Tükrös obiknál a homorú tükör ami a leképezést végzi, pont úgy vetít képet mint lencsés obiknál a domború lencse , csak tükörnél nem mögötte jön létre a kép, hanem előtte vagyis a tárgy irányában, amit egy segédtükörrel ismét visszatükröznek, már a szem-váz irányába.
Az összes többi optikai elem, lencse csak kisegítő ebben(fókusznyújtás, korrekció stb).
Tükrösöknek a szemből csillogáson és furcsa bokehn kívül az még nagy baja.
Mivel a segédtükör a belépő nyílást közepét kitakarja, ezért a pontot nem pontnak képezi le, hanem gyűrűnek és innentől az élesség is csorbát szenved.
Persze még egyszer mondom: használom az 500-as tükröst, de inkább egy jó játék... Érdekes képe van, és nagyíttattam már tőle 30x45-ös fotót is kiállításra.
Egész egyszerűen: nem érdemes a tükörobit is magammal cipelnem, mert ha ugyanazt lefényképezem a sigmával 300mm-en és megvágom hogy a tárgy akkora legyen a képen mintha az 500-as tükörrel készült volna, még mindig jobb képet kapok. A zaj meg valószínűleg azért lesz erősebb a tükörobi használatával, mert az természeténél fogva gyengébb kontrasztot ad és az utólag ráhúzott kontraszt kiemeli a zajt.
Ennyire nem merültem el a témában, csupán azt konstatáltam, hogy a frontlencse átmérője nem nagyobb mint a fókusz/8, a közepe pedig hiányzik. Az hogy a másik tükör is okoz veszteséget ez már konstrukció kérdése. Valószínűleg e régi tükörobjektívek nem véletlenül voltak ,,hátul kövérek". Valószínű az is, hogy a tükörobjektívek belső fényszórása is nagy, ezért alacsony a kontraszt. De nem szeretnék tükörobjektív konstruktőrré válni, csupán leszögezem, hogy az eddigi típusok nemigen használhatóak, a filmes korszakban is gyengének számítottak.
Egy internetrol letoltott kep alapjan az emlitett sigma 600/8 kozepen a masodlagos tukor atmeroje kb 40mm. Tegyuk fel, hogy az elsodleges tukor atmeroje (ez ugye nem a frontlencse, hanem a gephez kozelebb eso tukor, ahonnan a masodlagosra verodik vissza a feny) megegyezik a frontlencse atmerojevel (legyen a 86mm felso becsles). Ez alapjan, es a linkelt cikkben szereplo keplet alapjan a fenyveszteseg a ket korlap felluletenek aranyabol kalkulalhato (40^2π / 86^2π) ~ 20%.
Ebbe meg nincs beleszamolva a ket tukor elnyelesi tenyezoje (aluminium tukorrel szamolva ez ugye kb 0.95 * 0.95 ~ 0.9) Ezert a sigma tukorobjektiv transzmittenciajara a felso becsles (600/86) / (0.8 *0.9) ~ t/9.7. Ettol meg lehet, hogy a melyegelesseg szempontjabol ez egy f/7-hez kozelebb allo keplet, de feny az nem jon at rajta annyi, hogy a kulso fenymerore exponalva korrekt expoziciot kapjunk.
"de a 70-300-as Sigmával lövök olyan képet, ami megfelelő részletnagyítással még mindig jobb lesz, mintha a tükörrel készült volna vágás nélkül!"
Eszembe sincs védeni a tükörojektíveket, de két 70-300 APO DG sigmám volt, a másodikat azért vásároltam mert azt hittem az első gyártási hibás volt, de ezzel is túró képeket lőttem, akkor döbbentem rá, hogy ez tényleg ilyen kacat, ugyan ez a tamron 70-300/nem az SP / meg a canon 75-300 is.
De majd kipróbálom a Tamron 70-300 SP verziót, azt dícsérik....
