a 'regi' dunek uj forditasaihoz nem volt szerencsem, de a dune messiasa valhallas kiadasa a magyar konyvkiadas szegyene. a szar borito egy dolog, de hogy se szerkeszto, se korrektor, se senki nem latta, az kurvaelet. ez mondjuk sok mas valhallas (es nem valhallas) konyvre is all, de a messiasnal valahogy kulonosen szembetuno volt szamomra.
"The Winds of Dune is the second book of the planned Heroes of Dune four-book series. The book will pick up after the death of Chani, and Muad'Dib's walk-into-the-desert because of his blindness, which occurred in Dune Messiah (novel), by Frank Herbert."
Jó sok dolgot "jegyzett fel" Herbert Mester, az "előutóközbenmányok" oldalszámra már rég meghaladták a Mester által írottakat, de a (költői) kérdés: van-é bennük tartalom?
Ááá, nem hiszem el, hogy képesek ennyire pénzéhesek lenni... Pedig de...
Majdnem hasonlóak, mint Christopher Tolkien. Az Unfinished Tales egyik magyar fordítója, Koltai Gábor a következőket írta:
"Figyelemre méltó, hogyan lett egy író kéziratait felkutató és megszerkesztő kis csapatból tíz év alatt pénzcentrikus nagyvállakozás: mammutcég, amely évente legalább öt könyvet jelentet meg. A kiadható Tolkien kéziratok valószínűleg a Beleriandi balladák két ragyogó eposza után fogytak el."
hagy jegyezzem meg, hogy Túrin Turambar története a kedvencem Tolkien alkotásai közül. Még nem vettem meg a Húrin gyermekeit, viszont a könyvtárban belelapoztam: nem tudom, hogy "A szilmarilok", majd az "Unfinished Tales" kb. 75 A4-es méretű oldalához még mit tud hozzátenni, mert őszintén egy újabb bőrlenyúzásnak érzem ezt is, bár nem mondok véleményt, míg egyszer ki nem kölcsönöztem és le nem olvastam.
Azonban, úgy érzem, Koltai Gábornak valahol igaza van. Azonban Tolkien fia még messze nem követett el olyan szentségtörést, mint ezek ketten: ő legalább nem piszkált bele az apja írásaiba oly módon, hogy saját szája íze szerint hozzáírt, illetve újraértelmezett volna.
Hasonlóságuk pusztán az üzletorientáltságban áll. A fentiek ellenére szívesen venném a HoME kötetek fordítását.
A könyvtárból kikölcsönöztem a Dűne Messiása új fordítását, hát, lehet, hogy elfogultság, de valahogy jobb az előző, (mert a legtöbb helyen jobban megragadta a könyv hangulati világát) annak ellenére, hogy egy-két helyen sokkal pontosabban fordít, és így a lényeges dolgok nem maradnak ki, pl.:
"Do you divert me with Zensunni prattle?" Paul asked. "Zensunni has other avenues to explore, Sire, than diversion and display."
Gáspár András:
"- Zenszuni szócsépeléssel akarsz elandalítani? - A zenszuni út, Sire - mondta Hayt - nem erre való."
Galamb Zoltán:
- Zenszuni szószaporítással akarod elterelni a figyelmemet?- kérdezte Paul. - A Zenszunik a figyelemeltereléstől és a figyelemfelkeltéstől eltérő utakat is bejárhatnak, felség.
Azonban a lentebb általam idézett, beszélgetés fordítása Paul és Duncan között a Gáspár-féle változatban szerintem sokkal jobb, mert jobban tükrözi, milyen érzelmi állapotban volt Paul.
Megjött a Csillagkorbács, úgyhogy ha kipihentem az agysorvasztó hetet, el fogom olvasni. :)))
Most látom hogy a heroes of dune egy ujabb kiados sorozat lesz...
Heroes of Dune: Paul, a Dűne fia | Jessica of Dune | Irulan of Dune | Leto of Dune
Meg hogy: A hírek szerint néhány év múlva (2010) újabb dûne filmet tehetünk be a dvd lejátszónkba. A rendezõje várhatóan Peter Berg lesz. A film az elsõ regény alapján készül, mint David Lynch filmje.
ez nekem új volt.
