 6 hetesen beut-e a hasfájás, meg elromlik-e Domi alvókája meg mi lesz ha a pici elkezd mocorogni, vagy ha mindketto beteg lesz, nem tudom :))) A férjem végul csak 1 hetet volt itthon, azóta egyedul nyomom, tartogatjuk az apaságiból a még meglevo 10 napot a krízisre :) ha lesz olyan.
Gondolom, már nagyon untok... én is az állapotomat... Az előrelépés, hogy tegnap már 1 ujjnyira nyitva voltam és a baba fejecskéje is bíztatóan lent volt már. Persze megint nyugis éjszakánk volt. Most már nagyon kell sietnem, mert a bába szabira megy. Kedd de. van utoljára...
Csehlencse, szegény Annácska! Nálunk csak a zuhanytól van mostanában frász. Zsolti poénból vmikor nagyon erős vízsugárral zuhanyozta Bazsit, azóta nem veszi szívesen, ha a fürdés végén lezuhanyozzuk. Tényleg, Annácskát nem lehet zuhanyozni?
Fém, Laura előtte nem félt a lefolyástól? Én már azt gondoltam, hogy ezt megúsztuk, de ezek szerint még minden lehet. Bazsi, mióta itt lakunk, végre nagy kádban fürdik, és eleinte azzal kísérletezgetett, hogy kiszedte a dugót, és mindenféle játékait odatartotta a lefolyóhoz, hogy vajon mi történik. Annyira édes volt. Aztán a kezét is próbálgatta. Du. alvást meg próbáld türelemmel. Azért az durva lenne, ha kihagyná (bár Zsolti egyik kollégájáéknál a pici egy az egyben kihagyja ilyesmimkora óta). Régen volt egy óvónő ismerősöm, aki azt mondta, hogy a gyerekeknek akkor is fontos a du. pihi, ha nem alszanak. Kell a fejlődésükhöz.
Lépcsőzés: Bazsi szinte a járással együtt kezdte. Balatonon indult el, és ott azonnal kedvet kapott a lépcsőzéshez. Úgyhogy kedvcsináláshoz nincs ötletem... Ja, aztán azért nem ment minden olyan simán. Természetesen mikor fáradt volt vagy nem volt kedve, felkéredzkedett. Ezért nem bírtunk sétálni járni a régi lakásból. Pocakosan nem bírtam volna egyedül felvinni a másodikra, mikor nem volt segítségem.
Wy, igen, Ápisz blogjában a Cseresznyéskert találó...
Talán tényleg jobb lenne pár fürdést kihagyni és valami alternatív mosakodási lehetőség után nézni.
Mikor anno nekem Laura akart lefolynia vízzel együtt kétévesen, akkor volt ilyen pánik, hiszti, félelem. Egy darabig a mosdókagylóban csutakoltm, aztán meg kisszéken ült a kádban stb...
De Annácskánál más a helyzet, ha jól értem, ő a lepottyantó törülközőtől ijedt meg. Valszeg nem a vízzel van a baja, hanem a hellyel meg a szituációval.
Teljes csőd fürdés terén.:(( Pedig mindent megtettünk, előre elvontuk a figyelmét játékkal, törülközőket száműztük, de hiába, amint beletettük a kádba, rá tíz mp-re már vörös fejjel ordítva és reszketve követelte, hogy vegyük ki.
Tényleg az lesz, hogy kihagyunk egy fürdést, aztán csak egész pici vízzel próbálkozunk először.
Szegény kis vízimanó, nem láttam még így félni semmitől.:(((
Ez mostmár egészen példátlan, amit ez a fickó művel!
Nem akar aludni ebéd után. Újabban rendszert csinál belőle. Lefekvés után egy órát, másfelet gagyarászik, jáccik az ágyában, most például viszont már bőg, mert egyszer-kétszer bementem és megpróbáltam rábírani, hogy aludjon el, feküdjön le végre. Erre aszitte, hogy fel lehet már kelni.
Már volt olyan is, hogy 4-kor alvás nélkül ki kellett venni az ágyából.
De hát hogy jön ahhoz egy másféléves, hogy ne aludjon napközben egyet?!
Tökre bosszant a dolog, így az én ebéd utáni sziesztámnak is lőttek.
Pedig a szobájában ugyanolyan sötét van, mint máskor, minden pont ugyanolyan...
a belső lépcső nanáhogy le van zárva ráccsal, alul is, fölül is. Ellenkező esetben már tán nem is élne a kis bevállalós.
Pedig egyszer tényleg le kell majd esnie valami lépcsőn, hogy elhiggye, hogy ez tényleg veszélyes.
