A mai napig is definiálatlan az élő anyag fogalma. Tulajdonságait le tudjuk írni, de mibenlétét még filozófiai alapon sem tudja meghatározni sok ismert tudós.
Ahogy te fogod fel a dolgot, az a jóindulatodnak köszönhető. Én pedig benne - hiába, ez az én agyam "mellékterméke" - sokszor a jóindulat ellentétét látom. Olyankor gorombulok be én is. (Tudom, hogy semmi értelme !)
Komolyra véve a szót - Lenin "nyilvános topikjai során" teljesen tisztában kellett, hogy legyen annak, hogy az eszmehirdetése milyen következményekkel fog járni.Kvázi tudatosan cselekedett, amikor óriási tömegek előtt a cárizmus megdöntésére buzdított. Így értem, hogy "tömegeket mozgatott" - nem szó szerint, hanem az ideológiája által. Az is világos volt, hogy a fennálló hatalmat tömegek fogják védeni - tehát erre mondtam, hogy tömegeket "mozgatott" tömegek ellen. én hiszek abban, hogy a történelmet mindig egy-egy jelentős, a többiek közül kiemelkedő egyéniség alakította. (Napóleon, Periklész, Domitianus, Caesar, Nerp, Hitler, Sztálin, .....stb.) A lenini ideológia (attól függetlenül, hogy az emberekben valami hasonló érlelődött - saját ideológiája volt) nem a kortól és a helyzetektől függetlenül alakult ez ki benne, hanem azok hatására - ezzel egyetértek.
Egyébként az evolúcióval - miután tényleg sokat beszéltünk róla és én is sokat gondolkoztam róla - magamban úgy tettem "helyre", hogy hiszek az evolúció valóságában, csak létrejöttét megelőzően hiszek a teremtésben - nem a Bibliában leírtak szerint !!!!!!!!!!!!!!!!!)
Szokom én a stílust, nincs is ezzel semmi gond. Igazából hálás vagyok neki is, meg még jó néhány dühös embernek, hogy türelemre tanítanak. A vak indulat szülte beszólások is hasznosak, mert megtanítanak arra, hogyan hagyjam figyelmen kívül őket. Ez mindenképpen pozitív, még ha nem is ez az eredeti szándék.
Szóval én nem a stílusát kritizálom 1382-ben, hanem azt szeretném, ha megértené, hogy az általa követett "bizonyítási eljárás" köszönő viszonyban sincs azzal a tudományos módszertannal, amit hirdet, és amit a hívőkön számon kér.
megtörtént dolgokra nem tudom, mennyiben vonatkozik a valószínűség-számítás. valami vagy úgy volt, vagy nem úgy volt. mondhatok lottószámos példát, az érvelés lényegét nem érinti. ez így hangzik:
mekkora a valószínűsége, hogy nyertem a lottón múlt héten? (most tekintsünk el attól, hogy volt-e nyertes egyáltalán.)
szerinted 1:43milliárdhoz, vagy kevesebb, vagy több?
a gond ott lehet, hogy abszolutizálni próbálsz a valószínűséggel egy szubjektív elképzelést.
Ez nem az én "érzelmem" - próbálok előítéletmentes lenni, de "nemhívő" szinte valamennyi hozzászólása azt igazolja, hogy igazat írtam. Én nem haragszom rá - ő ilyen és kész. Apropó: ne "töröld" magad !! (A nevedre gondolok .......)
Nem, ugyanis a két példa nem igazán kettő csak látszatra.
Az első : a "zabagép működése". Ahogy leírtam, az mint esemény "evés" biztos, mert kijelenti. A valószínűségszámítás egyik képletét kell ilyenkor használni, ha jól emlékszem permutáció (de már olyan régen foglalkoztam ezzel, hogy egyáltalán nem biztos, hogy ez a képlet alkalmazandó) Kijelenti, hogy kétféle variáció lehetséges a pocaktöméshez: vagy bableves, vagy túróstészta. A valószínűségszámításban az "1" jelenti a 100 %-ot. Ennek megfelelően, miután egyik "papit" sem ruházza fel a másiknál nagyobb valószínűséggel, ezért a valószínűség mindkettő esetében: 0,5 és 0,5, azaz 50-50 %.
A második példa: Kijelenti, hogy vesz egy lottót. Kijelenti, hogy vagy 5 találata lesz, vagy kevesebb (a kevesebbe nyilvánvalóan beletartozik, hogy egyetlen találata sem lesz, ) Itt is 50-50 % a valószínűség ??