A http://dune.wikia.com/wiki/Main_Page egyébként elég jó, de angol.
Valóban igazad van, most hogy megnéztem több angol nyelvű portálon is sehol nem hivatkoznak arra, hogy a Merle által írt könyv ihlette a Fehér Pestist. Bár nálam a magyar kiadó fordítva érte el a célját mert a Herbert mű miatt olvastam el a Merle által írt Védett férfiakat :D.
Ellentmondok, őőőőő, ...írok :-) neked! Szerintem Merle könyvének abszolút semmi köze nincsen a White Plague-hez, legföljebb az, hogy a hülye magyar kiadó profitálni akart a Védett férfiak ismertségéből, mivel úgy gondolhatta, h. Herbertet nem ismerik annyian, ezért a nemi védettség ellentettjéből kiindulva kitalálták ezt az idétlen magyar címet. Amikor először kijött a Védett férfiak, hatalmas siker volt, pillanatok alatt kapkodták szét, de az - ha emlékeim nem csalnak meg - tán még a 70-es évek vége felé jelent meg. Szerintem a Herbert könyv sokkal erősebb emberábrázolást ad, jobban felméri és bemutatja az egyszemélyi cselekvésből kiinduló majd komplexszé váló hatás folyamatát. Rám rendkívül erős benyomást tett.
A távoli jövőben az emberiség kapcsolatot teremt más, értelmes fajokkal: gowachinokkal, laklakokkal, vrivekkel, panspechikkel és tapriziókkal. Mindezen teremtmények együttesen létrehozzák az Értelmes Lények Konföderációját, mely egyesíti és kormányozza a különböző fajokat. Ám egy idő után a galaxis - zsarnoki demokrácia alatt szenvedő - lakói arra kényszerülnek, hogy felállítsák a SzabotázsIrodát (SzabIrt), amely fékezi a kormányzati gépezetet, és ahol lehet, gátolja annak szertelen tobzódását. A SzabIr ügynökeinek jogukban áll szabotálni és zaklatni a kormányzat, illetve a közigazgatás hivatalnokait, valamint a gazdasági élet főszereplőit. Magánszemélyeket azonban tilos háborgatniuk. Jorj X. McKie született bajkeverő, aki éppen emiatt válik a SzabIr egyik legjobb ügynökévé. Lehetetlen feladattal bízzák meg: értelmes párbeszédet kell folytatnia egy kalebánnal, egy teljességgel idegen entitással, aki semmit sem ért, és akit nem lehet megérteni. Meg kell szabadítania attól a könyörtelen és velejéig gonosz hatalomtól, amely a maga szolgálatába állította a lény félelmetes képességeit, és amely végezni akar a világegyetem valamennyi értelmes teremtményével...
A Dűnéről nincs valami magyar nyelvű összefoglaló(d)? A klasszikus 6, de akár az utózmányok és előzményekről is szívesen elolvasnék ismétlésképp valami könyvenkénti néhány 10 oldalas kivonatot. Szeretem a szukitsos kiadványok végén zat az idprendi táblázatot, az is nagyon hasznos, sokszor elolvasom.
Elkezdtem írni egy összefoglalót minden könyvéről, de a rövid tartalmi leírásom után mindegyiknál az következett, hogy: "Hihetetlenül jó, mély témákat feszeget, nehéz olvasmány, figyelmesen kell elolvasni mindent" stb. Szóval érdemes mindent elolvasni :) Néhány könyve amúgy hallhatatlanokról szól, néhány istenekről, néhány pedig elzárt közösségekről. Rosszakat nem tudnék közülük mondani, és a kiválók sora is hosszú: A Whipping Star/ Dosadi-t muszáj, a Jesus Incident sorozatot szintén, Hellstrom's Hive-ot szintén, White Plague-et nagyon-nagyon szintén muszáj elolvasni. A többit ízlés szerint...
A scifi.try.hu oldalra felraktam FH műveinek egy részét angolul, még vagy... jó rég. Belenézni érdemes itt, vagy ha van alkalmas telefonod, pda-d stb, felheggeszteni rájuk.
Szerintem akinek tetszett a Dűne könyvek azok nyugodtan olvashatják más könyveit is. Igazából túl sokat nem ismerek sajnos tőle arról a párról írok egy keveset.
