Előszó.
Az emberiség kifejlődése óta mindíg arra törekedett, hogy a körülötte lévő világot, a természetet mind jobban, alaposabban megismerje. A tudomány által szerzett ismeretek alapján a környezetét, az alkalmazott technika segítségével alakítja, befolyásolja.
Bár a tudomány az (anyagi) világ mind teljesebb megismerése irányába halad, érdekes módon nem érheti el a végét, mert minden régi kérdés megválaszolásával, újabb kérdés(ek) merül(nek) fel. Ami logikus is, hiszen minél részletesebben vizsgálják a jelenségeket, annál szerteágazóbbra és komplikáltabbra valóságra bukkannak.
Valamikor megelégedtek azzal, hogy 4 elem van (tűz, víz, föld és levegő) és az égbolton 5 ezer csillagot szabadszemmel számlálva, mindent tudni véltek.
Később "felfedezték" a naprendszert a 8 bolygóval (és az aszteroid-övet a Mars és a Jupiter között) azt hitték, mindent tudnak róla.
Miután 1930-ban ClydeTombaugh a Plútót felfedezte, a kilencedik bolygóval befejezettnek tekintették naprendszerünk megismerését.
G.P.Kuiper (1905-1973) 1951-ben arról írt, hogy a Neptunon kívüli pályán még egy öv létezhet.1992 óta 800 kisebb nagyobb égitestet fedeztek fel, a valószínűleg sok millió közül.
Megtudtuk, hogy naprendszerünk (átmérő ca.100 csillagászati egység) egy spirál alakú tejútrendszer parányi része.(Tejútátmérő: 100 000 fényév, ca. 100 000 000 000 égitesttel)
További elmélet létezik, de még nincs bizonyítva, hogy a naprendszerünket is egy 3 fényév átmérőjű "felhő" kisebb nagyobb égitestek milliárdjaiból. (Jan H. Oort:1900-1992) veszi körül.
Mike Brown fedezte fel a jelenleg legtávolabbi égitestet a nap körül, ami másfélszer akkora, mint a Plútó, a neve 2003 UB 313.
Az új felfedezések mindíg újabb kérdéseket vetnek fel és az űrkutatás, valamint az optikai eszközök fejlődésével még sok mindent felfedezhető lesz.
A legújabb tudományos becslések szerint (az Ausztrál Nemzeti Egyetem Canberrában) a világegyetem ca. 70 000 000 000 000 000 000 000 csillagból áll.
Természetesen tíz-húsz milliárd ide, vagy oda nem számít.(+/-)
Maradjunk csak kicsi Földünkön és a mindennapi realitásnál.
Szerintem akkor teszünk szert a valóság igaz ismeretére, ha érzékeink korlátain belül maradva, a világról való tudásunk elsôdlegesen az észlelési megismerésbôl ered, vagy abban gyökerezik.
Mivel minden a világon ok és okozati összefüggésben van, minden változás láncreakciókat vált ki, amit nem is lehet mindíg követni. Természetesen nagyságrendi különbségek vannak a hatások között.
Egy speciális jelenség vizsgálatánál elkerülhetetlen, hogy a "környezetből kiemelve", elkülönítve vizsgálják. Ezért egy leírás, vagy kísérlet eredménye eleve egy "közelítés", melynek pontossága a kizárt, de befolyásoló körülmények nagyságától függ."
Az emberi tudomány a matematika segítségével igyekszik a természet (anyag) működését több-kevesebb sikerrel "emberi" nyelvre lefordítani, ami végül is csak "közelítés" marad.
A "közelítés" tolarenciája (szórása) a tudomány fejlődésével mindíg kissebb lesz, de a nullát sohasem fogja elérni.
Az élettelen anyag.
Az ember (de állatokra is érvényes) az idegrendszerén (érzékszervek, gerincvelő, agy) keresztül érzékeli az őt körülvevő anyagot, anyagi világot. Az érzékszervek azonban az anyagi világ csak egy nagyon kicsi, behatárolt részét veszik tudomásul: hő, fény, halmazállapot, gravitáció, mozgás stb.
A tudomány és technika segítségével az emberi elme lehetővé tette érzékeink által nem észlelt anyagi jelenségeket, érzékeinknek megfelelő kategóriába átalakítani.
Például : az emberi szemnek láthatatlan infravörös-, ultraibolya-sugarakat, minden egyéb energia megnyilvánulást láthatóvá, vagy mérhetővé tenni.
Az anyagot a tudomány különböző megnyilvánulási formában definiálja, amely azonban nem más, mint matematikai definiciók variálása és annak szöveges körülírása.
Akár sugárzásról, energiáról, fényről, rezgésről, térről, térerőről, avagy azok levezetett matematikai formáiról, sebességről, hullámhosszról, intenzitásról, dimenzióról, stb. beszélünk, vagy hallunk, az anyagról az anyagban és az anyagból történik.
