Szeretném összegyűjteni, hogy milyen publikálási lehetőségek vannak olyan tanulmányok megjelentetésére az új fizikához kapcsolódó cikkek, tanulmányok, könyvek számára.
Ha valaki beleszerelmesedett a relativitáselméletbe, az már képtelen józan ésszel gondolkodni.
Akkor is szépnek látja a menyasszonyt, ha sánta, félszemű és bibircsókos.
A relativitáselmélet tele van logikai ellentmondással, több egyértelmű kísérlet cáfolja. Van aki mégis tökéletesnek látja, mert szemeit elhomályosítja az elfogultság.
Ez is a te szokásos önámító hazugságaid egyike. Egy tényeket negligáló, számokat nem ismerő ember hadovája. Mindenki tudja, hogy a részecskék a fénysebesség közelében már alig gyorsulnak, így alig sugároznak. Ez az 5% gyorsulás nem magyarázat a beléjük fektetett gyorsító energia 99.99% százalékának sorsára.
Valamelyik előadásban arról is beszél, hogy a részecske mozgását merőlegesen transzformálja egy másik vonatkoztatási rendszerbe, és az eltérő spin miatt másképp viselkedik. Nem emlékszem pontosan.
Egyébként a Higgs-mechanizmusból a W-bozon cserebere már évtizedekkel ezelőtt ismert volt.
Most nincs időm átnézni, kihullott az emlékezetemből.
A gyorsított elektron ráadásul még EM sugárzást is kibocsát, ami szintén energiát igényel, ez az energia szintén csökkenti a gyorsításra fordítható energiát.
Nevetséges fennhéjázó duma, hogy te miattunk nem akartad bonyolítani a magyarázatot.
Te a jól ismert tudatlanságod miatt beszélsz folyton ostobaságokat, s kényszerülsz állandó kimagyarázkodásra. Amelyek persze újra kicsorbulnak. Pedig még számolnod se nagyon kellene, csak elgondolkodnod rajta, hogy ha a részecskék gyorsítására betáplált sok energia, valóban túlnyomó részt a részecskék mágneses mezőjének felépítésére és lebontására fordítódna, akkor ennek erős EM sugárzás formájában kellene távoznia (amit ugye nem tapasztalunk). Vagy fel kellene gyűlnie a gyorsítóban, pl. hőenergia formájában (ezt szintén nem tapasztaljuk). Egyedül azt tapasztaljuk, hogy a részecskék mozgási energiában halmozódik fel, s nő a sokszorosára még azután is, hogy a sebességük már az első körök után eléri a 0.95 c-t. Tehát amikor a sebességük legfeljebb 10%-ot tud tovább nőni. Ebből is látszik, hogy a mozgási energiájuk nem az E=mv2/2 képlet szerint növekszik. De ezt mutatja a felgyorsított részecskékkel kiváltott effektusok küszöbenergiáiból közvetlenül is, s ezek is pontosan kiadják a relativisztikus energiaképlettel számolható értékeket.
@hipiszupifizikuskácska nem számol. És nem azért, mert nem ismeri már a középiskolás matekot se, hova gondolsz! Azért nem számol, mert az méltóságán aluli, és a meghaladott régi fizika egyik hamis parasztvakítása az a sok hülye képlet.
Hiába improvizálgatsz itt, ezzel is megbuktál, mert a gyorsítókban egyáltalán nem egyenként gyorsítják a részecskéket, hanem nagyon sok részecskéből álló hosszú nyalábokban, amelyeknek csak az elején és a végén vannak a mágneses mezőnek rövid fel és leépülési szakaszai, amelyek elenyésző energiaveszteséget okoznak az egész köteg gyorsításának energiaszükségletéhez képest. Ha azt képzeled, hogy ez okozná a fénysebesség átléphetetlenségét, azt neked kellene matematikai pontossággal igazolnod, túl az előadott laza dumáidon.
Te tényleg ennyire naiv vagy? Olyan ostobának képzeled a gyorsítók tervezőit, hogy nem jutnának eszükbe ilyen egyszerű optimalizálási fogások? Sőt száz év alatt mindvégig megfeledkeznének a "Lentz" törvényről?
Úgyhogy csak töröld le szépen a vért a fejedről, és fuss neki újra fejjel a kapunak!
Te évek óta csak blöffölgetsz itt, amivel egyik felsülésedből a másikba szédelegsz. Egy náladnál kicsit értelmesebb és józanabb ember már rég észrevette volna, hogy olyan terepre tévedt, amin nem terem számára semmi babér, és nem próbálkozna újra meg újra a csupasz fejével betörni olyan kapukat, amelyekhez nem találja a kulcsokat.
Ez a szöveg ezúttal is nevetségesen dilettáns ostobaság. Például:
"A gyorsító energia egy része a részecske gyorsításra fordítódik, a másik része a mágneses mezőbe"
"Minél nagyobb a részecske sebessége, annál nagyobb része kerül a gyorsító energiának a mágneses mezőbe."
