Fordítva. A biztos kijuttatás a levélen keresztüli, kötődés és fürtzáródás között 3X, a lutri és csak végső lehetőség a talajba juttatott.
Mivel nem végeztél se talaj-, se levélanalízist, ezért nem is tudhatod, hogy a talajodban van-e magnéziumhiány, vagy csak a káliumtúlsúly blokkolja a felvételét, ez utóbbi esetén bajosan fog hasznosulni a talajba juttatott magnézium.
Sokkal olcsobb, sokkal könnyebb és sokkal hatékonyabb a levélen keresztüli bevitel, hidd el, szakemberek által dokumentált kisérlet bizonyítja.
Talajon keresztül vagy kap, vagy nem, vagy kimosódik a talajból, vagy nem, vagy akkor jut hozzá a szőlő, amikor kell neki, vagy nem, míg levélen keresztül, mivel jól tud hasznosulni, pont akkor tudod kijuttatni és pont annyit, amennyit kell. A badacsonyi kutatóintézet szakembereinek az ajánlasát követem, amikor 5%-os töménységben használom.
Szerintem nem zárja ki a kettő egymást. Lehet próbálkozni talajon bízva egy csapadékosabb évben a változatosság kedvéért és mehet levélen keresztül is mint végső lehetőség.
A talajon keresztüli pótlással nekem az a gondom, hogy a kevés csapadék miatt a felső 40-60cm sokat száraz, ott már nagyon kevés a gyökere a szőlőnek, és pont akkor, amikor felvenné a magnéziumot, nem fogja tudni, mert nincs víz. Szerintem. Így én lombtárgyázok. Meg persze takarónövényezek, hogy legyen valami humuszréteg, de a sok évtized alatt módszeresen megölt talajt nehéz rendbehozni, ha nincs elég víz, csak forróság....
Nálam a Néró meg az Eszter már 6.-án színesedett. A Néró fajtaleírásában szerepel, hogy vízhiány esetén magnézium hiányra hajlamos. Pótlásra inkább a talajon keresztüli módszert ajánlják itt:
Ez nem szereti a permetezést, még nem volt egyszer sem. Ugyanakkor nagyon kedveli a vasat, mindenkinek javasoltam, hogy a tőke köré bőségesen ásson be esztergályos, vagy maróstól beszerzett vasforgácsot. Nálam is mindenféle zártszelvény darabkák, autó alkatrészek, stb van körbeásva. Meg még valami: nagyon meghálálja a vizet. 200 literes hordó van mellette, az ereszből (eső esetén) túlcsordul a hordó, s mind a tőkére folyik.
Megkérdezhetem,hogy milyen fajta szőlő ez? A kép és leírás alapján nálam is van pár ilyen tőke és itt is elkezdett zsendülni.Borzasztó bőtermő,viszont fürtkocsány bénulásra hajlamos nálam. Próbáltam olyan olyan lombtrágyával permetezni,ami magasabb mennyiségű magnéziumot tartalmaz, de azzal sem működött.Az idén áttértem a keserűsóra,eddig két kezelést kapott, a héten esedékes a harmadik.
Tavaly és tavalyelőtt késett két hetet, de most jó idő van rá, júl. 20.-ra piacképes lesz, csakhogy nem adom el. Csodás bora van, a rekord 14,5 fokos volt, de az egy kivételes év volt, általában 12-es bort ad.
A vashiánynál zöldek a levélerek az egész hajtáson/tökén, különben az egész levél zöldessárga, a magnéziumhiánynál az alsó legöregebb levelek levélérköze kifehéredik, de a levélérhez közeli részekzöldek maradnak.
Ne is haragudj, de ha nem tudsz valamit/roppant hiányopsak az ismereteid, akkor miért osztod az észt? A rossz tanács rosszabb, mintha nem tanácsolnál semmit.
...álmagyar+ sokszor a témával kapcsolatos új tartalmat nem kapsz, csak hosszú hosszú mondatokon keresztül olvasod a nagy semmit, mire rájössz hogy konkrétum nincs, csak linkvadászt "áldozata" lettél.
Ezek nem magyar oldalak, automata fordítás. Magyarnak akar tűnni (így a keresőben jobb a találati aránya), de ha jól megnézed, .com a végződése, és a / után a szövege az eredeti nyelvű.
Sok külföldi oldal alkalmazza ezt a tetű húzást, mivel a google keresőnek lenne egy ilyen szűkítési lehetősége a találatoknál, hogy "csak magyar nyelvű oldalak". Na, ezt játsszák ki az ilyen automata fordítós "álmagyar" webhelyek...
Szerintem már az segítene, ha leszednéd a fürtöket. Ránézésre ez még pici tőke. Azután a tarack "folytogatásából" is célszerű lenne kiszabadítani.
Biztos valami stresszt él meg a növény. Ennek a csökkentését szolgálhatja a mikorelemeket tartalmazó lombtrágyák alkalmazása. Én 2hete fújtam az idei telepítéseket, Csoppmix szőlő+ Kondisol termékekkel a permetezés során. Tegnap kezdtük a drótozást. 37fok volt az árnyékos teraszon, elképzelni nem tudom milyen forró lehetett a homokon, de meseszépen zöldelnek a növények.
(Sajna csak van_persil által ajánlott Suvenirral nincs szerencsém. Igaz csak gyökeres vesszőt kaptam, de teljesen reménytvesztett állapotban van.)
Az első lehet akár szarazság miatt is, a második pedig napégés miatt is, de biztosan megmondani egy-egy fényképrészlet alapján roppant nehéz.
Ahhoz, hogy felismerjük pl. a betegségeket, elváltozásokat, rendszeresen végig kell járnunk a teljes ültetvényünket és figyelni a változásokat, mert a legtöbb dolognál későn már túl késő szokott lenni. Az sem mindegy, hogy pl. egy olyan folt, mint a 2. képen mikor és hol keletkezett: a nap által sokáig megvilágított levélen, pár nappal azután, hogy jól bepermeteztük kénnel/rézzel/levéltrágyával? Az elsőnél először csak a legalsó, legidősebb levelek sárgultak el? (A szőlő a legrégibb leveleket tapanyagdepóként használja, ha nagyon muszáj, ill. csapadékhiány esetén azok száradnak el legelőször).
Nem tudom, ki fordította, de egyrészt tele van fordítási hibával, másrészt semmit nem mond arról, hogy mi lehet az olvtárs problémája, harmadrészt pl. peronoszpóra ellen már kivont ill. Magyarországon nem engedélyezett szereket is felsorol.
Ma délután sajnos vagy 15 centin körülvágtam fűkasza damilllal az egyik zalagyöngye szőlőmet. Bekentem gyorsan fagéllel. Van rá esély, hogy megmarad a tőke? Úgy emlekszem jó pár éve az egyik direkttermő szőlőmet ugyanígy megvagtam véletlenül, nem emlékszem, hogy kiszáradt volna.
