A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Lássunk egy egyszerű példát arra, hogy a látszat néha csal!
Azt biztosan tudjuk, hogy a Föld valóságos forgást végez, mert lapult az alakja, a Foucault inga elfordul, és az Eötvös hatás is mutatja a forgást.
Vajon tudunk-e olyan nézőpontot, ahonnan mégsem látszik forogni a Föld?
Bizony tudunk. Egy geoszinkron műholdról nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk a Földnek, vagyis úgy látszik, hogy a geoszinkron műholdról nézve a Föld nem forog.
Ebből leszűrhetjük a tanúságot. Egy égitest forgását nem lehet akármelyik nézőpontból megállapítani, mert a forgás nem relatív. Csakis bizonyos nézőpont ad helyes eredményt.
De hogyan tudjuk a helyes viszonyítási pontot megtalálni?
:)) ha a tér nem anyagi valóság, akkor a térben lévő papírlap hogyan lehetne az? a levegőt (légkör) sem látod, de a megértett anyagban rejlő energiát sem. nem beszélve a sötétanyagról, amit mégcsak tapasztalni sem tudunk, de oda van képzelve, mert a látszólagos tapasztalás azt mondja szükséges oda.
"Én a Földet kérdeztem. Miért beszélsz üstökösről?"
ez volt az alap;
─ "Ha nincs gravitáció, akkor magát a Földet mi tarja egyben?"
mi sem egyszerűbb ennél, bár azt hiszem már beszéltem erről! tehát a válasz; - a gyorsulás. ─
vagyis a gyorsulás a Földet és más égitesteket is egybentartó kohéziós ereje. de ok. akkor lássuk
"A Föld forgása egy kifelé ható erőt hoz létre."
ha a térben létezik mozgás, márpedig létezik, hiszen centrifugális erő csak egy mozgó testen jöhet létre, és ez a létező mozgás surlódásmentes, akkor mi az ami a Föld, v. más forgó égitesteken a kifeléható erőt létrehozná? még a Földön lévő forgó kőrhinta láncon függő ülőkéjére is csak bizonyos gyorsulásnál kezd hatni a centrifugális erő, ami tegyük hozzá a felhajtóerőnek köszönhető. de a kőrhintának a centrifugális erőhöz megfelelő sebességgel forgása sem láttatja az anyagnak általában a a forgás miatti szétesését. a kőrhinta alapjaiban nem esik szét, csak a lazán, mozgásra képes felületek próbálnak távolodni a felhajtóerőnek köszönhetően. a búgócsiga sem esik szét forgatáskor, mert eléggé erős kötése van a forgó anyagnak ahhoz, hogy forgása következtében felhajtó erő jelenléte esetén se essen szét. attól tartok, hogy az űrben egy gyorsulva forgó kőrhintán nem lenne élvezet a játék.
szóval miért esne szét? a Saturnus gyűrűinek anyagai sem hagyják el "gazdáját" pedig a Saturnus és gyűrűi még a Nap haladási irányát is követik, miközben forognak, keringenek. sőt a Hold "forgó" mozgása következtében a Hold felületét az elenyésző légköri nyomás miatt könnyen elhagyó ember sem került attól távol, mert a Hold mozgása következtében mindig utólérte. forog az bizony, legfeljebb kötötten.
"Az üstökösök általában elfogynak, nem gyarapodnak."
érdekes, de akkor hogyan lehetnek vissza-visszatérők?
"Butaság. Ne hidd el. Egyáltalán nem bizonyított, sőt értelme sincs."
ha szerinted így van, akkor nincs miről beszélni. elfogadom hitedet, bár meglehet téves.
"De amennyiben nem tágul, akkor lehet semmi."
ha nem tágul sem lehet semmi, mert a semmiben nem lehet valami. a semmi alapvetően tagadja még a bármit is, nemhogy a valamit.
"A tér egy geometriai fogalom. Nem része az anyagi valóságnak."
ha ez így lenne, akkor nem lennél a valóság része, még ha nicked nem is valóságos neved akkor sem. ha a tér nem valóság, csak egy "geometriai fogalom", akkor Te egy csak a geometriai fogalom része vagy, nem valóság.
"Amennyiben az a csillag körözni kezd a fejed fölött, akkor forog a Hold."
Ez tévedés. Ebben az esetben a forgás csak a látszat, nem a valóság. Attól, hogy a Holdról nézve a kiszemelt csillagod egy hónap alatt megkerüli a Holdat, attól nem keletkezik centrifugális erő a Holdon, mert centrifugális erő csak valóságos forgásból keletkezik.