Halandók és halhatatlanok: ez is egy sci-fi nem túl hosszú. Nemnem hegylakók :D, hanem ufók akik elérték a halhatatlanságot, és csak poshadnak, így egy kicsiny csapat, a földön szórakozik. Történet vezetés szempontjából talán a Dűne gyermekeire hajaz, mármint olyan szempontból hogy cselekmény vs filozofikus gondolatmenetek.
Védett nők : A fehér pestis : Ez nem tipikus sci-fi, egy vírus pusztítja a nőket, a férfiakra nem ártalmas. Egy ember fejlesztette ki aki elvesztette a csaláját egy merényletben így áll bosszút. Ennek a könyvnek az előzménye a Robert Merle által írt Védett férfiak ihlette, itt a férfiak lesznek a védett állatfaj. A köríttés teljesen más min2 műnél csak az alap, hasonló. Nekem a Herbertes változat jobban tetszett.
Lélekvadász: Egy indiánról szól aki besokkol valamin és túszt szed és a történetükről szól. Ezt nem olvastam el ilyen sztorihoz nem éreztem kedved :)
Erre a 3 könyvre mind a Hajdú-Bihar megyei könyvtárban leltem rá. Sajnos a Dűnéken kívül csak ezek voltak ott meg magyar nyelven. Volt még 1-2 angol nyelű kiadás is. Hogy ezek kereskedelmi forgalomban kaphatóak e azt nem tudom.
Valamint ott van a lentebb említett Whippingstar, 1-2 napon belül be is szerzem erről még nem tudok véleményt mondani .
Én még csak a Ház-trilógiát, a Dűne 1-2-3-at és az Istencsászárt olvastam, de nekem is az Istencsászár jött be, bár néhány párbeszédet bárhogy is igyekeztem megérteni, nem sikerült... :/ de majd még biztos újraolvasom később, az ilyen apró csalódások nem veszik el a kedvem a Dűnétől, túl jó.:)
Franck Herbert többi könyvét viszont egyáltalán nem ismerem, aki olvasott vmi tőle az tudna róla pár szót mondani? Milyen a többi könyv visszahangja, ezek is amolyan kihagyhatatlan klasszikusok vagy inkább ínyenceknek valók? Bár az az érzésem a Dűne sem a mai kamaszoknak íródott...
Igen a nem mező, nem hajó lényege hogy ami benne van azt nem tudják észlelni semmilyen módon se a jövőlátók, senki, egy jó darabig aztán majd lesz egy valaki aki igen ;).
Egyet értek az előttem szólóval. Nem hogy lanyhulna az első könyv után de szerintem egyre jobb és az Istencsászárában csúcsosodik ki a mű. Valóban eléggé filozofikus jellegű, így első olvasásra annyira nem is tetszett az a rész de ahogy 2. 3.jára olvastam egy csomó olyan rejtett dologra rájöttem ami fölött az első olvasáskor simán átfutottam. És ez fogott meg igazán, hogy többszöri elolvasás után is tud újat nyújtani, és ez igaz szinte az összesre dűnére de kiváltképp az Istencsászárára (természetesen az utózmányok nem ide sorolandók :D).
Az igaz, hogy az első könyv után folyamatosan lassul a történetvezetés és egyre jobban előtérbe kerülnek a filozofikus megnyilatkozások, de aztán az Eretnekeiben ismét inkább az gyors történetvezetés felé tolódik, ami úgy ahogy megmarad a Káptalanházban is.
Az utózmányokkal kapcsolatban a legendái elment egynek, Herbert nem írt róla sokat így volt helyük helyezkedni. Az előzményekben már jópár dolog nem tetszett, kiváltképp az ellenmondások, és néha a történet összecsapások. Kedvencem mikor Gurney megérkezik az Atreides kastélybe elmonjda mi történt, bírkózik pár emberrel és máris az Atredies ház egyik fő embere :). Másik meg a nem hajó meg nem bunker no comment...
