“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Nincs szó tömegekről, ne bűvészkedj a szavakkal, és azért előbb-utóbb megszakad a kapcsolat, ha a nő rájön, hogy a pasinak eszébe sem jut elválni, mint ahogyan ígérte. Kalandok vannak két házas, vagy egy házas- nemházas felállásban, ezt elismerem. De azért olyat ritkán hallani, hogy a férfi a felesége tudtával évekig, évtizedekig szeretőt tart. Van ilyen, de ne nevezd tömeges jelenségnek.
Nem, nem voltak jelei. Egy gyerekpszichológus azt mondta erre, h a rossz gyerekkel nincs baj, mert azt lehet kezelni. A jó, kitűnő tanuló gyerekekkel van a baj. Akkora, h azt elképzelni sem merészeli sok felnőtt.
Egyébként lehet az a "keresztény" láthatatlan, még valamelyest pislákoló értékrend adja a létezésük kereteit és abból a perspektívából valóban érezheti "elnyomva magát", hiszen valóban arra van a keretrendszer, hogy őt korlátozza :-)... ahhoz viszonyítja az iszlámot és úgy véli, ha ebben a közegben sikeres, akkor egy nagyobb, erősebb keret még nagyobb lehetőséget ad neki, még előrébb jut általa.
Perverz, kicsavart történet ez, de valami ilyesmi az alapja. Nem lehet tisztán ügynöki tevékenység, valamilyen szinten el kell hogy higgye, hinnie kell az egészben, hogy ezt tudja csinálni.
Hoztam egy általánosabb példát is, a szeretői pozíciót elfogadó nők tömegeit, nekik is jobb egy magasabb státuszú férfi második nőjének lenni, mint egy átlagjózsi egyetlen nőjének.
Papp Réka Kinga sem értette, miért kellene emiatt aggódni:
"És ehhez még hozzátenném azt a nagyon egyszerű és frappáns választ, hogy ha iszlamizálódik Európa, akkor mi lesz? Akkor Európa iszlám lesz, és akkor mi van?"
Figyelj! A jelzőidet tartsd meg magadnak, vagy vedd be az esti nyugibogyóidat. Pont te aggódsz a gyerekekért aki veréssel nevelné őket? Összevissza beszélsz baromságokat, a férfiben csak a faszát és pénzét látod, vallásos keresztény létedre erkölcstelen vagy, káromkodsz, bigámiát és poligámiát hirdetsz, egy faszon pörögnél több nővel, és mindezt megpróbálod becsomagolni egy mártírköntösbe, hogy te ezt a gyerekek védelmében tennéd.
" ....gyakori, hogy a szülők maguk mellé akarják állítani, szövetségesként,..."
Ezt nem szövetségnek hívják , hanem kihasználásnak . A gyereket eszközként használják egymás ellen . A hülyeszülők' ismérve . A gyerek meg nem ért semmit , míg végül belerokkan lelkileg .
Ahol a gyerek egyik szülőjével sincs "beszélő viszonyban" , ott egyik szülő sem alkalmas szülőnek . Szerintem a gyerekek nem egyformán bizalmasak mindkét szülővel . Egyikkel mindig jobb a kapcsolatuk . Dehogy egyikkel sem , az nem a gyerek hibája . Nopláne' , hogy egyik sem vett észre a gyereken "magába fordulást" ! Kizárt , hogy nem voltak jelei .
Igen, erről sokan elfeledkeznek, hogy a gyereknek az anya és az apa is ugyanúgy számít. Váláskor gyakori, hogy a szülők maguk mellé akarják állítani, szövetségesként, mert ha nem teszi, úgy érzik, elárulta őket. Pedig csak egyformán szereti mindkettőt.
Ez nem egzisztencia kérdése, a frissen érkezett csóró büdös menekültnek is szívesen lett volna második felesége a lelkes aktivista, volt is erről egy cikk a HVG-ben.
Ámbár, van bőséges példa a nyugati kultúrkörben is. Hány nő vállalja a szeretői státuszt, osztozva a feleséggel a bráneren, nem igaz? Mert ugye, inkább lesz menőjani n-edik nője, mint átlagjózsi egyetlen nője.
