“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Nem. Itt a topicon is szépen láccik, h mindenki mindennel foglalkozik, csak a gyerekekkel nem. Foglalkoznak apu f@szával, h hová nem dugdossa, foglalkoznak az anyu által vett hokkedlivel, meg hogy hányszor mosott fel anyu addig, míg apu a bányában dolgozott... mindennel foglalkoznak, csak a gyerekekre szarnak magasról. Így van ez a való életben is. Én nem bújok a gyerekek mögé. Ha nem vetted volna észre, majdhogynem az egyetlen vagyok, aki megemlítette őket is.
Ha anyu nem kívánja a férjét többé, akkor a gyerekekre való tekintettel, hogy ne menjenek tönkre egy váláskor, hívjuk be a házasságba az ifjú Józsit a harmadik szomszédból, és így mindenki jól jár, mert anyu végre kielégül és boldog lesz. Ha a férfi kielégülése fontos, akkor legyen már az a nőé is.
Tudom. Pont arról írtam, hogy ha a feleség is végzi a családban a maga dolgát, de nem termel adózott jövedelmet, akkor hogy osztod el? Most tételezzük fel, hogy nem csak szolizgat, hanem amíg a férje pénzt keres, addig ő szorgosan háztart és gyereknevel. Mennyit kapjon egy havi százezret és mennyit egy havi tízmilliót kereső férj felesége?
"A hűtlen vigye azt, amit ő betett, de nem többet."
Háááááát .... nemtom' ezt hogyan lehetne megoldani , ha a kassza közös . Minden hokedliről számlát kérni , és aláíratni a másik féllel , miszerint elismeri , hogy azt nem ő "tette be" ?
"Elméletileg: a hatalom a nép véleményére támaszkodva akar intézkedéseket hozni . A nép véleménye meg pont olyan lesz , amit szeretnének a gyakorlati részhez . :-))"
Jó, ha nagyon kekec akarok lenni, akkor azt kérdezném, hogy két ellenkező neműnek miért van szüksége házasságra? Legyen annak a neve gazdasági közösség vagy mittoménmi.
Tulképp pont az ilyen szitukban igazságtalan, hogy a feleség részesül a 'közösből', amihez gyakorlatilag semmit nem tett hozzá. Azaz, ha a szerzés arányában lehetne osztozni, akkor ezek vagy nem válnának, mert érdekeik ellen menne, vagy arra törekednének, hogy ők is saját jövedelemmel, vagyonnal rendelkezzenek.
Á, lopni amúgy is tudnak - meg is teszik, mint a gép: az aranykezű gázszerelő egyik nap álmában véletlenül megint megnyer egy tízmilliárdos tendert, oszt' máris loptak vegytisztán annyit, amennyit három-négy ilyen évenkénti konzultációval el tudnának csaklizni.
Ezzel nem mondom, hogy konzultációkor nem lopnak, mert azt kizártnak tartom (elvégre a Fideszről van szó, ugye...).
Csak hát ez önmagában még nem lenne indok erre a fajta bohóckodásra.
Viszont két másik okot azért már találtam. És mind a kettő a manipulációról szól.
1. A "konzultáció" maga: elvileg a dolog arról szól, hogy a kormány kíváncsi a te véleményedre.
Más szóval ez annyit tesz, hogy te dirigálsz a kormánynak.
Még másabban fogalmazva: Orbán Viktor a te embered.
A te kutyád kölyke.
És hát ha még nem ugrott be abból a rohadt Tanúból a magyarnarancsos(sic!)-szöveg, akkor idézném: "kicsit sárga - kicsit savanyú... de a mienk!"
Hát így vannak a fidesszavazók Orbánnal: kicsit (nagyon) lop, kicsit lebontja a demokráciát, de megteheti, mert ő olyan kutya (gazember), aki a mi kutyánk (mi dirigálunk neki, tehát a mi gazemberünk)!
2. Azt ugye tudjuk, hogy a kérdések irányított, értelmetlen/hazug - és tulajdonképp hótt fölösleges - kérdések: ha feltételezed, hogy a kérdések reális kérdések, akkor bizony az átlagember számára csak egyetlenegy válasz létezik rájuk.
Az, amelyiket a kormány is propagálja.
Tehát aki érdemben reagál a kunzultációs kérdésekre, az csak egyet tehet: támogatja. És mivel a kérdések céljai pontosan a kormány szándékaival egybeesnek, hát valójában minden "épeszű" ember támogatja a kormányt.
A két pontot összeadva pedig minden válaszolóban (a népben) beáll az a képzet, hogy neki van egy kormánya, amely az ő akaratát hajtja végre. (Vagy ha épp mégsem, akkor jön a "narancsbeszéd", ugye...).
Nem feltétlenül kell ilyen misszpicsának lenni, sok olyan családot is ismerek, ahol megbeszélték, hogy a család és a komfortos élet érdekében az asszony maradjon otthon és foglalkozzon a háztartással, a férj meg gondoskodik az eltartásukról. Így ő a munkájával járul hozzá, a férj meg a keresetével. Igazságtalan lenne emiatt a feleséget kisemmizni.
Vagy még több gyerek születne élettársi közösségből . Ami ha jól működik , nem rossz a gyereknek . Csak anyagilag kiszolgáltatottabbak a felek , ha nem kötnek előre szerződést .
