Persze a legnagyobb dolog,ha a halandzsát maga az előadó adja a gyerek szájába. Kedvencem - ki más lenne? - Frenreisz Károly. Aszongya:
"Fehér ing volt rajta/ott állt tőlem balra/két karját magasra tartva mutatta a béke jeléét".
nem tartozik szorosan ide, de offolok kicsit: gimnázium, a padban ülök egy cimborával, mikor egy másikunk meg azt mondja, csak így bele a világba: Mana mana. Mi ketten meg, mint a robotok, ilyen reszketeg, előre meg nem tervezett hangon reagáltunk, hogy "tüptűűűrürürüp", de közben egymásra néztünk, hogy mi a faszt csinálunk is mi tulajdonképpen :) Na ebből lett egy kurva nagy röhögőgörcs :)
és akkor most álljunk meg egy pillanatra, és emlékezzünk a nagy afro-olaszra, Afric Simone-ra és mormoljunk el csendesen mantrázva az alábbi sorokat: á dingdingding a háháháhááá, tikitaka-brrrrrrr-rámájá!
sziasztok! talán gazdagíthatom én is picit a relikviák sorát egy oviskori kedvencemmel...nem tudom, emlékeztek-e a dzsingisz kán örökbecsűre, ami ovis bulikon a következőképp jött elő:
aztán nekem volt olyan is alsóban, még nem tanultam angolt. a "FÁKIN'" káromkodást "FÁKMÍ"-nak értettem, és ezt vágtam egy lány osztálytársam fejéhez, akit eztán egyik amerikából jött barátnéja súgva felvilágosított a jelentésről. én csak pár nap múlva tudtam meg, hogy nem volt teljesen koherens a dolog.
Nekem az "Honkey Tonk Women" egyik sora így hangzott: "ki-be, ki-be, ki-be a kutyáknak" - és az isten se tudott meggyőzni arról, hogy a nénik nem ezt éneklik :-)
Valami régi diszkószám, Please Don't Go címmel - még mindig "Tíz dongó"-t éneklek rá... :-)
A "Levelet kaptam lájf" persze nálam is megvolt :-)
A Future Breeze: Keep The Fire Burning meg a nővérem előadásában "kétpofájú baldachin"-ként hangzott el :-)))
Ja és amit kihagytam és ebből a grundon vérre menő vita volt, hogy a Technotronic együttes Pump up the jam az nem pámp áp dö dzsem hanem Mompapa dzsem momperop.
