" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Egészen komolyan át kellett programoznom az agyamat, hogy a kezdeti traumatikus megélés helyett mosolyogni tudjak ezeken a látványokon/jelenségeken. Most, hogy már sikerül, nem károsodik az egészségem...
Mentségére szóljon, hogy a kivivel egy egész nemzetnek nem sikerült megbirkóznia. Pedig elég lett volna csak megfigyelni, hogyan működik. A módszert mindenkinek ajánlom. Én ezzel élek. :)))
Múltkor már tudósítottam erről a kimiskárolt, termővesszőitől megfosztott kivilugasról, elrettentő példaként bemutatva. Akkor még valaki akár vitatkozhatott volna is velem (mint ahogy annak idején metszés gyanánt almafamiskárolás kapcsán tették). Úgy gondolom azonban, hogy a virágbimbók nélküli hajtások hitelesen mutatják be immár a tényeket (csakúgy, mint annak idején az alma nélküli almafák). Gondolom, jó adalék mindannak alátámasztására, amit a kivimetszésről oktatok.
Évek óta tudósítok erről a kistolmácsi éttermi "teraszkiviről". az az érdekessége, hogy a kezdetben még polikarbonát tető nélküli állványzatra akarták futtatni. Amióta megkapta a polikarbonátot, az alatta lévő, leszorított indák nem fejlesztenek virágkezdeményeket. Azt ajánlottam nekik, hogy futtassák ki a szabadban lévő állványokra, ha termést akarnak. Tavaly már termett a szabadban, az idén még többet ígér, annak ellenére, hogy bizonyos metszési hibákat azért csak elkövettek.
De ilyeneket kisebbeket persze (mert ez most drága volt) bármelyik OBIban és kertészeti árudákban kaphatsz.
A fás pünkösdit a fehér lágyszáru pünkösdi rózsa (Paeonia Lactiflora) gyökerébe szokták kecskeláb oldalékezéssel oltani. Az alany csak dajkaalany, kitart addig amíg a nemes gyökeret ereszt és lelép a dajkáról.
Magában dugványozni , gyökereztetni nehéz. Tőosztás működik. Magja sokáig elfekszik, de végül is magról is szaporítható, csak nem lesz fajtaazonos.
"Azaz minden évben a termőkaron lévő 2. éves vesszők a termővesszők, amiket minden tavasszal az első és legerősebb, a termővessző tövén vagy alvórügyből fejlődött hajtás vált fel és a többit eltávolítjuk. Jól értem? :)"
Ez a megfogalmazás egy kicsit zavaros!
Akkor nézzük csak:
Adott év termővesszői nem egyebek, mint az előző évben fejlődött vesszők, amelyek az akkori új hajtásokból fejlődnek vesszővé. A következő évé az adott évben fejlődők lesznek. A metszésnél a letermett, az adott évhez képest két évvel azelőtt fejlődött vesszőket távolítjuk el metszéssel. Váltócsapokat nem kell hagynunk, mert a kivi spontán módon, egyszerű alapi rügyekből képes tökéletes vesszőket fejleszteni.
Neked melyik fajtád van? Raknál fel róla fotót? Dióhéjban hogy nézne ki a termesztése? (Jobban szeretem a tapasztalat utáni összefoglalókat a faiskolai műmeséknél.)
A fajtára csak azért kérdezek rá, mivel látom ezt ill. itt is, és úgy szól a fáma, hogy a sárga édesebb mint a többi. Érdekelne vele kapcsolatban mindennemű tapasztalat.
Eszembe jutott ez a dal, meg hogy hol van már a májusi lombfakadás! A júliusi Polka málna bimbóban. Tavalyi fügék szegények ledöbbentek, de majd megerősödnek, kaptak közben üvegház védelmet. Kivipárosból csak az egyik csupa bimbó, még nem tudom melyik. Kakiszilva éledezik. Minden nagyon szép. Tavalyi 10 tő frigó eperből epernagyhatalom lettem, málnából szintúgy. Minden friss ültetésű növény terem, vagy teremne ha hagynám még neki.