Az elektromágneses hullámokat a nullától a kozmikus sugárzásig mérni tudjuk. Ez azt jelenti, hogy átalakítjuk olyan formává, ami érzékelhető, látható.
Ha az e.m.hullám nem anyag lenne, nem lehetne átalakítani anyaggá (és nem lehetne mérni!)!
Az élő anyag.
Az élőlények ugyanazon elemi részecskékből, elemekből épülnek fel, mint az élettelen anyag, de egy lényeges, minőségi különbséggel rendelkeznek.
Én itt csak egyetlenegy dologra, az élő anyagokat jellemző fogalmakra térek ki. Előzőleg azonban tudatosítanunk kell, hogy az élő szervezetben (anyagban) állandó anyagcsere, vegyületek lebontása és felépitése (átalakítása), folyik. Ebből következik, hogy az élőanyagra vonatkozó fogalmak csak egy bizonyos időpillanatbani, vagy bizonyos időtartam alatti állapotot jelentenek és jelenthetnek.
Az élő anyag jelenségeit az ember az saját idegrendszerén belül észleli (érzi), de a tapasztalatai alapján a fogalmat embertársaira (sőt az állatokra is) interpretálja.
Néhány ilyen fogalom:_egészség, _emésztés, _álmosság, _szomjúság, _szédülés, _éhség, _zsibbadás, _hasmenés...stb.
A fentiek az élő emberi szervezet, vagy annak egy (al)szervének állapotát, aktivitását, vagy működési zavarát jelenti. Mindenképpen csak anyagi vonatkozásról beszélhetünk és nem hiszem, hogy valami földöntúli, szellemi, vagy anyagtalan dologra gondolna valaki.
Nos, ha eddig egyetértettünk, a fentiek analógiája segítségével egyszerűbb lesz megérteni, hogy a gondolat is hasonló (anyagi) fogalom.
Az agyban elektomos töltések, iónok száguldoznak, vegyületek (molekuláris nagyságban) bomlanak alkotórészeire, majd ismét egyesülnek, állandó diffundálás történik stb. A 100-200 milliárd neuron (idegsejt) mindegyike ca. 1-10 ezer másik neuronnal 100-200 ezermilliárd szinapszis segítségével van összeköttetésben.
A például szédülés pillanatában a bizonyos szervekben fellépő rendellenes változás hatására az agy reagál és ebben a pillanatban néhányszáz, vagy ezer neuron egy bizonyos megfelelő összeköttetésben van, ( esetleg a fülben lévő egyensúlyérzék idegvezetékét megbénítja,) ami a szédülés érzetét jelenti az egyén számára.
Ha ebben a pillanatban az illető a nagyanyjára gondol, akkor a nagyanyjával kapcsolatos emlékeket tároló sejtcsoport kapcsolatain is száguldoznak a jelek.
Általánosságban:az érzetek összes fajtája és a gondolat is, egy komplikált anyag, ami az agyunkban (vagy agyunk által) képződik.
A komplikált melléknevet csak azért tettem hozzá, mert az egyes érzetek és gondolatok egy ún. "dinamikus" állapotot jelentenek.
A zene is anyag? Igen!
1. A komponista kigondol egy dallamot (agy:elektro-kémiai-biológiai folyamat)
2. A komponista kipróbálja zongorán a dallamot (agy + fizika + mechanika)
3. A komponista leírja a dallamot kottára (agy + fizika + mechanika)
4. A zenész betanulja a számot (agy + fizika + mechanika)
5. A stúdió hanghordozóra veszi fel a számot (agy+ fizika + mechanika + elektronika)
6. A hallgató lehallgatja a számot (mindegy, hogy milyen hanghordozóról!)
a. elektrónika; b. mechanika; c. fizika; d. biológia
7 A hallagató élvezi a zenét: (agy : elektro-kémiai-biológiai folyamat / hormonkiválasztással/)
Egytől hétig, elejétől végig a természet anyagi törvényszerűségein alapuló folyamatról van szó.
A zene is anyag!
Anyag nélkül nincsen zene!
Mint ahogy gondolat sincs anyag és anyagi folyamat nélkül!
