Vitaindítónak vázolom Pál apostol lényegesebb eltéréseit Jézus tanításaihoz viszonyítva.
1. Hit általi önigazulás az igazság megismerése helyett
2. Test és lélek ellenségeskedése a sötétség leleplezése helyett
3. Krisztus váltsághalála vagy Isten megbocsátása
4. A törvény betöltése vagy Jézus tanítása
5. Egyházi elöljárók vezetése vagy Isten Lelkének vezetése
6. Kárhozattól való félelem vagy az Isten szeretete
Részletesebb magyarázatot találtok az alábbi linken:
http://jezusvagypal.andreanum.hu/
Azaz nem olvasom, mert Pálnál az apostolok nem is szerepelnek... No, jó, Péter, Jakab, János nevűek igen, de ők valószínűleg nem az apostolok voltak.
Ha pedig megnézed melyik apostol hányszor és hol szerepel az ApCsel-ben, a statisztika megmutatja, hogy ez az írás nem az apostolokról, hanem Pálról szól. Az apostolok csak statiszták ebben az írásban.
Alább láthatod, kinek a neve hányszor szerepel benne.
Péter 56
András 1 Jakab 5 János 24 Filep 17 Bertalan 1 Máté 1 Tamás 1 Lebbeus/Tadeus/Tádé - Simon Kanaáni és/vagy zelóta 1 Júdás a Jakab fia és/vagy Júdás az áruló 8 Mátyás 2 117 Pál egymaga 128
Ehhez még hozzá kell tenni, hogy Péter, János, Jakab esetében nem tettem különbséget Jézus apostolai és az oszloposok között
Továbbá az ApCsel 28 fejezetből áll. Kb. a felénél említi a szerző utoljára apostol nevét. Ettől kezdve már csak Pál szerepel....
Igen jól körvonalazódik a tendencia: Saul-Pál mindvégig főszereplő, (egymaga többször szerepel, mint az összes többi együttvéve) az apostolok a mű közepére "elfogytak".
Nem, de leírta egy levélben. Nyilván azért, hogy a címzettek is ehhez tartsák magukat. Különben minek pazarolta rá a drága tintát és idejét?
Ebben a kontextusban a saját véleményét fogalmazta meg, igaz, mások szájába adta, hogy még hitelesebbnek tűnjön (mivel ez nem az ő véleménye, hanem másoké).
"Dicsőítették Istent abban a dologban, amit benne tett. De nem mondja azt, hogy ő Isten, vagy bármi különleges módon Isten lenne benne."
Azzal még nincs semmi baj, hogy mások isteni erőt láttak benne, a probléma ott kezdődik, mikor ennek hangot ad, erre hivatkozik, ezzel hivalkodik, saját magát így tünteti föl egy levélben Jézus önmagáról nem beszélt Istenként, még úgy sem, hogy másokat idézett volna.
(A kritikát megelőzendő: Amikor Jézus magát az Atyával tette azonossá, mindenkit bevont ebbe a körbe, más szóval: az ember és az Isten egységéről szólt:
Jn 14:20. "Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.")
Persze, persze, s ez minden más utólag megírt bibliai (és apokrif) történetre igaz... Viszont egyéb forrás hiányában mi csak a leírtakból tudjuk rekonstruálni az eseményeket.
"Na és itt aztán nem képzeli Jézus nevébe, nem mondja hogy "az én szövetségem", hanem IDÉZI, hogy "az én szövetségem"."
Ha valaki idéz, idézzen pontosan. (a mondat értelmét megváltoztató hiba is van benne) Pláne, ha tanult farizeus...
Pálnál nem ez a helyzet, ő már sajátjának tekintette ezt az idézetet. Vesd össze az eredetivel:
Ézs 59:20-21."És eljő Sionnak a megváltó, és azoknak, a kik Jákóbban megtérnek hamisságokból, szól az Úr. És én ő velök ily szövetséget szerzek, szól az Úr:" Rm11:26-27. …Eljő Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat:. És ez nékik az én szövetségem, midőn eltörlöm az ő bűneiket.
Ha az alábbi kijelentéseit is figyelembe veszed, akkor érthetővé válik a kifogásolt állításom:
Rm 2:16. „Azon a napon, melyen az Isten megítéli az emberek titkait az én evangyéliomom szerint ...”