Nem mégpedig azért nem, mert előbb ki kellene számítani mennyi a valószínűsége annak, hogy valaki 5 találatot érjen el (nyilvánvalóan nagyon kicsi a valószínűsége !) De ha kiszámítod, akkor a kapott szám és az 1 differenciája mutatja azt a valószínűséget, ami azt jelenti, hogy a találatok száma 5-nél kevesebb lesz. (nyilvánvaló, hogy ez utóbbi kb. 0,9999999988.... valamennyi) Az meg, hogy ötöse lesz, az: 0,00000000011....... (A két szám összege 1 kell, hogy legyen, akkor lenne biztos az 5 találata.) Hogy a példára milyen képlet alkalmazandó, azt ne is kérdezd, mert tutira nem tudom !
"nemhívő" stílusát szokni kell. Ő ugyanis sajátságos stílussal bír és valahogy mindig az az érzésem, mintha dühös lenne mindenre és mindenkire. Nem egészen értem én sem, hogy miért - én megpróbáltam többször is, hogy szép szóval ugyanarra bírjam - eddig nekem nem sikerült. Tudomásul kell vennünk - a vitakultúra egy olyan szó, ami arra vonatkozik, hogy el kellene sajátítani. Volt egy hasonló "fazon" - akinek a végén már nem válaszoltam, csak küldtem egy "0"-t. Azóta nincs "itt".
Bocsi, hogy belekotnyelesledek, de ilyen minden dógozó állampolgárnak van. Ha még Neked nincs, az Adó Hivataltól kell igényelj. Menj be a megyei kirendeltségű Adó Hivatalba(APEH) és kitöltesz egy űrlapot, amire később küldenek postán egy adókártyát. Azon lesz az: adóazonosító jeled.
Amíg meg nem érkezik, az űrlap másolati példányán megtalálod a számot, amire hivatkozhatsz, amíg nem jön meg a kártya. Ha valamelyik infó azóta elévült volna, akkor azért bocs. Nekem még ez van meg.
Egy általános iskolai végzettség mindenkit alkalmassá tesz a statisztikák értéséhez. Sőt az utána olvasásra is.
Ejnye-ejnye. Ez így nem valami tudományos. Gyakran olvasom kiművelt ateista fórumozóktól, hogy a tudomány összes állítása bizonyítható, és bárki által megismételhető kísérleteken, megfigyeléseken alapul. Ha hű akarnál lenni a tudományosság szelleméhez, amit itt képviselni próbálsz, akkor az akadémikusok hitét illető állításodat bizonyítanod kellett volna, vagy legalább valami forrást mutatni. Ehhez képes az általános iskola elvégzését ajánlottad nekem, jelezvén, hogy szerinted ez valószínűleg kimaradt az életemből, meg hogy olvassak utána. Ez az érvelés – tudományos mércével – nem több mint ködösítés, terelés, és személyeskedés. Semmivel sincs magasabb szinten, mint bármelyik hívő bármelyik állítása, amelyeket olyan lelkesen szoktál támadni. Sajnos ez nem tesz jót a hitelességednek.
Felmerül azonban a kérdés, hogy vajon miért így érveltél. Az alábbi lehetőségeket látom. 1) Pontosan tudod, hogy nincs igazad, de hát mégis, hogy nézne ki az, ha másnak lenne igaza, ezért hazudsz valamit, és kisstílű tereléssel leplezed a tájékozatlanságodat. (Igazából nem hiszem, hogy ez lenne a helyzet, de mint lehetőség, felsoroltam ezt is.) 2) Hiszed, hogy igazad van, de nem tudod bizonyítani még önmagadnak sem. Nincs megfelelő forrásod, nem végeztél méréseket. Talán vannak adataid másoktól, de valahol magad is hibásnak tartod az elméletet, és ezt nem akarod beismerni. Vagy egyáltalán nincsenek adataid, csak hitedre alapozott meggyőződésed, és amikor bizonyítékot kérnek, kénytelen vagy blöffölni. (Ezt a lehetőséget tartom a legvalószínűbbnek.) 3) Pontosan tudod, hogy igazad van, és bizonyítani is tudnád, de valamiért nem akarod. (Például nem tartasz rá érdemesnek, hogy megoszd a tudásod velem, vagy nem tartasz képesnek arra, hogy felfogjam a magas szintű levezetés logikai fordulatait. Vagy irigy vagy, és azért nem mondod el. )
Igazán nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi áll az érvelésed hátterében. Ha tudnál őszintén nyilatkozni erről?
Ugyan kérlek, bármiféle teremtő létezésének a valószinűsége nulla.
Ne tudsz rá semmilyen valószínűséget felállítani.
A valószínűségszámítás egy matamatikai model. Képlet melynek vannak elemei, ha ezen elemek közül vannak amelyek ismeretlenek, hiányoznak akkor nem tudod a képletet semmilyen értékre kihozni.
Beszélhetsz a hitedről, de akkor milyen alapon kritizálod azt akinek a hite szernt pedig nem kicsi a valószínűséga hanem nagyon nagy?
Ha ebből szigorlatoztál akkor én nem akarok mélyebben vitázni mert hozzád képest nem értek hozzá.
De a variációid alapján hadd kötözködjek egy kicsit!
