Egyre több új digitális tükörreflexes fényképezőgép rendelkezik videó rögzítés lehetőségével. Egyre több, eddig leginkább fotókat készítő kezdők/amatőrök/profik kóstolhatnak bele a videó/film/klip készítés világába. Ráadásul nem is rossz minőségben. A kompakt videokamerák és fényképezőgépek érzékelőjénél jóval nagyobb képalkotó szenzorral rendelkező DSLR-ek objektívjei is cserélhetőek, s ez kiterjeszti a lehetőségeket, s szabad utat enged a kreativitásnak is. Természetesen vannak korlátok is, de ha ezeket felismerjük, igen látványos vizuális élményt lehet "varázsolni" ezen fényképezőgépekből.
Eddig még nem született olyan topic, melyben a DSLR-ek videó funkcióival kapcsolatos kérdések és válaszok, tippek és trükkök, korlátok és problémák márkafüggetlenül megvitathatók lennének. Az egyes tipusok topic-jaiban időnként felmerülnek kérdések a videó funkcióval kapcsolatban, de aztán el is vész néha a hozzászólások között.
Legyen ez a leírás meghívó amatőrnek/profinak, vásárlás előtt állónak vagy pusztán a téma iránt érdeklődőnek.
Nekem Sears (Mamiya) 55/1.4-em van, annak is elég csillapítottan (nem szorulva, nem nehezen, de erő kell a mozdításához, s nem hirtelen indul, hanem, mintha sűrű olajban úszna, olyan érzés) mozog az élességállító gyűrűje, s nagyon hosszú úton.
A helios 58mm-esem az marhára szorul. No meg igen hosszú úton jár az élesség. A rajza és a képe gyönyörű még nyitott rekesznél is. Viszont az élességállítás szopóka vele.
Használ itt valaki m42-es optikákat videózáshoz? Kéne pár tipp, milyeneket kutassak fel, amiknek használható a focusringje, stb. Fix fényerősök érdekelnének, zoom is jöhet.
Azt nem is lehet állítani a DSLR-eken, ha jól tudom. Videokameráknál általában lehet. DSLR-eken, a minőség/felbontás állítás csak álllóképekre vonatkozik.
Egyelőre nem tervezem a vágást, szerkesztést, úgyhogy nincs szükségem komolyabb progira, elég nekem egy jó dekóder. Persze, ügyelek az avi beállításaira. A végeredmény tekintetében nem igen látok különbséget a mov és az avi között, úgyhogy talán jó az a beállítást amit kikísérleteztem. Csak a gép izzad vele órákon keresztül :( A DivX-en kívül milyen codec nyújt még hasonló vagy kedvezőbb méret/minőséget?
Ebben teljesen rugalmas választási lehetőséged van. Minden videoszerkesztő/vágóprogram, ami ismeri már a h.264-et, azzal tudod kezelni, s utána csak a progitól függ mibe tudod kiexportálni. Ezt leginkább a felhasználás célja határozza meg.
Ha szerkeszteni nem akarod, akkor elég konvertálni. Pl. a Carbon Coder elég jól dolgozik. Ha DivX-be konvertálod, akkor elég jól összenyomódik a fájl mérete, de azért figyelj a beállításokra, hogy ne menjen nagyon a minőség rovására a nagy tömörítés.
Úgy látom arról még nem volt szó, hogy azokat a hatalmas MOV fileokat, amiket a Canon gépek készítenek mivel érdemes lekódolni tárhely takarékosan, de még jó minőségben? Én egyelőre a full HD-ből 720p-s DivX-es avit gyártok (Rad Video Tools segítségével), így egy 2 perces 600 Mega körüli snitt asszem olyan 80 mega körül megáll.
Az 500D 720p-ben 30 fps-el dolgozik. A felvétel bitsebessége hozzávetőlegesen 25 MB/sec, de mindenképpen 30 alatt van. Ez bájtban számolva kevesebb, mint 4 Mb/sec. Szóval olyan kártya kell bele, ami 4 megabájtot tartósan, biztonsággal tud írni.
Itt egy táblázat, amit ugyan nem 500D-re, hanem 450D-re készítettek, de a 450D írási képessége hasonló az 500D-hez.
Megkeresed azokat a kártyákat, amik írnak minimum 4 Mb/sec-el, s utána keresel boltokat, melyiket érdemes megvenni.
HD videózáshoz szeretnék segítséget kérni : 500d-hez sdhc kártyát választani. Elég csalóka a forgalmazók leírása a kártyák sebességeiről, így nem akarok rosszra beruházni. Ha tudtok tippet adni akkor ide vagy az itteni elérhetőségemre küldjetek pár pontos termékkódot, mert a hétvégén szeretném megrendelni. Köszönöm !
Anno egy időben ment a Dallas meg a Szomszédok; illetve megkésve, de elég sok nyugati filmet lehetett nézni a tévében (amik ugye szintén filmre készültek). Már akkor is komoly minőségi különbség volt a "technikai minőségérzetben". A vizuális kultúra - bár ez saját vélemény -, de nem változott többet azóta itthon, mint amennyit külföldön. Annyit haladtunk előre, hogy a kinti dolgok hamarabb elérnek ide. Azt, hogy a vizuális kultúra elvárásai országos szinten mennyire nem változtak mégsem, érdemes megnézni a most forgatott itthoni "teleregényeket" ilyen szempontból.
A digitális fényképezés meg abszolút nem lett előremutató hatással a vizuális kultúrára abban az értelemben, hogy nem lettek jobbak a képek általa (tartalmi szempontból). Több ember számára lett elérhető a fényképezés, több meggondolatlan kép születik, létezik a RAW formátum, amivel utólag ki lehet korrigálni a hibákat, de ettől még nem lett fejlettebb a vizuális kultúránk.
Ami viszont egyértelműen hozott fejlődést, az az internet. Hozzáférünk könnyedén a legnagyobbak képeihez, akár kérdezhetünk is tőlük, másoktól kérhetünk ítéletet, véleményt, tanácsot, utánanézhetünk különleges dolgoknak. Ez jó. Persze ennek is lett vadhajtása: egyrészt a neten is létezik "divat", másrészt túlontúl előtérbe került a technikai része a dolognak (lásd pixelpeeperkedés).