Egyik legszembetűnőbb kijelentése, melyben önmagáról úgy beszél, mintha ő lenne Jézus:
Gal 1:15. „De mikor az Istennek tetszett, ki elválasztott engem az én anyám méhétől fogva és elhívott az ő kegyelme által,”
Fura ez az állítás Pál szájából az előélete ismeretében. Hogyan lehet az anyaméhtől fogva kiválasztott, mikor a történet szerint csak a damaszkuszi úton lett azzá? Ebben az esetben Jézusnak tudnia kellett volna róla, s méginkább indokolt lett volna Pált – mint első helyen kiválasztottat – megemlíteni az apostolok kijelölésekor... Mert az effajta kiválasztottság nem mindenkinek adatott meg, az apostoloknak sem, Magdalénának sem. Csak egyetlen egy személy volt Jézuson kívül, aki ezt a kivételes és felettébb magasztos címet viselhette, s ez a személy nem volt más, mint Jézus előfutára, Ker. Szt. János:
Luk 1:15. "Mert nagy lészen az Úr előtt, és bort és részegítő italt nem iszik; és betelik Szent Lélekkel még az ő anyjának méhétől fogva."
Ez a fajta kiválasztottság nem csak úgy „bemondásra” történt, hanem a Szentlélek - és Gábriel -közreműködésével valósult meg:
Lk 1:19. „És felelvén az angyal, monda néki: Én Gábriel vagyok, ki az Isten előtt állok; és küldettem, hogy szóljak veled, és ez örvendetes dolgokat jelentsem néked.”
A folytatásban Pál ennél jóval tovább merészkedett, és nem átallotta magát arcátlanul Isten Fiának kikiáltani. Nem járok messze a valóságtól, mikor feltételezem, nincs olyan ember, aki ne tudná - akár olvasta az evangéliumokat, akár nem - az „Isten Fia” cím egyedül Jézust illeti meg, senki mást! Pál mégis ebben a jézusi szerepkörben tetszelgett és úgy állítja be, mintha ő is a pogányok között hirdetné az evangéliumot, mint Jézus.
Gal 1:16. "Hogy kijelentse az ő Fiát én bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között:”
Halkan jegyzem meg, hogy Jézus ennél sokkal szerényebben magát ember Fiának nevezte:
Mt 16:13. Mikor pedig Jézus Czézárea Filippi környékére méne, megkérdé tanítványait, mondván: Engemet, embernek Fiát, kinek mondanak az emberek? Mt 16:15-16. Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter pedig felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
Ezzel még nincs vége a sztorinak, mert később felteszi az I-re a pontot, mikor önmagát istenként dícsér(tet)i.
"Pál nem volt Jézus tanitványa . a Damaszkuszi úton tért meg. Ezt hivják Pál fordulatnak."
Neked nem tűnt fel, hogy a megtérése után - mintha mi sem történt volna - így nyilatkozik önmagáról?:
Csel 24:14 "Erről pedig vallást teszek néked, hogy én [Pál] a szerint az út szerint, melyet felekezetnek mondanak, úgy szolgálok az én atyáim Istenének, mint a ki hiszek mindazokban, a mik a törvényben és a prófétákban meg vannak írva."
És eszerint is tevékenykedik, továbbra is Mózest és megtorlás-elvű , kirekesztő törvényét hirdeti:
1Kor9:9 „Mert a Mózes törvényében meg van írva:” 1Kor14:21,34 „A törvényben meg van írva:”, „a mint a törvény is mondja.” Gal3:12 „A törvény pedig nincs hitből, hanem a mely ember cselekeszi azokat, élni fog azok által.” Gal4:5 „Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.” Zsid10:28 „A ki megveti a Mózes törvényét, két vagy három tanubizonyságra irgalom nélkül meghal;"
Mondjuk nem hallottam még, hogy rá 13-ikként hivatkoznának, de mindenesetre apostol, mivel ezt mondta ő magáról: "Én ugyanis a legutolsó vagyok az apostolok között, arra sem méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem Isten egyházát"
"Csak azt nem lehet tudni, hogy ki volt az a Péter, aki ezt a levelet írta."
Mivelhogy nem Péternek nevezték a szerzőt.
A Péter levelei pszeudoepigráfok, azaz jóóóóóóóóóóval az apostolok kora után írta meg azokat egy vagy kettő noname Christos-hitű olyan formában mintha Péter írta volna. Akkoriban ezt nem tekintették hamisításnak, hiszen a szerző állítólag betöltekezett a Szentlélekkel és az vezette a kezét, tehát biztosan azt írta, amit egykoron Péter is írt volna.
"Én úgy vettem észre, hogy Pál levelei többek, mint példáúl Jézus tanitványainak irásai." Fogalmazzunk inkább úgy, hogy mások...
"Hogy a tanitványok nem emlitik Pált, az sem igaz. Péter például megemliti ,hogy hallgassatok Pálra." Csak azt nem lehet tudni, hogy ki volt az a Péter, aki ezt a levelet írta. Ti. az egyik Péter Jézus apostola volt, a másik pedig a jeruzsálemi gyülekezet "oszlopos tagja".