Szerintem ott rontja el az ember, hogy mindent nagyít, a tökörobi is jó lenne, persze ha nagyítgatunk, látjuk hogy szemcsés, csak azt felejtük el, hogy már 3000mm-nél járunk ;-)...ha 3000mm-es obink lenne, akkor azt is nagyítgatnánk.
Ezt is tükörrel lőttem, nem olyan rossz ez, nem kell nagyító ;-)
Nincs igazad, ez csak egy elmélet, persze lehetne így is. A gyártó nem hülye de fényesebbnek (fényerősebbnek) szeretné feltüntetni a terméket, mint amilyen. Különben nagyon sok 80as évekbeli optika gyártó élt azzal a lehetőséggel is, hogy az optika csak egy picit rövidebb fókuszú, csak egy picit kisebb átmérőjű a megadottnál. Persze ilyet a Leica, Zeiss, Nikon nem csinált, de a többiek nagyobb tűréssel dolgoztak. Magától is ilyen a multi, de ha a konkurencia is ilyen, akkor pláne. Csak meg kell mérni bármelyik 8-as tükör frontlencséjének átmérőjét. 500:8=62.5 ha ennyi az átmérő, akkor a fényerő 9.5. Ha még ennyi sincs, akkor a fényerő 9.5-nél is kisebb. Nyilván egy nikkornál nem hiányzik a 62.5-ből, de egy mini Tokina, Hanimex vagy akármi átmérője még egy picit kisebb lehet. Olyat pedig hogy a segédtükör miatti fényveszteséget valamelyik gyártó 62.5mm-nél nagyobb frontlencse átmérővel kompenzálta volna, én még nem láttam. De szabad véleménynyilvánítás van, akinek az ötszázas tükre frontlencséjének 62.5 mm-nél nagyobb, az gyorsan (pontos típussal természetesen) írja meg, hogy én is okosabb legyek. A 6.3/500 tükrök tulajdonosai persze kizárva.
A multik ennél komolyabb dologban is keményen hazudnak. Például fényképezőgép adataiban megadott pixelszám is valótlan, mert a megadott ,,pixelszám" valójában a kék-zöld-vörös érzékelő képpontok összesített számát jelenti. Egy szín érzékelése viszont nem pixel, mert a pixel három színű. a nikon például azt mondja hogy a D800 36millió képpontot érzékel. Ez igaz, a katalógusban ők nem hazudnak. Viszont egyetlen gyártó sem tiltakozik, amikor a 36M képpontos gépüket 36 a fotósok megapixelesnek nevezik. Azt is kérdezhetném, az a gép, amelyikben 9 millió kék érzékelő van, az most kilenc megapixeles, vagy 36 megapixeles?
" A nyolcas fényerő az még elméletileg sem nagyobb 9.5-nél, (mivel az objektív közepét beleszámolják a fényerőbe, pedig azt kitakarja tükör.)"
- persze, mert a gyártó hülye és nem tudja a kitakart felületet levinni a fényerőből...
Ezzel szemben:
"a tükörobjektív eltérően viselkedik a többi objektívtől. Az objektív hatásos felületét középen kitakarja a domború segédtükör. (A homorú főtükör pedig át van fúrva.) A kitakarás nem csökkenti az objektív átmérőjét, de csökkenti a felületét. Emiatt az átmérő alapján számítható fényerő nem egyezik az objektív fényáteresztésével. Mit lehet tenni? Az objektívre a valós fényáteresztésnek megfelelő számot írják rá, azaz az F8/500 mm-es objektív F8-asként viselkedik. Ha nem belső (TTL) hanem kézi fénymérőt használunk, és beállítjuk az F8-hoz tartozó, mért zársebességet, a felvétel pontosan lesz exponálva" (Török György)
Persze ezzel együtt, szerintem is a tükörobjektív inkább csak egy jó játék. Nekem is van egy orosz 500-as, de a 70-300-as Sigmával lövök olyan képet, ami megfelelő részletnagyítással még mindig jobb lesz, mintha a tükörrel készült volna vágás nélkül!
hát persze...felrakom a 300 as Pentacont az is élesebb sokkal...viszont az 500mm sokszor jol jon de inkább a hordozhatóság előny....ez f6.3 as...az f8 tényleg nyűg...