De vannak lépcsők a kertben, 3 lépcső vezet a kert felől a teraszra, meg elöl a bejárati ajtóhoz is vagy 5, meg amit még talál jövet-menet, vendégségben, bárhol, mindet megmássza. Bár nem csak a lépcsőt, hanem mindent....
én azt a tanácsot kaptam, hogy fél kézzel fogja a korlátot vagy az oldalát, a másik kezét meg én fogom. tehát segítek neki, de így előbb utóbb ugyebár egyedül is fel fog tudni jutni. énis harmadikra cipelem+kezemben a babakocsi, tehát motiválva vagyok, hogy tanítsam. :-)
persze nálunk könnyű, mert ő imád lépcsőzni. de azért a nagy séta után ígyis általában csak az elsőre megy fel. ha mindkét kezét fogom, akkor mondjuk fölmegy a harmadikra is. :-)
rávenni, ha nem akar....hát passz. én előre mondom neki pl séta közben, hogy ha hazaérünk, majd egyedül mész föl a lépcsőn mint a nagyok.....stb...aztán vagy bejön vagy nem. de mindenesetre lelkileg készítem :-)
Köszi a tanácsokat csajok! Majd próbálkozunk mindenfélével. Az volt a baj, hogy azt hittük tegnapra elfelejti a dolgot, úgyhogy nem készültünk fel igazán arra, hogy mivel küszöböljük ki a félelmét. Az is lehet, hogy ma egyszerűen kihagyjuk a fürdést. Holnap este meg az összes létező törülközőt eltávolítjuk, és egy nagy halom baromi érdekes játékkal felszerelkezve vágunk neki a kalandnak.:)
Haspoki, szerintem ne törődj az ilyen rémtörténetekkel, mert nem tudhatod, mennyi a valóságtartalma. még ha fertőzést is kapott a csaj, honnan tudja, hogy nem volt fertőtlenítve semmi? megkérdezte? és azt mondták, hogy nem volt? ugyan már! ezt csak beleképzeli szerintem. van ilyen embertípus, aki azt élvezi, hogy rémségesebbnél rémségesebbnek állítja be a szülését, hogy ő még érdekesebb legyen. szerintem egy ilyen csajjal találkoztál. nyugi!
inkább írjál te, hogy milyen a kétgyermekes lét?! Martin teljesen visszaállt a régi kerékvágásba? A mindennapok logisztikája mennyire megoldható; etetés, altatás, játék, séta, fürdetés - minden belefér? :) És te hogy érzed magad?
Andris is nagy vízimádó! Mindig bömbi van, amikor ki akarjuk szedni a kádból. Nagy vize van, sok habbal, a végén zuhannyal. Annyira édes, amikor képen fröcsköli magát, mert ugye még nem tudja annyira célra tartani a zuhanyrózsát...
Pont tegnap fotóztam le, ahogy telibe kapta az arcát a fröcskölő víz.
Arra, hogy hogyan lehetne Ankát visszaszoktatni a megszokott kerékvágásba, nincs sajnos ötletem, mi még nem jártunk így. Talán sok játék, figyelemelterelés, idő, és tán elfelejti néhány nap után.
Ha jól emlékszem régebben Moci írta, hogy a férje a kerti slaggal "leverette" Jozsóról a kerti koszt, és utána Ő is sokáig félt a rossz élmény miatt az esti fürdéstől. Talán Ő tudna tanácsot adni, vagy legalább a tapasztalatát megosztani.
Como, de hát a szuléses gondolataidról is írhatsz, hát hogyne!! 32 hét szuper, nem lesz már baj, ugyes voltál! Aztán majd te is túlhordasz :))
Haspoki (olyan fura ezt írni :D), horrorsztorikat végig se hallgasd, állítsd le. Remélem a rosszulléteid javulnak lassan!
Csl, hú :( figy, mi lenne ha napközben is bemennétek többször a furdobe, akár víz nélkul beállítanád a kádba Ankát, esetleg te is beállnál mellé? Vagy mutogasd el neki és magyarázd, h leesett a törölközo, így és így, de most már anyu figyel és nem teszi oda, blablabla. Hmm?
nekem elég sok ismerősöm szült a Szt. Imrébében és mindenki teljesen meg volt elégedve. Horror sztorik gondolom minden kórházban vannak, utólag sosem tudni, hogy mennyi ezeknek a valóságtartalmuk vagy hogy mi is történt egész pontosan. Szerintem ne izgulj, az egy jó hely, minden rendben lesz.
A 9 héthez meg gratula, remélhetőleg mindjárt túl vagy a nehezén!
Anka is nagy lépcsőzőbajnok, simán lesétál - persze kézenfogva - az ötödikről. Alacsonyabb lépcsőkön már egyedül lépked fel és le is. A kapuban azt nem bírja megvárni, amíg behozom a babakocsit, nekiindul, ha másképp nem megy négykézláb.