Mt 4:18-20. "Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta két testvért, Simont, a kit Péternek neveznek, és Andrást az ő testvérét, a mint a tengerbe hálót vetnek vala; mert halászok valának. És monda nékik: Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok. Azok pedig azonnal otthagyván a hálókat, követék őt." Ez a Simon-Péter lett Jézus apostola. Ha ez a Péter Jézus testvére lett volna, nem kellett volna Jézusnak "az út széléről összeszednie", hanem otthon megbeszélik a dolgot.És ugye, ebben a versben nem Jézus a testvére, hanem András...
De volt egy másik Simon is, Jézus (fél?)testvére: Mt 13:55. "Nem ez-é amaz ácsmesternek fia? Nem az ő anyját hívják-é Máriának, és az ő testvéreit Jakabnak, Józsénak, Simonnak és Júdásnak?" Viszont ez a Simon a Jakab nevű testvérével Pálnál Kéfás (Péter) néven jelenik meg: Gal 2:9. "És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek," 1Kor 15:5-8. "És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek; Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak; Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak; Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent." Ez a "Kéfás" és az itt említett Jakab nem lehettek Jézus apostolai, mert Pál szerint először nekik jelent meg, majd csak ezután a 12-nek, az apostoloknak, így összesen 14 lettek volna az apostolok...
Mikor Péter a börtönből való szabadulása után fölkeresi Mária (Jézus anyja) házát, egy igen rövid üzenetet hagy:
Csel 12:17. ... Adjátok tudtára ezeket Jakabnak és az atyafiaknak.
Kinek szólhatott ez az üzenet? Pontosabban melyik Jakabnak? Mária házában valószínűleg Jézus testvére volt a címzett, ami azért sem vitatható, mert a Zebedeus fiát ekkorra már megölette Heródes Agrippa.
Nos, ezzel a Jakabbal (Jézus testvérével) sem Jézus, sem az apostolok, így az apostol Péter sem tartotta a kapcsolatot, miután egymás ellenfelei voltak, finoman fogalmazva nem hittek benne:
Jn 7:5. "Mert az ő atyjafiai sem hivének benne."
Tehát ez a Péter nem lehetett azonos azzal a Péterrel aki Jézus követője volt, és ugyanígy kérdéses a Pált említő levél írójának személye is, hiszen Jézusnak esze ágában sem lett volna tanítványait a Mózes-hitű ellenségére bízni.
" És egy árva büdös szóval nem említi, hogy "Ne válasszatok magatok közé tizenkettedik apostolt, mert majd én küldöm el a kiválasztottamat!"
Az apostolok semmi instrukciót nem kaptak arról, hogy egy Tarsusi Saul nevű diaszpóra zsidót Jézus Krisztus kiválaszt majd apostolának! Teljes nyugodalommal megválasztották a köreikből Mátyást tizenkettedik apostolnak."
Mi ezzel a baj? Meglett ismét a tizenkét apostol.
Jézus választott magának még egyet, aki Pál apostol.
Igazából Pál volt a Római neve a Saul mellett, tehát eez nem volt párlfordulat, és sajnálatos, nem tért meg, ő maga húzott hasznot, vagy a kialakuló egyház Oél név alatt, hogy egy filozófiai rendszerbe ágyazza a hitre épülődogmát.
az apcselben háromféleképen írták páran toldolatként a damaszkúszi állítóéagos m,egtérését, pedig a Galata levél éppen mást sugall!
"Pál nem volt Jézus tanitványa . a Damaszkuszi úton tért meg. Ezt hivják Pál fordulatnak"
És ez neked egyáltalán nem gyanús????
Ott van a feltámadt Jézus, aki a Krisztus, és már valóban egy Istennel, rendelkezik a teljes isteni mindentudással amikor a megfogyatkozott "Tizenkettőnek" megjelenik. És egy árva büdös szóval nem említi, hogy "Ne válasszatok magatok közé tizenkettedik apostolt, mert majd én küldöm el a kiválasztottamat!"
Az apostolok semmi instrukciót nem kaptak arról, hogy egy Tarsusi Saul nevű diaszpóra zsidót Jézus Krisztus kiválaszt majd apostolának! Teljes nyugodalommal megválasztották a köreikből Mátyást tizenkettedik apostolnak.
Tételezzük fel, hogy a Jeruzsálemi ős-gyülekezetben ott munkálkodott a Szentlélek, és a megtartott sorshúzás magának Istennek a szándékát mutatta meg. És ekkor jön egy ismeretlen nagydumás behízelgő fickó, aki azt állítja magáról, hogy őt a Fénybe Öltözött Istengyermek Christos kiválasztotta a damaszkuszi úton menet. Fel se merül benned, hogy egy hitető szélhámos az illető?