1. kijelenti, hogy ebédel. 2. kijelenti, hogy bablevest, vagy túrós tésztát. 3. ekkor a valószínűsége, hogy mit fog ebédelni a két variáció között: 50 - 50 %.
1. kijelenti, hogy vesz egy lottót.
2. kijelenti, hogy vagy 5 találata lesz (bableves) vagy kevesebb (túrós csusza)
3. ekkor a valószínűsége, hogy a 2 es pontban felsorolt variációk közül melyik teljesül az 50- 50%
Az hiszem, hogy ezzel a valószínűséggel mindenki kiegyezne.-:)
Hogyan mondjam, hogy meg is értsd? A lenini ideológia ugyanannak a történelmi folyamatnak a gyümölcse volt, ami a forradalomhoz is vezetett. Egy vezető nyilván megtestesíti, képviseli egy tömeg akaratát, de nem az történt, hogy Lenin egy szép napon csak úgy gondolt egyet, és kitalálta, hogy ezt és ezt a tömeget erre és erre fogja használni. (Vajon az istenbe vetett hitnek van valami köze ahhoz, hogy pl. Lenin esetében az egyéni akaratot így fölébe helyezed egy sokkal jelentősebb folyamatnak? Lehet, hogy neked szükséged van egy teremtőre, mert nem tudod, mi az, hogy evolúció...?) (erre nem kell reagálnod, csak félhangosan gondolkodtam)
Hát ki ? A bolsevistákat ki "mozgatta" szerinted ? A cári csapatokat ki "mozgatta" ? Mi ez, ha nem egyenes szembeállítás. A lenini ideológia nem tömegeket "mozgatott" ?
Akkor viszont 1368 - és csak önkényes becslésről beszélhetünk, nem valószínűségről. Az önkényes becslésem szabadon kritizálható és felállatható más arány is - tetszés szerint. Az önkényes becslés alapja pedig a hozzászólásokból való következtetés, amely nyugodtan bármelyikünk által felülírható és a viszonyszámok szinte végtelen számúak lehetnek.
Ebben igazad van, ha a Teremtő létezése a példa kérdése. De itt a kérdés, hogy a három - egyetértésben elfogadott - variáció (feltehetően) milyen arányban áll egymással. A kihozott eredmény nem valószínűségi számítás eredménye (mert ahhoz más adatok is kellenének) - csupán egy b e c s l é s a hozzászólásokat figyelembe véve. (Tehát független a matematikai értelemben vett valószínűségszámítástól !!!)
1. kijelenti, hogy ebédel. 2. kijelenti, hogy bablevest, vagy túrós tésztát. 3. ekkor a valószínűsége, hogy mit fog ebédelni a két variáció között: 50 - 50 %.
1. kijelenti, hogy ebédel. 2. kijelenti, hogy bablevest, vagy túrós tésztát, vagy egyebet. 3. ez esetben az "egyéb" ugyanolyan valószínűségi számítás alá eszik, mint az előző kettő. 4. ez esetben a valószínűségi arányok változnak: 0,333.... 0,333... 0,333... azaz 33,33......%, 33,33.......%, 33,33.......%.
1. kijelenti, hogy ebédel. 2. kijelenti, hogy még nem tudja, mit fog ebédelni. 3. ekkor nem lehet valószínűségi számítást végezni.
Valószínűségszámításból szigorlatoztunk. Utáltam, de azt hiszem, hogy fentiek megállják a helyüket.
"Látod pont erről van szó, ahogy írtad is fentebb, szinte senki sem tudja ma már nyomon követni, anélkül, hogy a ki mit hisz bele ne keveredjen."
Erre mit mondjak? A legokosabbnál is akad mindig legalább egy okosabb, csakhogy ez nem mentség a hülyeségre. A jó dolgokat lehet rosszul is csinálni. Értsd: nyilván senki sem tökéletes, de egy kókler tudós nem elég ok arra, hogy 180 fokos fordulattal a vallást kezdd el preferálni.
Hogy bablevest eszel vagy túros tésztát az nem 50-50 hanem nem állítható fel rá valószínűség pusztán ebből a két adatból.
Van amire nem lehet valószínűségt felállítani.
Például az, hogy létezik-e a Teremtő nem 50 %-os valószínűségű ( a másik 50, hogy nem létezik) hanem nem lehet rá valószínűséget mondani.
Ha pedig nem lehet akkor semmilyen valószínűséget sem lehet, tehát Dawkins is téved amikor azt mondja, hogy nagyon nagyon kicsi a valószínűsége az ő előzetes tapasztalati alapján.
Három alapvető "valószínűséget" foglaltam össze - azonban, ahogyan a valószínűségszámításban az 1 = 100 %, a vázolt valószínűségeknek általam gondolt valószínűségi szintet, azaz %-ot is írtam (0,6 0,2 0,2) (60 %, 20 %, 20 %)