A befejező 2 rész a Vadászainál már lehetett sejteni merre viszi a történetet de ez azért még számomra nem volt akkora csalódás, ami a homokférgeivel kapcsolatban éreztem egyedül ennek a könyvnek a megvételét sajnálom. Gusztustalanul minden szereplőt felhasználnak akik az előzményekben megjelentek valamint a Dűne szereplőit is. És sikerült egy nyálas csöpögős végkifejletet megalkotni. A legjobban az idegesített mit műveltek a tleilaxiakkal, akkorát röhögtem mikor a végén mikor Sheeana megkérdezi Waff-ot csatlakozik e hozzájuk, erre egy persze örömmel felkiáltással mindenki boldogan élt míg meg nem halt. de ez csak egy volt a rengeteg negatívum közül.
Az utózmányok szereplői közül egyedül Erasmus (innen a névválasztás :)) tetszett, de a homokférgekben sikerült őt is elkorcsosítani.
Köszönöm, épp két hete néztem, de akkor még semmit sem láttam a webáruházak portálain, se a Szukits honlapján (nem értem miért nem frissítik az adatokat). Meg is rendeltem hamarjában! :)
Szia Dr.W.Gy.!
Ebben nem értünk egyet, szerintem -számomra- az egyik legkiemelkedőbb kötet pont az Istencsászára, de egyre jobban tetszik a Káptalanház is. Részben azért, mert "filozofikusak", magvas gondolatokat tartalmaznak, a cselekmény másodlagos (ezeket már többször említettem).
Herbert gondolatiságában megjelennek a szúfizmus és zen buddhizmus elemei, világképe - az előbbi főként a fremenek esetében, az utóbbi pedig a későbbi kötetekben.
Anthony de Mello A csend szava című gyűjteményében, ahol szufi, zen, kabbalah (khasszid) Mesterek apró kis szólásait, fennmaradt anekdotáit gyűjtötte össze (sehol sem megnevezve az irányzatot, a neveket mindenhol Mesterre módosította, ezzel jelezve egyetemes mondanivalójukat) eképp hangzik egy gondolat:
Hazatérés
- Három fokozat van az ember lelki fejlődésében: a testi, a lelki és az isteni - mondta a Mester. - Mi a testi fokozat? - kérdezték a buzgó tanítványok. - Az az állapot, amikor a fát fának, a hegyet pedig hegynek látják. - És a lelki? - Az az, amikor az ember mélyebben néz a dolgokba, s a fa már nem fa, a hegy pedig már nem hegy többé. - És az isteni? - Ah, az a megvilágosodás - mondta a Mester kuncogva -, amikor a fa újból fa, s a hegy újból hegy lesz.
Ez a gondolatiság egy az egyben visszaköszön a Káptalanházban:
""Elme a Kezdeteknél", Duncan így nevezte. "A Valódi Éned felébresztése. Úgy éreztem, mintha egy mágikus univerzumba csöppennék. A tudatom először kör volt, aztán gömb. Önkényes formák lettek tünékennyé. Az asztal nem asztal volt. Aztán transzba estem – minden csillogó lett körülöttem. Semmi sem volt valóságos. Aztán elmúlt, és én úgy éreztem, hogy elveszítettem az egy valóságot. Az asztalom megint asztal volt."
Vagy lásd az egyik beszélgetésünket a 2879. és 2929. hozzászólások között hasonló "témakörben", vagy a 2848. hozzászólásom, amiben egy értelmezést adok a Tükrök Csarnokának, amire a fenti "intervallumban" pl. Zoroastro válaszol is.
Az Istencsászárából:
"- Nézz az én Ünnepi Városom felé, és mondd meg, mit látsz. Chenoeh nővér Onn felé tekintett, és azt mondta: - Látom a Várost a távolban. Gyönyörű a reggeli fényben. A jobb oldalán ott az erdőd. Annyiféle zöld van benne, hogy egy egész nap sem lenne elég a leírásuk¬ra. Balra, és körben a Város körül szolgáid házai és kertjei vannak. Némelyik nagyon gazdagnak látszik, némelyik pedig nagyon szegénynek. Leto Nagyúr: ¬ Összezavartuk ezt a látképet! A fák zavarosak. A házak, a kertek... Egy üyen tájban nem lehet új rejtélyek felett örvendezni. Chenoeh nővért felbátorították Leto Nagyúr biztosítékai, és megkérdezte: ¬ Uram, te tényleg rejtélyeket akarsz? Leto Nagyúr válasza: ¬ Egy ilyen tájban nincs külső lelki szabadság. Hát nem látod? Itt nincs nyílt univerzum, amellyel osztozhatnánk. Minden zárt - az ajtók, reteszek, zárak! Chenoeh nővér megkérdezte: - Hát az embereknek már nincs szükségük magán¬életre és védekezésre? Leto Nagyúr így felelt: - Ha majd visszatérsz, mondd meg a Nővéreidnek, hogy vissza fogom állítani a kilátást kifelé. Egy ilyen táj, mint ez itt, arra indít, hogy belül keresd azt a szabadságot, amit még esetleg találhatsz magadban. A legtöbb ember pedig még ahhoz sem elég erős, hogy magában meglelje a szabadságot."
