Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Nekem is minden új. Elég sok szilvafajtát sikerült összegyűjtenem Ishtara-ra és Mirobalán-ra, persze idővel meg is szeretném kóstolni őket, úgy hogy jól jönne a 'nyugság' a kertben..., A 'gond' felismeréséhez a kis fák szemre vételezésén kívül, ha valakit érdekel, itt írnak egy biológiai tesztről:.
A 'SHARKA DISEASE IN BULGARIA: PAST, PRESENT AND FUTURE' című pdf... 28.oldalán.. biológia teszt.., amivel jó eséllyel 2 héten belül kimutatható egy esetleges PPV fertőzés. A fertőzöttnek vélt fáról, mechanikai úton /gondolom tűszúrás/ viszik át a vélt fertőzést a Nicotiana benthamiana-ba, azért erre, mert ennek magas a vírusra való érzékenysége és mert fertőzés esetén, ez jól felismerhető szimptómákat mutat: sötétzöld foltosság a levélerek körül.. Bonyolultabb labor tesztek vannak, ez azoban, akár házilag is kivitelezhető. http://en.wikipedia.org/wiki/Nicotiana_benthamiana
Igen, láttam már korábban, azonban hiányos, nem elmagyarázott ez az írás. A disszertációjában keresgéltem, de az információ adása ott sem kielégítő.
Interspecifikus hybridizáció hozta létre pl.:
a 'Docera 9'-et: házi /termesztett/ szilva /P.domestica/ x Mirobalán szilva /P. cerasifera/
a 'Dospina 247'-et házi /termesztett/ szilva /P.domestica/ x Kökény /P.spinosa/
Ezek hyperszenzibilis módon sharkarezisztens alanyok, amelyekre, ha sharkaérzékeny nemes kerül és az valamely ok folytán megfertőződik a vírussal, akkor egy un. öntisztulási folyamat áll be = elhalnak a nemes hajtások a hyperszenzibilis alanyon. Ennek fokát mutatja az oszlopos táblázat: a Docera 9-nél a vegetációs időszak végére 100 %-ban megtörténik az 'öntisztulás', a Dospina pedig nem érte el ezt az eredményt...,ezt mutatja a táblázat.
Én is tavaly kaptam az Ishtarákat,ami elérte a megfelelő vastagságot azokat tavaly beszemeztem:szilva,őszi-és kajszibarackot is tettem beléjük.Idén is oltottam/őszit nem/,a szilvák jórészt sikerültek,a kajszik sajnos 1 sem...
A Weivák lassabban nőttek tavaly,csak 1be szemeztem szilvát,az hajt is,az idei 6 oltásom nem sikerült /.../,majd augusztusban pótolom,nagyrészt kajszival...és 2-3 szilvával.
...hát kicsit meghaladta az idő ezt a könyvet :) Gyökérnyakba a jobb héjleválás miatt szoktak szemezni,meg asszem a sarjadzáshoz is van némi köze/már amelyik alany sarjadzik/...a mélyebb ültetés meg azokra az alanyokra igaz,amelyik hoz járulékos gyökereket...mondjuk az olasz intenzív alanyok nem tudom hoznak-e...én a magoncokba lustaságból szemzek magasra/a derekam nem szeret nagyot hajolni,fekve meg csak lányokkal tudok szemezni.../, na meg a méretcsökkentő hatás az elsődleges cél,az intenzív alanyoknnál is a törpítő hatás a lényeg,ha ez a célom,minek ültetném mélyebbre ?
Egy éve hozta a Csarli1 az Istharákat, most oltottam rájuk, csak szilvákat. Idén még iskolában maradnak, aztán következik a kiültetés a nagyságuktól függően. Kajszihoz most kértem 'Weiwa'-t és azokat is kb. 15 cm távolságra tettem le:
Az iskolában jobban tudok rájuk figyelni és nem gondolom hátránynak, ha csak két év múlva kerülnek a végleges helyükre.
Inkább, ami fontos lenne az a 'Docera 5..6...9' széria, ami sharka vírus rezisztens alanysorozat /szilvához, kajszihoz, őbarackhoz/, de sajnos még két évet kell a forgalomba hozatalára várni.
Egyébként a "Növényszaporítás ábécéjé"-ben is van utalás a módszeredre, a T-szemzés fejezeténél:
"A magoncalanyokat mindig gyökérnyakba szemezzük, az ivartalanul szaporított alanyokat, különösen pedig a törpésítő alanyokat 25-30 cm magasan. Ez a szemzési magasság növeli a törpésítő hatást, másrészt az ilyen oltványokat mélyebbre, a szemzés helyéig ültethetjük a gyümölcsösben, s az így kialakuló gyökértörzs szilárdabb fát eredményez az amúgy is törékeny vagy sekélyen gyökeresedő alanyokon."
Józsi-bá kedves, a csemeték amolyan oltvány-iskola képpen vannak elhelyezve ha jól látom?
Meddig tartja ilyen közel egymáshoz őket, és mikor lesznek a végleges helyükre ültetve?
Az alanyok átvételétől és ültetésétől számítva mennyi idővel később oltotta/szemezte őket?
Épp én is ilyen kisiskolába tettem el hasonló alanyokat, és azon vacillálok, hogy ne tegyem e a végleges helyére néhányukat, illetve meddig tartsam majd őket így együtt..?
Dehogy! Egy 'Debreceni muskotály' koronájába van oltva, amelyiken ezen az egy szemen kívül szinte nincs is termés....Többet kellett volna ráoltanom ebből a fajtából...:)
Sziasztok. Van Kovács Gyulával 1 cikk amiben leír 1 olyan szilvafajtát amelyik a fán aszalódik meg. Ismeri ezt a fajtát valaki. Nagyon szeretnék hozzájutni. Van ilyen valakinek,vagy ismer olyat akinek van? Ma beszéltem Kovács úrral,jelenleg nincs ilyene neki,azt is megkérdeztem olt-e jövőre ilyet,de ezt még nem tudja.
Nálam valami ismeretlen 50-60 éves fa van az egyik lepotica mellett, a másik (az elsőről szemezve) sincs messze, és mióta elkezdtek teremni, a termés a jó és az ijesztően sok között ingadozik.
Hát igen...remélem ha a mellette lévő Elena,Presenta ,Tophit /és a beleoltott Toptaste/ virágzik majd,akkor ez is terem...persze,ha normális idő lesz virágzáskor...Nekem a Cacanska ranám az ami még hasonló cipőben jár,pedig az már több éves és mellette ott van az azonos korú C.lepotica.A lepoticán azért van /na nem fogok hasmenést kapni a mennyiségtől/ de a ranán csak itt--ott.nem véletlen,hogy javában tart az átoltása-szemzése.Már van benne Sermina,Empress,idén Tegerát oltottam bele /az Althann ebben sajnos virárügy lett/...aztán még fér bele más is.Dísznek nem tartok gyümölcsfát....
Mindkét kép ugyanarról a fáról készült. Írta a blogger, hogy rengeteg gyümölcs termett a fán, de őszig nem mindig szokott beérni neki (Angliában ugye vacakabb az idő).
Szia! Az nagyon jó, hogy ide találtál, de az üvegeket, azok tartalmát látva nem kellene véletlenül egy pálinkás topikra is rátalálnod? Például: Pálinkások klubja. Üdv. W8.
