" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Bocs, elnéztem! Másra hittem, hogy válaszoltál! Tehát a szőrös kivit úgy kell metszeni mint a szőlőt? :))))))) Azt kivéve, hogy rövidre vágjuk a termővesszőket és hogy hagyunk csapot. Azaz minden évben a termőkaron lévő 2. éves vesszők a termővesszők, amiket minden tavasszal az első és legerősebb, a termővessző tövén vagy alvórügyből fejlődött hajtás vált fel és a többit eltávolítjuk. Jól értem? :)
Másik kérdés. Ezt írtad: "A virágokat akkor kell beporozni egy, már virágport adó virágú egyedről, amikor még azok (beporzandók) portokja éretlen (kemény, sárga gömböcske a virág közepében). Amikor a beporzásra várók portokja is kinyílt (virágport ad), a bibe ugyanezeken már nem befogadóképes, azaz elkéstünk a beporzással!!!!!!"
Na de mivan akkor ha egyszerre nyílik a két fajta és egyiknek sincs még kinyílt portokja? Igaz, ez még csak mos érdekes, amíg kicsik a fáim, de szeretnék már én is egy kis kóstolót! :) Mennyi idő van a beporzásra?
Egy kis halvány reményt adnak szavaim. 2012-ben a kemény februári hidegek után én is azt hittem meszeltek a datolyaszilva fámnak, majd május 1-én vettem észre egy kis zöld rügyet! Ezt követően teljesen helyre jött. Szóval még lehet reménykedni 1-2 hétig!
ez milyen gyumolcs lehet? gorogorszagbol hoztak a minap. illatra mint valami szilva, izre kellemes, enyhen savanykas izu, de edes is. ket hatalmas mag van benne, olyan mogyoro nagysagu. erdemes csiraztatni?
Itt is volt fagy, igaz a nagyobb fáknak semmi baja! Se a szőrös se a mini kivi, se a paw, se a füge, se a datolyaszilva nem fagyott el! Viszont lefagyott 3 darab 2. éves füge, nem nagy kár, mert saját szaporítások, de sajnálom őket azért! Érdekes, hogy a lejtős telkünk közepén voltak fagyások, de lentebb és fentebb semmi baja az ugyan úgy 2. éves fügénknek és paw magoncoknak. Abból is elfagyott egy darab a 8ból, pedig ez volt az összes közül a legmagasabb helyen! Remélem azért újrahajt még ez is!
Tiszteletem ninovarga!
Igaz,egész szépen fagyott! Bár nem szancsi térségében vagyok!
Gerecse mellett Sárisápon/kissé fagyzug!/ Mai minimum 1,9m magason a szőlőoszlopon -1.8celsius!
Ha az egész fa száraz, a törzs is, akkor nincs mit tenni. Amennyiben a gyökérzet is halott, nincs remény arra, hogy bárhonnan is kihajtson. Ha csak a föld feletti részek károsodtak volna, akkor lenne remény, hogy a tövéről kihajt, de ebben az esetben már valahol alul indulnia kéne néhány alapi rügynek. Nem lett a fa alá öntve valami valamikor?
Sziasztok! Véleményeteket szeretném kérni, hogy még van-e remény számunkra. A közel tíz éves kakiszilva fánk nem rügyezik. A ágak törnek, mint ami kiszáradt. A talaj agyagos. A fa közel 4 méter magas és a törzs átmérője 10-12 cm Nem volt itt olyan nagy hideg, hogy megártott volna neki. Pár éve mínusz húsznál a fagy megtépázta ugyan, de akkor az alvó rügyekből kihajtott. A pontos fajtájára nem emlékszem. Bene Lászlótól vásároltam annak idején, csak azt tudom, hogy fagytűrőt kértem. Amennyiben nem hajt ki, van valami trükk, amivel próbálkozhatok? Előre is köszönöm!
Nyugi, nem komoly, mint az önporzó paw! :) Csak egy régi, felhagyott pince! Azért mutattam csak meg nektek, hogy lássák akik gojit ültetnek, mivel is állnak szemben. Szaporodási képességük teljesen azonos. 2 év alatt 5 méteres körzetben tele tarackolt mindent. Csak az egyik mérgező és keveset terem(Lycium barbarum), a másik ehető és sokat terem(L. chinense). Ennyi a különbség...de kiírhatatlan mind a kettő!
