a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,
a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.
(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki
a) az (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott terrorcselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos következmény származott volna, és
b) tevékenységét a hatóság előtt felfedi,
ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények megakadályozásában.
(4) E § alkalmazásában személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény
Vannak szélsoséges zsidok is, akik ugy vélik hogy a zsidoknak ezentul kotelességuk harcolni az o érdekeik érvényesitéséért akàr okollel (krav maga) vagy akàr fegyverrel....
a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja,
a (4) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."
Régi Btk:(1978)
"261. § (1) Aki abból a célból, hogy
a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön,
b) a lakosságot megfélemlítse,
c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja,
a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő."
Az index ma megpróbálta körülírni, hogy mi a terrorcselekmény, de csak részben sikerült:
A terrorcselekmény törvényi tényállásának kimerítéséhez ugyanis nem szükséges semmiféle követelés...
Aki megfordul bíróságokon, nagyon jól tudja, hogy ez nem úgy működik, hogy leszól a FIDESZ a bírónak, hogy mi legyen a döntés.
Valóban nem így működik. Rosszabbul. Ha nem jó ítéletet hoz, akkor lapát. Vagy süllyesztő. Ezt tudja a bíró is................ Nem mindegyik, még javítani kell a dolgon.
Aki meg csak összeesküvés elméleteket gyárt a neten, az bármit elképzelhet....
Lehet, hogy közel áll a valósághoz, nem csak elméleteket gyárt.
Nem kötelező előzetesbe tenni senkit,ilyen szabály nincs.
Ha a bíró úgy dönt, kisétálhat.
A bíró Budaházy esetében nyilván mérlegelt: szökni nem akar- minden tárgyaláson ott volt-, tanút megfélemlíteni már nem lehetséges-megvan az első fokú történeti tényállás-,bűnismétlésre meg úgy vélte, nemigen szándékozik.
Csak ilyen súlyú ítélet mellet általában azért rendelik el az előzetest, mert fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.Nem tudok olyan esetről, hogy ilyen ítélet után bárki is szabadon távozhatott volna.
Kisétálhatott, mert nem rendelték az előzetes fogvatartását.
13 év letöltendő ellenére sem.
Bizonytalannak érzem a bírói döntéseket, mert ilyen szerintem soha sem fordult elő a bírói gyakorlatban Magyarországon.
Nem kísérem annyira az eseményeket. A bírói (főként a másodfok) ítéletek meg érdekesek. Sokszor másodfokon homlokegyenest ellentétes ítéletet hoznak. Valami nagyon el van szabva.
De ettől az alapvetésem, hogy nem varrható a nyakába fennáll:)
Szerintem is férfi. A kapucnis felvételen a fényt leginkább felülről kaphatja, ezért az orra alatti árnyék, és a kiemelkedőnek tűnő járomcsont, ezért látszik úgy, h akár nő is lehetne.
Ez a 13 év, amiből mondjuk lejön 2- nem tudom pontosan az előzetes, meg a házi őrizet számait-még mindig 11 év, amiből nem szabadulhat feltételesen.
És ezt már tényleg csak tényleges életfogytra lehet beváltani bonusként.
Ez a támadás a rendőrök ellen meg önmagában tényleges életfogyttal "kecsegtet", abban az esetben is, ha nem történt terrorcselekmény.
Ugyanis a törvényi tényállás nem ismer kísérletet.
A kísérlet esetén annyi van, hogy az ítélet enyhíthető. De nem kötelezően.
Itt meg tekintettel az előre kiterveltségre,hivatalos személy sérelmére,több ember sérelmére elkövetett három minősítő körülményre enyhítés nemigen lehetséges.
(Anno az ózdi gyermekrablás esetében a felbújtó többet kapott, mint a tényleges elkövető.)
Sokan kiszúrták a Teréz körúti videón a tettes körül gyanúsan tébláboló férfit, de ha volt is a robbantónak cinkosa, az szerintünk aligha ez a fickó. Tettestársnak tűnik vajon az, aki az járdán ácsorogva várja meg a szögesbomba robbanását, aztán fejvesztve menekül?
E korszak legismertebb képviselői az NSZK-beli Vörös Hadsereg Frakció (más néven Baader-Meinhof csoport), az olasz Vörös Brigádok, a francia Action directe (’Közvetlen Akció’). E csoportok egymással, illetve közel-keleti szervezetekkel (Fatah) is szoros kapcsolatokat építettek ki. A dél-amerikai gerillamozgalmak, mint például a peruiFényes Ösvény is gyakran folyamodtak terrorisztikus módszerekhez.
Az 1990-es évektől a szélsőbaloldali, jellemzően marxista ideológiájú terrorszervezetek eltűntek, vagy eltűnőben vannak, nagyrészt a kelet-európai rendszerváltozásokkal összefüggésben.
