“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Egyelőre a feminizmus áll nyerőre társadalmi méretekben.
Másként nem lenne 60%válás, aminek 71%-át a nő indítja, nem lehetne alkotmányosan védett helyzete a nőknek. Nem nekik szólnának a reklámok, a tv műsorok zöme, és nem irányítanák a közbeszédet olyan módon, hogy elfogadjon a normáival és az életszetűséggel. trljesen ellentétes és erkölcstelen dolgokat.
„Takarodj a szélliberális, beteg, ribanc anyádba!” – Avagy a trollok és a negatív kommentelők mozgatórugói
" Mi visz rá valakit arra, hogy olyan minősíthetetlen hangon pocskondiázzon vadidegeneket egy online felületen, amit (remélhetőleg) a való életben soha nem engedne meg magának? Miért leli valaki örömét mások brutális zaklatásában a neten? És miért hiszünk sokkal inkább a negatív kommenteknek, mint a pozitívaknak? "
Fiala Borcsa írása.
Egy témába vágó kutatás megállapításai is ezt támasztják alá. Ha egy felületen adott a névtelenség lehetősége, akkor ott a kommentek több mint fele kifejezetten bántó és goromba, míg a nem anonim közegben ez „csupán” 29 százalék. (Ami még mindig jóval magasabb, mintha az utcán kellene odaállni a másik elé, és a szemébe mondani azt az alpári, bántó véleményt.)
Hiszen egy valós beszélgetésben nem biztos, hogy ugyanolyan hosszan sorolhatná a mondókáját bárki anélkül, hogy félbeszakítanák (vagy jól orrba vernék).Ha valakinek épp arra van indíttatása, komplett éjszakákat tölthet mások vég nélküli mocskolásával, anélkül, hogy bárki is leállíthatná."......
Az adott felület lehetőségei is befolyásolják, milyen mértékben tud elhatalmasodni a habzó szájú agresszió. "
MODERACIOP HIANYA
(Többek között ezert szoktam ra arra az utobbi idöben, hogy tiltsak innen (IS). Közületek a falkabol, akik a feministaban eleirtak, hogy ide nem fognak irni !!! )
a magyartanár nem egybeírandó és kisbetűs? már ha a magyar nyelv tanárára gondoltál, de ha magyar állampolgárságú vagy nemzetiségű tannárra, a magyar akkor is kisbetűvel irandó :)
A feministát szétverő troll, a macska a modisban meg akarja szabni mi lehet ebben a topikban. Itt is diorigáélni akar jó libsi módra a libsi szólásszabadság nevében! Mindenkinek kuss aki gondolkodik! Itt minden társadalmi kérdésnek helye van. Mert mind érinti a nőket! Főleg a bevándorló inváziós kanhadsereg! Mert az elsőszámú kárvallottjai a nők. Tramplinak is van itt helye, mert jelenleg az USA elnöke és tőle is függ jelenleg lesz e világégés. MINDEN POLITIKUSNAK HELYE VAN ITT, MERT ŐK ÉS A PÉNZPIACI HÁTTÉRHATALOM ALAKÍTJA A TÁRSADALMAKAT. Akinek nem tetszik, hogy a topik társadalmi témákról szól elmehet innen! Ha nem tetszik nem kötelező idejárni és a topikot olvasni sem. Van itt a fórumon több ezer topik! Mindenki megtalálhatja a neki tetszőt!!! Aki itt a nőket egyetlen témára a férfiak libidójának kivesésére, kielégítésére akarja felszólítan és csak a farok tulajának az ígényeinek a taglalását tartja helyesnek az a tgopikot szét akarja verni! Rengeteg HUSZ-os topik van. Ahol a perverz férfiak és nők kiélhetik magukat.