Látod, tényleg liba vagy! Nem is értem, h ilyen szellemi képességekkel hogy tudsz boldogulni. A gyerek érdeke nyilván nem az volt, h benne maradjon a durva házasságban. Én csak azt írtam le, h a válásban még egy olyan gyerek is sérül, ahol aztán tényleg jogos volt a szülők különválása. Ezesetben arról volt szó, h az apukát illett utálni a családban. A gyerek meg gyermeki lényéből adódóan szerette a fatert minden velejárójával együtt, és ezt szégyellni volt kénytelen az aput utáló anya előtt. De azt is szégyelte, h ezért nem tudja rendesen szeretni az anyját. Érted, te hülye liba? Fel tudod fogni, mi zajlik egy gyerekben, ha válnak a szülei? Ki tudja éppen azért, mert anyunak viszket? Robopassmeet nagyon jól mondta, h a langyos válásokról van szó leginkább. De a durva válásoknál is kötelező pszichológiai kezelést írnék elő az egész család számára. Csak hogy tudják, h mit cselekszenek. Mert élve feldarabolják a saját gyerekük lelkét.
Ne feledkezz el a nők hipergám ösztönéről és ennek kapcsán arról, hogy szívesebben vannak benn egy jól menő üzletben 50%-kal, mint egy rosszul menőben egyedüli tulajdonosként :-)
Eddig ez a kérdés nem nagyon merült fel, de a muszlim menekültek kapcsán máris kiderült, hogy sok európai nő szívesen lenne második feleség is...
"Olyanról is tudok, h egy kisgyerek egészen középkorúságáig titkon, tudat alatt gyűlölte a saját anyját, mert az elvált a pszichopata apjától, aki ütötte vágta a családot, de a gyerek szerette őt, és erről nem mert szólni senkinek. Felnőttként tudta kikezeltetni magát. És a szülők semmiről sem tudtak, mi zajlik a gyerekben."
Yesssss, az anyának együtt kellett volna maradnia a vadbarom apával, így a gyerek nem sérült volna. Mi a törött csont, meg a kék-zöld folt és az állandó rettegés ahhoz képest, hogy a gyerek szerette az apját.
Mentálisan ép gyereket , viharos hátországban nem lehet nevelni .
Embereljék meg magukat a kurva anyjukat! Simán közbeléptetném a gyámhatóságot, ha másnak nem, ostornak, h kushadjanak, és a saját gyerekükre koncentráljanak!
Ehhez az kell, hogy a két nő elfogadja egymást és azt, hogy egy közös faszt "szopkodnak". Biztosan vannak ilyenek, Calamayka is rá a bizonyíték, de nem hiszem, hogy ezt önszántából sok nő bevállalná, főleg úgy, hogy bármikor kaphat magának kizárólagos farkat is. :)
Nyilván vannak olyan esetek, amikor elkerülhetetlen. Szerintem itt most a 'no fault divorce' lett megkritizálva, azaz, amikor többé-kevésbé mindkét fél alkalmas a családban élésre (nem alkesz, nem drogos, nem kergeti a családtagokat baltával) és mégis szétmennek, mert mondjuk anyuci unatkozik béla mellett, és úgy érzi, jobbat érdemel:-)
Pontosan erről van szó! A szülőket fel kellene világosítani arról, h mit művelnek a saját gyerekükkel. Általában fogalmuk sincs róla. Több olyat láttam, és tapasztaltam már, h a szülői háborúban a gyerek nagyon jól viselkedett. Szófogadó volt, kitűnő tanuló, csak éppen belülről volt teljesen összetörve, amiről egyik szülőjének sem mert beszámolni, mert attól félt, h a háború miatta van. Olyanról is tudok, h egy kisgyerek egészen középkorúságáig titkon, tudat alatt gyűlölte a saját anyját, mert az elvált a pszichopata apjától, aki ütötte vágta a családot, de a gyerek szerette őt, és erről nem mert szólni senkinek. Felnőttként tudta kikezeltetni magát. És a szülők semmiről sem tudtak, mi zajlik a gyerekben. Ezt kellene tudatosítani a szülőkben, h azért a gyerekért egyszer felelősséget vállaltak, és azt viseljék is! Mert kutya kötelességük! Úgy, ahogyan itt megfogalmazta nagyon szépen egy topictárs, h a gyerekvállaláshoz ugyanolyan vizsgát kéne tenni mindenkinek, mint az örökbefogadó szülőknek, uúgy válás esetén sem csinálhatnak azt a szülők amit csak akarnak, mert károsítják vele a saját gyereküket.