Ha a Földet nézed a Holdról, akkor viszont nem látszik forogni a Hold.
A lényeges kérdés az, hogy melyik látszat a valóság?
Egyáltalán valóságos-e valamelyik látszat, vagy a forgás is relatív?
Nos, a helyes válasz az, hogy a forgás nem relatív. A két látszat közül az egyik valóságos.
De melyik? Ez a nagy kérdés.
A Holdon nincs centrifugális erő, mert a Hold alakja nem "geoid", vagyis nincs belapulva. Ez alapján azt kell elfogadni valóságnak, hogy a Hold nem forog.
A másik gyakorlati tapasztalat, hogy a egyik holdraszálláskor sem kellett számolni a Hold forgásával. Pedig ha a Hold forogna, akkor a Holdra való leszálláskor és onnan történő felszálláskor számolni kellett volna a Hold forgásával.
A Föld esetében minden kilövésnél kötelező számolni a Föld forgásával.
De a Hold forgásával nem kellett. Ez is egy gyakorlati bizonyíték arra nézve, hogy a Hold nem forog.
De az elméleti megfontolások is arra mutatnak, hogy a Hold nem forog.
A Hold gravitációs "főnöke" a Föld, mert a Föld gravitációs mezején belül helyezkedik el.
Ez eldönti a kérdést. Ha a "főnök"-ről nem látszik forogni, akkor ténylegesen nem forog.
Ennek megvan a mélyebb magyarázata is, de most nem akarom tovább bonyolítani.
Képzeld el, hogy a Holdon ülsz, de nem a Földet nézed, hanem vele szemben egy kiszemelt csillagot. Amennyiben az a csillag körözni kezd a fejed fölött, akkor forog a Hold. Igaz legalább egy hónapig nem veheted le róla a szemed. Gondold meg a választ! :)
véletlenek miatt? halad az úton az égitest, majd véletlenszerűen ütközések következnek, amelyekben bizonyos anyagok, v. tömegek, maradnak, bizonyosak nem. milyen hatást gyakorolhatnak az ütközések a forgásirányra? ha véletlenszerűek nyilván nem lehetnek irányhatározók, ezért aztán inkább nem is forogna. még ha kötötten is, de a Hold is megfordul! persze ettől még nem következő az előre tervezés, viszont a létrejött működés nem okozat nélküliek. az elektronok sem véletlenül kerülnek oda, ahová csapódnak a lemezre, legfeljebb még nem tudjuk okainak valóságát. már az egyedi elektron vizsgálatánál is kiderült, hogy befolyás lehet maga a megfigyelés. viszont a nefigyelés nem zár ki olyan elemeket, amelyek akár a falon is áthatolva befolyásolhatják az elektron pályáját. ha pedig a tér, amely a Földet is övezi, alapja a megfigyelés helyének, akkor az imént említett tér mögötti, v. alatti energia miért ne befolyásolhatná? ...
most arra gondolsz, hogy a tér alatt, mögött (nem tudom pontosan hogyan mondjam) szabadon energia húzódik meg? csak energia, amelyből egyszercsak kipattan a térszelet, anyagdarab?
Egy teljesen determinált valóságban, mindent előre meg kellene tervezni a Tervezőnek, aki ezután megteremti, vagy elindítja a mechanizmust. Ez viszont nagyon nem egyezik a tapasztalattal. A véletlenek, a végtelen sok lehetőségnek adnak megvalósulást. Ez nem a teremtés Isteni mivolta, hanem a spontán megnyilvánulása a lehetőségeknek. A LEHTŐSÉG, a végtelen potencia, a féken tartott ERŐ.
A Föld forgása egy kifelé ható erőt hoz létre. Ez nem összetartja, hanem igyekszik szétfeszíteni a Földet. Ha a tömegvonzás megszűnne, akkor a Föld szétrepülne."
alapjaiban még üstökös sem, tehát maradjunk az égitestnél, ami legyen a lehető legapróbb. ez az apró égitest pedig halad és haladásával mindég gyarapszik, mert az útjába kerülő, hasonló sebességgel haladó, égitesteket összegyűjti. ezek az eleinte kisebb ütközések később felerősödnek, amelyek kiváltanak bizonyos irányú forgó mozgást. így aztán az úton egyre nagyobb és nagyobb égitest akármivé is válhat. kérdés, mennyi és milyen anyag kerül-t útjába, amely gyarapodását segítette elő. ha a tér tágul, márpedig bizonyítva mondják ezt, akkor kellett olyan időszak, amikor az anyaggal tér anyagban zsúfolt volt. a kérdés az, ez mekkora volt és mi hozta létre a tágulást és annak fennmaradását. tudom, az ősrobbanás haldoklik, nem is akarok ide lyukadni.
ezért aztán teremtés, v. véletlen?
amennyiben a tér tágul, akkor az nem lehet semmi., ha nem az, akkor mi?