A nárcisztikus nem hülye. Az ő hajtóereje saját maga kielégítése rettentő hiányérzetére. Ehhez anyag kell. Neki nincs anyaga, amivel önmagát táplálni tudja, se anyaga, amivel másokat táplálhatna. Egyetlen útja van az életbenmaradásának: találni egy bőségforrást. Vagyis valakit aki adni tud, és akinek van mit adnia. Így aztán nagyon szerető, önmagát a végsőkig átadó, önzetlen partnereket szeret választani, velük érzi jól magát, mert ezek a partnerek a világ legtermészetesebb módján adakoznak önmagukból és hosszú idő telik el, mire észbekapnak, hogy vissza bizony nem jön semmi sem. A nárcisztikus nem tölt egyetlen percet se olyannal, aki nem ad neki valamilyen üzemanyagot, és csak addig van ott, amíg van mit leszívnia energiailag. A gondok ott érkeznek, amikor az áldozat legyengül annyira, hogy nem tud adni, és kapnia kéne valamit ahhoz, hogy lábra álljon újra. Nos, ilyenkor, a nárcisztikus lepattan. Eltűnik valahogy. Ez a csenddel verés vagy ignorancia szakasz. Amikor le van az áldozat szarva. A nárcisztikus más forrás után néz. Akkor az áldozat új erőre kap, összeszedi magát, még egyszer töltekezik, önmagából, és amikor már jobban van, a nárcisztikus megjelenik újra. És újra kér. De olyan kedvesen, olyan szépen néz, hogy az adakozó elolvad, és újra ad, mert neki az a létezés legtermészetesebb módja. És amikor elfogy újra és ennek hangot ad, akkor a nárcisztikus már nemcsak passzív, hanem aktív agresszióval felel: micsoda egy követelőző, hálátlan vagy. És ez így megy, éveken át: fent és lent. Ez a működés szarrá teszi a legstabilabb szerelmi érzést is. Adsz, elveszi, elfogysz, elmegy vagy elhagyod, újratöltöd magad, visszajön, könyörög, ígér, elhiszed, reménykedsz, adod, veszi, kiürülsz, kérsz, bántani kezd, menekülsz, utánadmegy, nem enged, hiszed, fordulsz, satöbbi, végkimerülésig. A legutolsó menekülési kísérletednél már durva agresszió: fenyeget, üldöz, zsarol, rágalmaz. Te az övé vagy és nem mehetsz el sosem, mert te az örök újratöltekező energiaforrás vagy, és őt nemcsak a szerelmed, hanem a dühöd, a kínod, a fájdalmad is izgatja: mert ez is mind érte van, ő okozta. Egyet nem bír: a közönyt, mert eszébe jut az a közönyös szeretetmintázata, ami a sérülése maga, és addig provokál, amíg valami hasonlóan agresszív választ ki nem csal belőled, mint ami ő maga. Azt akarja, hogy reagálj, hogy odacsapj az asztalra és üvölts, hogy hagyjon már békén, és menjen már el onnan, különben “megölöd”. És amikor megkapta, amikor megkapja a magadból való totális kifordulást, akkor nyugszik meg csak, mert mondhatja: agresszor vagy, ő maga áldozat és teátrálisan felzokoghat. Ez csak a manipuláció része, és te ránézel magadra: tényleg egy állat vagyok, mondod magadban, és bűntudatod támad. A bűntudat a kötőanyag, ez tart fogva. Ez tart a szolgálatban. Elmész netán terápiára, mert rosszul vagy. Akkor jön a külső rálátás önmagadra: nárcisztikus abúzus áldozata vagy, kedvesem. A felismerés sokkol: minden másképp van, mint gondoltad. Hosszú belső munka, míg az agyad az érzelmeidet is áthatja. Megundorodsz végképp, önértéked nyered vissza, és elhúzol. Amikor már nem tud provokálni, visszafordítani, elérni, hogy sajnáld és bűntudatod legyen, felelősséget vállalj érte és meg akard menteni, amikor elér a közöny, amit ő alkalmaz, de nem bír elviselni, akkor fogja csak B-tervét előkapni a pincéből, és A-tervvé tenni. Szegény B azt hiszi előlépett, nyert, övé a világ. Akkor kezdi az ő vérét szívni. De ez már másik sztori. Neked rehabilitáció kell, és megtanulni: adni csodálatos. De ha nem viszonozzák, ha nem tanulsz meg az igényeidnek hangot adni, nemet mondani, adományt elfogadni kölcsönösségben, és az összes többi, akkor kifosztott maradsz, mert újra meg újra hagyni fogod magad kifosztani. Mert arra tanítottak, hogy szolgáld az urad/úrnődet, és ez az az eset, amikor a szocializáció gyilkos méreg.
"Ez az idő, most a nőké. Nekik kell előállni a függönyök mögül a függönyök elé és hangot adni fájdalmuknak, küzdelmüknek, munkájuknak és túlélésüknek. Ez az egyetlen konstruktív válasz az elnyomott és elhallgattatott évekre. És az ügy mellé kell állnia minden olyan férfinak, aki emberhez méltó módon szeretne élni." - Mert mindenki számít, mindenki fontos, mindenkit megillet az emberhez méltó tisztelet és bánásmód! :-)