A Dűne Messiásában az egyik legfantasztikusabb gondolatsor, amit valaha olvastam:
Egy alak mozdult a rostély mögött. Paul megpördült. A ghola kilépett a napfényre, fémszemei megvillantak. - Duncan Idaho érkezik, vagy Hayt? - kérdezte Paul. A ghola két lépésnyire állt meg. - Melyiket szeretnéd, uram? - A hang óvatos volt. - Játszd csak a Zenszunitát - mondta Paul keserűen. Rejtett értelmek! Mit mondhat egy Zenszunita filozófus, ami megváltoztathatja akár csak egy töredékét is a szemünk előtt létrejövő valóságnak? - Valami bánt téged, uram. Paul elfordult, kinézett a Pajzsfal távoli árkára, látta a szél vájta íveket és támfalakat.. A természet játszik vele! Nézd, mit tudok építeni! Felismert egy távoli mélyedést, egy helyet, ahol homok borított egy szakadékot: ott, ott harcoltunk a sardaukarokkal! - Mi a baj, uram? - kérdezte a ghola. - Egy látomás - suttogta Paul. - Ó. amikor a Tleilaxiak először felébresztettek, nekem is voltak látomásaim. Nyugtalan voltam, magányos, de nem tudtam, hogy magányos vagyok. Akkor még nem. A látomás nem mutatott meg semmit! A tleilaxiak azt mondták, a test hibája, a gholák és az emberek is szenvednek tőle; egy betegség, nem több. Paul megfordult, a ghola szemeit figyelte, a kifejezéstelen acélgömboket. Milyen látomása lehet ezeknek a szemeknek? - Duncan... Duncan... - suttogta. - A nevem Hayt. - Láttam, hogy lezuhan a hold. Eltűnt, elpusztult. Sziszegést hallottam, a föld remegett. - Megrészegültél a túl sok időtől - mondta a ghola. - A Zenszunitára van szükségem, de a Mentátot kapom. Rendben! Vizsgáld meg az álmomat a logikáddal, szedd ízekre, múlandó szavakra! - Temetést látok - válaszolt a ghola. - Futsz a halál elől. A következő pillanatba kapaszkodsz, nem vagy hajlandó itt és most élni. Jóslatok! Micsoda mankó egy császárnk! Paul figyelmét a ghola állán sötétlő jól ismert sebhely kötötte le. - - Amikor ebben a jövőben próbálsz élni, adsz elég tartalmat ennek a jövőnek? Valósággá teszed? - Ha látomás-jövő útját követem, életben leszek - mormolta Paul. - Miből gondolod, hogy szeretnék ott élni? A ghola megvonta a vállát. - Választ kértél. - Mi a lényege az eseményekből álló világegyetemnek? - kérdezte Paul. - Van végső válasz? Nem teremt minden megoldás új kérdéseket? - Olyan sok időt emésztettél meg, hogy a halhatatlanság káprázata játszik veled. Még a te birodalmadnak is le kell élnie életét, azután elpusztul. - Ne mutogass nekem füstös oltárokat! - dörmögte Paul - Hallottam épp elég szomorú történetet istenekről és messiásokról. Miért lenne szükségem különleges képességekre, hogy megjósoljam, egyszer én is elbukom? A legostobább kukta is megjósolhatná. - Megrázta a fejét. - A hold lehullott! - Nem szedted össze a gondolataidat, hogy pihenten kezdj - mondta a ghola. - Így akarsz tönkretenni? - követelte Paul. - Megakadályozod hogy gondolkozzam? - Össze tudod szedni a kaotikus gondolatokat? - kérdezte a ghola. - A Zenszuniták azt mondjak, gyűjtögetés nélkül találsz a legtöbbet. Mit találhatsz anélkül, hogy te magad rendben lennél? - Elkeserít egy látomás, és ostobaságokat hordasz össze! - dühöngött Paul. - Mit tudsz te a jövőbelátásról? - Láttam jóst munkában - válaszolta a ghola. - Láttam azokat, akik saját sorsuk jeleit keresik. Félnek attól, amit keresnek. - Az én holdam valóban lehullott - suttogta Paul. Reszketeg lélegzetet vett. - Hullik. Hullik. - Az emberek mindig félik azt, ami magától mozdul. Te féled a saját hatalmadat. A gondolataid a semmiből jönnek. Ha eltűnnek, hova lesznek? - Tövisekkel vigasztalsz. A ghola arcát belső fény világította meg. Egy pillanatig teljesen Duncan Idaho volt. - Annyit segítek, amennyit tudok."