Minden eddigi megnyilvánulásom szerint, a téridőből emergens módon bukkant elő az anyag. Ha az anyag energiából „gyúródik” össze, akkor a téridő energiából egzisztál. A kettő nem létezhet egymás nélkül, ahogy az idő a tér nélkül. :)
manapság a tudattal rendelkező testek szabadon a jövőt tekintve előnyösebb szerint választanak hierarchiát. a tudat nélküli testek a működtető, tekintsük most a teret ekként, a pozícióiban elhelyezkedés, majd a működési rendszer által "hozott" szabályok alapján létrejött hiararchia szerint működnek. hogy az alaphelyzet mi alapján és hogyan jött létre? hát két lehetőség van;
A Föld forgása egy kifelé ható erőt hoz létre. Ez nem összetartja, hanem igyekszik szétfeszíteni a Földet. Ha a tömegvonzás megszűnne, akkor a Föld szétrepülne.
„A tér egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke. Viszont hasznos segédfogalom.”
A természet arról híres, hogy a haszontalan dolgokat kiszelektálja. Ennél fogva szüksége van a térre, meg az időre is, mert nélkülük nem jutna A-ból, B-be. :)
"A tér egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke. Csak a fejedben létezik, az anyagi valóságban nem. Fizikailag tehát semmi. Viszont hasznos segédfogalom."
kb. olyan, mintha azt mondanád; - a papírlap, v. billenytyűzet és eszközei a látható íráshoz, ami előtted van csak a fejedben létezik a valóságban nem, tehát fizikailag semmi. viszont hasznos segédfogalom mások fejében megjelent általad létrehozott írásaihoz.
"Ha nincs gravitáció, akkor magát a Földet mi tarja egyben?"
mi sem egyszerűbb ennél, bár azt hiszem már beszéltem erről! tehát a válasz; - a gyorsulás.
"De szerinted mit jelent a testek tehetetlensége? Mert szerintem a testek nem tehetetlenek, hanem csak azt tehetik, amire a hierarchikus rendszer „engedélyt ad” számukra."
ha a testek tehetetlenségére a "hierarchikus" erő hat és ne tehetnek az ellen semmit, akkor tehetetlenek azzal szemben. a testek tehetetlenek tehetetlenségükkel szemben ható "hierarchikus" erővel szemben.
A tér egy fogalom, az emberi gondolkodás terméke. Csak a fejedben létezik, az anyagi valóságban nem. Fizikailag tehát semmi. Viszont hasznos segédfogalom.
"...a tér torzulása és a gyorsulás miatt létrejövő gravitációra már most több az esély, mint a tömegvonzásra. "
Ha a Föld körül torzul a tér és ezért kering a Hold a Föld körül, akkor lenne egy kérdésem.
Ha nincs gravitáció, akkor magát a Földet mi tarja egyben?
Amint írod, a testek mozgása egy nagyon bonyolult, összetett rendszeren történik. Viszont ebben van hierarchikus rendszer. Ennél fogva minden hierarchikus rendszerszinten van egy viszonyítási pont, ami lehetőséget nyújt a szinten való eligazodásra. Az igaz, hogy globálisan minden, mindennel összefügg, de ez a mi szemünkben a káosz, amiben csak a zsenik képesek eligazodni. Az a tény, hogy a Föld még nem szökött meg a Napnak vonzó hatása alól, magyarázható úgy is, hogy a „gumilepedő lejtőjén haladva” a tehetetlensége folytán nem tud irányt változtatni. De szerinted mit jelent a testek tehetetlensége? Mert szerintem a testek nem tehetetlenek, hanem csak azt tehetik, amire a hierarchikus rendszer „engedélyt ad” számukra. ;-)
:no_upscale():format(webp)/cdn.vox-cdn.com/uploads/chorus_asset/file/3962022/Tidal_locking_of_the_Moon_with_the_Earth.0.gif){kind=link}