Az agykutatás nem csak makró-színten ért el eredményeket és továbbra is várható újabb ismeretek szerzése, hanem a mikroszíntű kutatás is mutat fel eredményeket. Ennek illusztrálására az alábbi idézet:
"A Kaliforniai Egyetem (San Diego) kutatói egyedülálló filmfelvételeket készítettek arról a folyamatról, amelyben különféle ingerületek (elektromos stimulálás) hatására az agysejtek között idõleges vagy maradandó kapcsolatok épülnek ki. Bár a szakemberek már régóta szinte bizonyosra veszik, hogy a rövid és a hosszú idejû emlékezet kialakulása mögött az agysejtek, illetõleg a köztük lévõ kapcsolatok szerkezeti változásai állnak, most elõször sikerült ennek folyamatát ténylegesen rögzíteni. „ Mivel a hosszú idejû memóriában elraktározott emlékek életre szólóan megmaradnak, magától értetõdõnek tûnhet, hogy hátterében az agysejtek maradandó változásai állnak - mondta Michael A. Colicos biológus, a kutatócsoport tagja. - Ám ez csak most vált bizonyossággá, miután sikerült közvetlenül megfigyelni a jelenséget." Eredményeikrõl a kutatók a CELL szakfolyóirat november 30-ai számában számoltak be. "
Tény és való, hogy nemcsak én, de más sem tudja (jelenleg senkinek) bebizonyítani (kézzelfoghatóan), hogy az érzetek összes fajtája (és a gondolat is), egy komplikált anyag, ami az agyunkban (vagy agyunk által) képződik.
Majdnem elfelejtkeztem az érzelemről, hiszen az is anyag.
Az érzelmek működését már nagyon sokan próbálták és próbálják megválaszolni, de biztosat még nem nagyon tudunk, számos elképzelés született, spekulatívabbak és tényszerűbbek is.
A különböző érzelmeket kiváltó anyagokat és hormonokat azonban már ismeri a tudomány és fel is használja.
Pl....Dopamin,...noradrenalin,...szerotonin,....acetilkolin,... ópiátok,.. adrenalin, ... stb.
Csak abból a tényből kiindulva, hogy ha az emberi szervezetbe bizonyos anyagot bejuttatva az egyén érzelmét, érzelmi világát befolyásolni lehet, egyértelmű bizonyíték, hogy az érzelem is anyag, és nem valami különleges anyagtól független valami.
Virtuális világ.
Mi a különbség az anyagi (élő és élettelen), és a "szellemi" (virtuális) világ között?
Az anyagi világ tény, az ember érzékelésétől és az emberiség létezésétől független. és egyetemes!
Ezzel szemben:
_A "nem anyagi világ" az emberi fantázia találmánya, az emberiség létezésétől függ, az emberek tudatában "fészkel".
_Csak azóta "létezik", mióta "beszélő" emberek élnek a földön, és fantáziájukkal kitalálták, egymásnak elmesélték, elhitték, továbbadták és fejlesztették.
_Minden ilyen természetű hiedelem, legyen az szellem, tündér, angyal, ördög, isten stb.nem lehet egyetemes, sem általános, sem egyforma, mivel semmiféle körülírással, legyen az anyagi, vagy más paraméter nem lehet egyértelműen és minden emberre érvényesnek meghatározni, definiálni.
_Az emberi társadalom és az individuum fejlettségi színvonalának megfelelően változik is a "nem anyagi világ", tehát nagyon viszonylagos és ellenőrizhetetlen.
_Ki mit, miben hisz teljesen egyéni, még összehasonlítás is nehézkes.
_Objektívan nem érzékelhető, hatása nem mérhető, dimenziója nem is lehet, hiszen anyagi ("kézzelfogható") paraméterrel .nem is rendelkezhet.
_Így létezése nem bizonyítható.
Az az állításom, hogy a "nem anyagi világ" az emberi agyak terméke és csak az emberi társadalom ismerheti, magától értetődő, és önmagában bizonyíthatatlan (axióma), mert sem az embertől, sem az anyagi világtól nem tudjuk magunkat elvonatkoztatni.
Végezetül egy példa annak illusztrálására, hogy hogyan működik a szellemi világ.
Valaki véletlenül evett valamit, ami részben romlott volt, vagy mérgező anyagot tartalmazott. Egy bizonyos idő múlva az illető kezdi magát kellemetlenül érezni. Először enyhébb, majd erősebb hascsikarás, hasgörcs követi, végül hasmenésnél "köt" ki. Ezt a folyamat egy biológus-vegyész (én nem vagyok az) által leírható megmagyarázható az élő szervezet anyagi működése alapján.
Persze egy fantázia-fogoly szerint a rosszullétért kis manók a felelősek. Egy másik a sátánra hivatkozhat. Egy harmadik egy boszorkányt tehet felelőssé. Egy negyedik titkos energiasugárzásra hivatkozhat. Mindezen esetekben a fantáziaszülemények létét, vagy nem létét nem lehet bebizonyítani, mert abban formában, hogy az egyén elképzeli csak az ő agyában létezik, objektív viszont nem.
Utószó.
A fenti gondolatfuttatás nem más, mint kivonatos összefoglalása különböző vitáimon szerzett tapasztalatomnak,felismerésemnek.
