" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Megmérgezheted a folyókat, kivághatod a fákat, füsté teheted a levegőt, felégetheted a mezőket, legyilkolhatod az állatokat, de az ördögcérna sosem pusztul el!
Mindez új távlatokat nyithat a gojibogyó pincei termesztésében! Úgy is imádja itt mindenki! :D
(északi pince, 10 méterre a bejárattól, soha semmilyen közvetlen fényt nem kap, sőt talán semmit!)
Tehát az ez évi termővessző tövében keletkeznek a következő évi termővesszők? Mi van ha nem a legbelső vessző lesz a legerősebb? Akkor 2. éves vesszőből is hagyunk meg és a legerősebb vesszőn kívül mindent eltávolítunk?
A képmező alján látható csonkolt vesszőből fakadó, már most fél méternél hosszabb hajtás érzékelteti, mi történik akkor, amikor (buta módon) a termővesszők eltávolításával, vagy túlzott csonkolásával a növényen a továbbiakban kezelhetetlen indák képződnek vesszők helyett. A helyes metszés, tehát, nem csupán a bő termést biztosítja, hanem a vegetáció egyensúlyban tartását is.
Akik nem értenek a kivimetszéshez, ilyen, véletlenül meghagyott nyársakon szokták termelni azt a csekély mennyiségű gyümölcsöt, amiről azt gondolják, hogy a kivilugas csak ennyit tud.
Nem a technikámmal lehet a baj, hisz sok sikeres gyökereztetésem volt már.
Pontosan betartottam az utasításodat. A kis gyökereset nagy konténerbe tettem, és csak 5 cm látszott ki a földből. Az a baj, hogy a kis fehér pöttyöcskék sem jelentek meg. Nem vertem le a gyökeret, amiket nézegettem, vízben voltak. Úgy szoktam, hogy akkor ültetem földbe, mikor kezdenek megjelenni a fehér pöttyök, abból látom hogy élni fog, de nem leszúrom, hanem elültetem. Olyan is van, ami egyből a helyére került letakarva, szellőztetve. Benne még bízom, és még 2 így néz ki aminek nincs még gyökere:
A jobboldali sajnos fonnyad, a másik jó kondiban van. Ők is takarás alatt élnek. Szóval reménykedek még, csak azért aggodalmaskodok, mert van olyan amit jóval ezek után ültettem pet palackba, és már látszanak a hosszú gyökerek.
Ebből az a gyanúm támadt, hogy azt csak úgy ültetted a földbe, ahogy eredetileg volt, a főgyökérről leválasztott pici kis gyökerével és nem úgy, ahogy mondtam: a csupasz szárából is jó 15-20 centit föld alá téve.
A gyökérképződés lassú folyamat. Ha időnként (de ha akár csak egyszer is) kihúzod a földből a dugványt, akkor azzal lesúrolod róla a gyökérkezdeményeket, amelyek úgy néznek ki, mint a kiütések. (Fehér pöttyöcskék.) Mindemellett a talajt minél nedvesebben kell(ene) tartani a környezetükben.
Én is többféle fügét nevelek a kicsi kertemben, ezért általában 2m-enként kellett ültetni. Nem a sok termés, hanem a többféleség a fontos nekem.
Egyedül a zöld fán aszalódónak van kijelölve egy 6m sugarú kör, viszont ő nem akar gyökeresedni. Kihajtottak a vesszők (egyedül aminek pici gyökere volt az nem), de gyökérzet nem fejlődik. Tegnap kettőt megnéztem, 1 a saját helyére lett leszúrva, de nem indul. Rajta pet palack, tetején szellőző. Ez lenne a legkedvesebb fügém a Kurdi Laci félével.
Az minek köszönhető, hogy a kivi itt már nagyobb bimbókban van, míg minden más fele annyira sem zöldült még ki mint nálatok? Azért írtam, hogy bimbókban, mert a hajtások kissé elvannak maradva a zalaihoz képest.
Tavaly dugványozott kivik jól meggyökeresedett