Az említett források ezeken a helyeken szembetűnően kiütköznek, nemcsak a saga elején, hanem a későbbiekben is.
Persze, ez csak az én véleményem, ám a saját olvasatomban a színvonal végig minőségi maradt, a homokférgekkel való metamorfózis másodlagos szemben, sokkal fontosabbnak, lényegesebbnek tartom a megjelenő gondolatokat, mint az hogy milyen fantasztikum-elemek jelennek meg. Egyébként, ha megfigyeled a teljes sorozat genetikai alapokon is nyugszik: az Arctáncoltatók sem kevésbé furák mint Leto metamorfózisa. Szerintem egy kiválóan felépített és "megkomponált" életmű. :)
Asszem a Dűne után folyamatosan esik a színvonal. A messiás meg a gyermekei még csak-csak elmegy, vannak benne ismerős szereplők, Alia, Leto és Ghanima karaktere is rendben van, de a féreggé változás már kezd gázos lenni, szerintem a mester ezeket már nem dolgozta ki igazán. Az istencsászár könyv kimondottan unalmas volt, a féreggé válás és pár kidolgozatlan majd meghaló karakter, túlságosan elrugaszkodott volt. Most épp az eretnekest olvasom de nem vagyok túl lelkes.
De hogy az utódok írnak egy könyvet a "közepébe" is, a dűne és a messiás közé, Paul of Dune címmel, ez biza elég gáz.
Egy barátomnál, amíg ő telefonált, belenéztem valamelyik utózmányba, abba, amelyiknek a végén van egy időmutató. Hát tudjátok... :-(((( Hogy is mondja a szleng mostanában? "szánalmas..."
Mindezzel szemben álljon egy tisztességes fiú munkája, aki évtizedek óta gondozza apja dolgait, le a kalappal előtte!
nekem ugy remlik, a galaktikas/kozmoszos es a filmes boritos (3 kotetes) ugyanaz a forditas. sot, lehet, hogy az ujabb szukitsos kiadasokat is csak atfesultek (egyseges terminologia, etc.).
Tudna valaki segíteni: ha jól olvastam vissza, akkor a Dűne eddig 3 (v. 4?) különböző fordításban jelent meg? Melyiket kötetet érdemes beszerezni? Van ugye a Kozmosz Fantasztikus, van az, amilyiknek a borítóján a film van, van a Szukits 2003, és a 2008...szóval melyiket? Köszi!
"Ez a megjegyzés fájó pontomra tapintott, ugyanis ki merem jelenteni, hogy az alapkötet után az eredeti sorozat többi része a pocsék magyar fordítás miatt szinte élvezhetetlen. Ez különösen igaz A Dűne messiására, de a következő négy rész erényeit is jelentősen beárnyékolja."
Akkor ezért kellett néha tízszer nekimennem egy messiás-párbeszédnek hogy tényleg felfogjam?:DD
Ennyire nem vészes a helyzet talán. Én az előjátékokat tartom élvezhetetlennek, sok helyen kimondottan unalmasnak. Az eredeti sorozatban egyedül a gépelési hibák idegesítettek kissé, a fordítással nem volt nagyon gondom.