Az ötszázas tükör egy nagyon ravasz jószág. Szép tetszik, aranyos olcsó, nem CA-zik. Legalább 5-6 darab volt a birtokomban. A tükör egy különleges vágyat ébreszt az emberben, Csinos kicsi, meg is tudom fizetni, igen ez kell nekem! A használat közben jön a kijózanító valóság: A nyolcas fényerő az még elméletileg sem nagyobb 9.5-nél, (mivel az objektív közepét beleszámolják a fényerőbe, pedig azt kitakarja tükör.) de simán még kisebb is lehet. Az objektív képe lágy, nem elég éles. Én még egy furcsa meghatározást is mondanék, valahogy mintha hiányoznának a finom tónusok, részletek. Ez után jön a híres bokeh. Néhány fotón előnyös lehet, de még többnél zavaró. A Nikon Kompendium c. könyvben finoman leírják hogy egy (nikon) tükörtől ne várjuk azt a minőséget, mint amit egy nikon AIS (pedig ez sem mai technika). Van ismert fotós szakíró barátom aki azt mondta hogy még a Leica és Zeiss (nem Zeiss Jena) tükörobjektívek sem tökéletesek (pedig ezek már nem olcsók!). Tény, ma is meglátok egy tükröt, elfog a vágy de aranyos, kéne ez nekem. De nem felejtem el azt a tesztet, amikor a kiszemelt tükörrel kimentem a bolt elé, és megfotóztam a hatsávos út túloldalán várakozókat. Ezután feltettem a véletlenül nálam levő 2.8/180mm AF nikkkort. Ez egy jó objektív, de nem kimagasló, de nem tud annyit mint egy mai 4/70-200 AFS nikkor zoom). Szóval a 180-as af nikkor több részletet adott ugyanolyan távolságból, mint az ötszázas tükör. Hogy a 2.8-as fényerőnél a kereső autófókusszal ugye teljesen más, mint 9.5-nél manuálisan élesre állítva azt már nem is említem....
Az biztos, hogy van egy határ, ami után már muszály zsebbe nyúlni, csak ezt a határt nehéz belőni, főleg tapasztalat nélkül.
Sokat segít mások tapasztalata, de mint a beszélgetésünkből is kiderül, nagyon nem mindegy ki ad tanácsot ;-)..lehet tudja mi a jó, de nem tudja a kérdező korlátait, elégedettségét stb, kereteit stb.
Például én pár hónapja vásároltam, egy 18-135-ös objektívet, Canon gépre, nagyon sokan ajánlották, 135mm-en tényleg szép éles, de 18mm-en rekeszelni kell a végtelenségig mire eléri azt a minőséget mint 135mm-en.....egyszerűen képtelen voltam vele tűző napfény nélkül zajtalan képeket készíteni 18mm-en, azt nem is néztem hány mm-nél talál magára az obi, eladtam a francba.
Én abszolut nem ajánlom, de sokan igen, nekik jó, nekem nem...tanácsot adni sem egyszerű.
Itt van például ez a kép is, a tükörobival készítettem valamelyik nap, valakinek tetszik, és a minőség is elég neki, valaki kapásból szidja, én meg úgy gondolom, egyenlőre, hogy 500mm-t nehéz kihozni akármilyen 300mm-es ből, konverterrel, az is ront ennyit, itt már kell a pénztárca ha jobbat akarok.
Általában nem kell milliókat költeni, de aki háromszáztíz milliméter felett szeretne jó optikát, az nem ússza meg olcsón. De nem is kell mindenáron távoli dolgokat fényképezni.