Szegény szuperfizikus bárhogy bebiflázta a múlt órára a "Lentz" törvényt, sajnos egyáltalán nem érti, hiszen a mai órai felelésen meg az elektromosságtan egy másik alapvető leckéjéből bukott meg:
A statikus mágneses mező nem tárol semmiféle energiát, ami már abból is nyilvánvaló, hogy egy permanens mágnes minden energiaközlés nélkül fenntartja a mezejét. Vagy abból, hogy a nulla ohmos ellenállású szupravezető elektromágnes mezejének fenntartásához se kell semmiféle energia.
Ráadásul notórius hazudozó:
"A villamos töltés nélküli testek akadály nélkül átléphetik a fénysebességet."
Tegyük rendbe a kérdés! Mindjárt látni fogjuk, hogy ennek a jelenségnek semmi köze a relativitáshoz.
A villamos töltés körül villamos mező található.
Ha a villamos töltés mozog, akkor mágneses mezőt is gerjeszt maga körül.
Minél gyorsabban mozog, annál nagyobb lesz a mágneses mezeje, tehát annál nagyobb energia tárolódik a mágneses mezőben.
A gyorsító energia egy része a részecske gyorsításra fordítódik, a másik része a mágneses mezőbe akkumulálódik. Minél nagyobb a részecske sebessége, annál nagyobb része kerül a gyorsító energiának a mágneses mezőbe. Itt jön be Lenz törvénye, ugyanis a mágneses mező visszahat a részecske villamos mezejére, mégpedig úgy, hogy igyekszik megszüntetni az őt létrehozó okot, vagyis a részecse mozgását.
Amikor a részecske közeledik a Maxwell által felismert kritikus sebességhez (fénysebesség), akkor már az összes energia a mágneses mezőt táplálja, tehát a részecske további gyorsítására nem marad energia .
De mindez csak a villamos töltéssel rendelkező testre (részecskére igaz).
A villamos töltés nélküli testek akadály nélkül átléphetik a fénysebességet.
Ebben a folyamatban semmi szerepe sincs az elcseszett relativitáselméletnek.
Nem is lehet, mert a relativitási elv szerint az álló és a mozgó töltés között nem szabadna különbségnek lenni, vagyis ugyanúgy kellen viselkedniük.
De a tapasztalat cáfolja a relativitáselmélet butaságait.
"Lentz törvény miatt ellene dolgozik a gyorsításnak."
Ebből most már az is kiderült, hogy neked fogalmad sincs még a Lenz törvényről se. (Nem csak Lenz nevének helyes leírásáról.) Továbbá fogalmad sincs a részecskegyorsítók működéséről se.
A Lenz törvény a töltött részecskék mágneses mezőben való mozgásával kapcsolatos, a részecskegyorsítókban pedig nem mágneses, hanem elektromos mezővel gyorsítják őket.
Egy mozgó töltés a sebességével arányos nagyságú és a pályája körül cirkuláló irányú mágneses mezőt kelt. Ez semmilyen formában nem dolgozik ellene az elektromos mező gyorsítóerejének, ami nyilván a pálya irányával párhuzamos. Hanem egy S=ExB Pointing vektort ad vele, ami a tér minden pontjábólsugárirányban pálya felé mutat. Ez méri azt az energiaáramot, amivel a gyorsított töltés folyamatosan gyűjti össze az egyre több mozgási energiáját az elektromos mező minden pontjáról.
A lineáris gyorsítókkal ellentétben a gyűrűpályán gyorsítóknál van a töltéseknek némi centripetális gyorsulása is, ami miatt elektromágneses sugárzási (ciklotronsugárzási) vesztesség keletkezik, ez kicsit rontja a hatásfokukat. De természetesen ennek sincs semmi köze se a Lenz törvényhez, se a határsebességhez.
A mi szuperfizikusunk mostani hozzászólása igen jellemző, mutatja, hogy hallott ugyan valamit harangozni a Lentz törvényről, ám azt már nem érti, miről is szól. Ráadásul azt képzeli, hogy a fizikusok még nála is kevesebbet tudnak, s óriási gyorsítókat építenek, anélkül, hogy egyáltalán eszükbe jutna alkalmazni. Sőt évtizedeken keresztül ész nélkül nyomják beléjük a pénzt, energiát, miközben egyre azon csodálkoznak, hogy a részecskék csak nem akarnak jobban gyorsulni. Bánatukban pedig 118 éve valami körmönfont relativitáselmélettel vigasztalják magukat.
Ráadásul minket is hülyének néz a lelkem, mintha hozzá hasonlóan mi se értenénk se elektrodinamikához, se relativitáselmélethez, se gyorsítókhoz. S pökhendi módon kioktathat mindenkit.
Igazán szórakoztató ez a szuperfizikai csetlés-botlás.