Beszéd: kb. 25 olyan szót használ stabilan, amit én is értek, a többi Anna-nyelven megy. Úgy hetente 1-2-vel gyarapodik a szókincse.
Jelenleg a fürdéssel van bajunk. Alapból imád pancsolni, teliengedjük neki a nagykádat és ott lubickol, csak akkor van ordítás, ha ki akarjuk szedni. Nem szokott félni, ha arcba spricceli magát valamelyik vizijátékkal, akkor is csak nevet.
Tegnapelőtt viszont nagyon megijedt, amikor a kád fölött lévő szárítóról egy nagy törülköző beesett mellé a vízbe. Iszonyatosan sírt, amikor kivettük és a mosogépre raktuk - ott szoktuk fürdés után pelenkázni, öltöztetni - akkor is rémülten nézett és reszketett. Alig bírtuk megnyugtatni.
Azt hittük elfelejti, de tegnap már akkor zokogott, amikor beraktuk a kádba. Próbáltuk elterelni a figyelmét érdekes játékokkal, az apja beült mellé, de semmivel nem lehetett megnyugtatni, úgyhogy kivettük.
Gondolom előbb-utóbb elfelejti ezt az egészet, de szerintetek, hogy tudnánk neki segíteni ebben? Olyan rossz így látni a kis vizimanónkat.:(
Esztus! Hurrá! :) Nagyon örülök, hogy ilyen hamar talált állást a férjed, és hogy jobb a kedved! :)
Como, neked is, hogy írtál, nagyon el vagy tűnve!
Szylvus, köszi :)
Ma vagyok 9 hetes. Éljen. Már csak kb. 3 hét.
Tegnap egy csaj a játszótéren, mikor megtudta, hogy terhes vagyok és a Szt. Imrében fogok szülni, elkezdte mesélni az ő szülését, ami egy horror történet volt, komolyan rosszul lettem. Nem fertőtlenítettek neki a császár előtt, a katétert sem és a többit sem (állítólag), és komoly fertőzést kapott, háromszor kellett még megműteni. Na, most jól elbizonytalanított. Ugye most váltottam, hogy közelebb legyek.....
Na, lépcsőzés. Jó téma. Nem akarok überelni senkit, dicsekedni meg végképp nem...de enyém gyerek nagyon régóta lépcsőzik fel is, le is. Az anyja meg rendre befonja a szemöldökét az attrakciói láttán. Felfelé már nem is engedi, hogy fogjam a kezét, lefelé azért még megfogja a mutatóujjamat.
Ellenberger még mindig nem "beszél", csak hadovál, magyaráz rendületlenül. Most éppen valami japán-féle nyelven, mert a kedvenc szava két napja a tigan, és a titang. Mondja, hogy anya, apa, mama, nyamnyam, egy, ezt( mutat közben), azt (szintén mutogat), csicsesz (ez a csipesz), de egyebet nem mond. De nem aggódok, mert hallom folyamatosan próbálkozni, magyaráz naphosszat, előbb utóbb csak elkezdi...
Tényleg sokkal jobban érzem magam. :) Délután még Boldi is egészen jó hangulatban volt. Férjem még sütit is hozott, hallani kellett volna Boldi göndör kacaját a süti szóra. Teljesen felpörgött. :)
Szylvus, hali :) kilokon ne aggódj, majd jönnek! :) Rám 24. hét kötul jöttek az elsok, aztán a többi, a franc bele, de maaajd lemegy! Leg. 2 gyerek mellett nemigen van ido körmöt reszelgetni és feneket növeszteni :D
Sapi, M. is csak felfele tud lépcsozni, nyugi :) de akkor is szoros emberfogásban tartom. Lefele egyelore nem merem engedni, marad a cipelés :)
Ljucus, Esztus, köszi a kérdést, mi megvagyunk. Már betöltöttem a 32. hetet, így lassan kezdek megnyugodni, hogy olyan nagy baj már csak nem történhet.
Úgyhogy legalább itthon végre megint tudok Flórával rendesen játszani, és ez mindkettőnk lelkének nagyon jót tesz.
Sokkal jobban foglalkoztat most a szülés, meg hogy minden rendben lesz-e, mint Flórával ennyi idős terhesen, amikor még nagyban dolgoztam meg rohangáltam. Többek között ezért is nem nagyon szólok itt hozzá, teljesen más dolgok foglalkoztatnak. De azért be szoktam ám kukkantani, hogy kivel mi van, főleg a finiselőkről várom a híreket! ;) Hallod, Eszti??!! :))