Az élesség tesztel semmi bajom nincs de ha egy A4 vagy A3 as képen szépen mutat, élesnek látszik egy madár, és nincs szükségünk nagyobb méretre és még csak kivágni sem kell a képből, akkor mi a túrónak drága optika ?
Hisz nem használom ki, ráadásul van egy olyan lehetőségem is, hogy egy tűéles 135mm es obival közelebb megyek, ha tudok persze, és már spóróltam is egy autó árát.
Ha van rà keret semmi gond, miért ne vegyük meg a legjobbat?
Abban teljesen igazat adok, hogy ha van egy kiváló optikád, akkor már nagyon nehéz lejjebb adni és minden gagyi lesz.
De kell lenni egy határnak minden embernél, mindenki nem vehet milliós optikát hobbi szinten...
Öreg róka vagyok már, az elmúlt négy évtizedben sok optikát birtokoltam, még többet megnéztem. Minőségi mérce csak egy van, mindegy hogy az optika harmincezres, vagy három milliós. A sznobság vagy az hogy kinek milyen vastag a pénztárcája, az nem tartozik az élességteszthez. Minden optikának azonos követelményt kell teljesítenie.
Ha élesség tesztet akar valaki készíteni, pontosan meg kell határozni a feltételeket. Mindig ugyanolyan körülményeket kell biztosítani, ugyanazt a részletgazdag témát, ugyanazt a megvilágítást. Sajnos még a profi összehasonlító tesztelők is egy régi felvételt hasonlítanak egy most készült képhez, mert nem rendelkeznek egy időben a régi és az új optikával.
Én egy bárki által megvalósítható élesség tesztet javaslok mindenkinek: Keresünk egy modellt, akinek a szokásos vastagságú hajszála van. Gyakorlatilag bárki lehet akinek nem nagyon erős szálú fekete haja van. Várjuk ki míg süt a nap. A napfény jöjjön oldalról kb. 45 fokos szögben. A hölgy kezébe adjunk egy két méter hosszú mérőrudat. Aps-C géppel álló formátumban fotózzuk le a hölgyet a rúddal, tehát két méter magas legyen a téma az élességi síkban. Ha a képen egy hajszál látszik, éles a kép, jó az optika és a fotós is. FX-es géppel ugyanezt fekvő formátum esetében kell hozni. Ha tehát valaki be akarja mutatni hogy milyen éles egy-egy optika, akkor csinálja meg a tesztet, mutassa meg a képet és mutasson mellé egy x40 nagyításban egy részletet, ahol látszik a hajszál.
Minden szabályt be kell tartani, állvány, rövid expó, nagy felbontású gép, RAW-TIFF feldolgozás élőképes élesre állítás, a modell sem mozoghat előre-hátra. Ha megvan az eredmény, látszik a hajszál, annak a fotósnak gratulálok.
Más objektívtesztek, amikor valaki lefényképezi a bozótot, lefényképezi a részlettelen villamost, vagy a bárányfelhőket, azután értékeli hogy az objektív jó, ez csak a vicc kategóriába tartozik. Akinek van egy normál alapobjektívje, és eredményesen megcsinálja a fenti tesztet utána már minden más optikát ehhez tud viszonyítani. Egy háromszázas telének ugyanezt kell hoznia, csak hatszor messzebbről. Ezt a hajszálas tesztet ugyanúgy kell tudnia egy 35-ös nagylátószögűnek, mint egy ötszázas telének.
Most nem allok neki osszehasonlito elemzest vegezni. Sotet is van, csak aps-c meretu szenzorral tudnam a kepkozepet osszehasonlitani, satobbi.
Viszont mintha lattam volna egy p6 - m645 konvertert egy varazs-sublotban, a hetvegen hazahozom majd, es azzal (meg egy kozepformatumu szenzorral) majd jol osszehasonlitom (talan meg egy Schneider 150/2.8 vagy egy 240/4.5 lencset is kikolcsonzok, a miheztartas vegett). Az eredmennyel majd itt jelentkezem.
Én ezt használom:
