Ez a topic olyan nőkről,házaspárokról,élettársi viszonyban élőkről szól akik TUDATOSAN nem/vagy még nem/vállalnak gyereket.Hogyan élnek,mit szól hozzá a környezetük,eddig miért nem vállaltak?A késői gyerekvállalás előnyei és hátrányai.Véleményeket,hozzászólásokat,tapasztalatokat várok.
Andi! Ne érezd magad rosszul amiatt, ha nem akarsz gyereket. Akkor kéne rosszul érezni magad, ha akaratod ellenére szülnél. Én nem akarok gyereket sem most, sem később, és ezt vállalom. Nem mindenkit boldogít a gyerek, valakinek csak egy nyűg az egész. Én megtaláltam a páromat, és jól érzem magam vele, semmi szükség gyerekre!
Nem hiszem,hogy ha valaki megtalálja élete párját azzal már autómatikusan jön az is,hogy gyermeket szeretne!Én pont ebbe a cipőbe járok!Imádom a barátomat,szeretek vele lenni,szeretném vele leélni az életem,de attól még az érzés nem változott azzal kapcsolatba,hogy a gyerek még várhat!
Hát akkor én egy speciális, nehéz eset vagyok. Mint említettem én is harmincon túl élem az életemet, egész pontosan krisztusi korban.
A barátnőmmel 1998 óta vagyok együtt és nekem ő a nagy "Ő".
Ténylegesen. Vele szeretnék megöregedni, meg minden.
Ennek ellenére, mint egy vérbeli későnérő típus, inkább a fiatalokra jellemző érdeklődési köröm és életvitelem van. A párommal beszéltük már a közös gyerek és családalapítás kérdését. Ő szeretne, de nem erőlteti, hogy "mostmárazonnal!!!" legyen. Én meg úgy vagyok vele, hogy benne is lennék, de még halogatom, tolom előre, mert félek a felelősségtől, az élet felborulásától, a merőben új szituációtól.
Nem vagyok egy maradi, patópál, de ez a gyerekprojekt nálam még ráérős.
Gezoo,en valamiert 2 nagy utan ugyanugy visszamentem 48 kilora,ebbol kovetkezoen egy deka nem maradt a terhesseg es a szoptatas utan rajtam sehol,most a kicsi utan meg vegre nem nezek ki ugy,mint egy anorexias....
Negyvenen felül... Ezalatt nem 41-et értettem..és nem ijesztgetésnek szántam...
Sajnos a többi stimmel.. Sokkal veszedelmesebb a negyvenes éveiben babát vállalni mint pl. huszas vagy harmincas éveiben.. És igaz. Gyakran kellemes mellékhatásai
is vannak az áldott állapotnak.. Ilyen , hogy szinte felújjítja a teljes szervezetett,
formás és csábító cicikék...stb..
(Nem ragozom tovább, mert nagyon elménnénk más irányba...)
Gezoo...ne ijesztgesd mar a lanyokat..Egy fraszt gyogyultam mellekhatasokkal es szovodmenyekkel..soha ilyen nyugodt es problemamentes terhessegem nem volt,mint a legutolso ezer eves koromban.
Szepen vissza is ment a 30 kilo,ugyanugy,mint a masik kettovel.Egyetlen elonye volt,hogy nagyobb maradt a mellem:))
nem akarok szerenytelen lenni,es bekepzelt sem,nehogy azt gondoljatok....de vannak napjaim meg most is,mikor egy 25 evest siman leverek a ki nez ki jobban versenyben:))
Na jo,vannak olyanok is,amikor egy 70 evest sem,de ilyen volt 20 eves koromban is:))
Amit írsz az 50. hsz-odban, az valószínűleg igaz. Csak a kérdés egyből fermelül, hogy akkor aki amolyan "mostmégne" érzésben éli a fiatalságát, az a fent említett okok miatt igenis vegyen erőt magán és hozza előbbre a gyerekprojektet?
Nem kötekedésnek szántam, csak elmélkedem itten. :)
szerintem egy gyerekre,sot tobbre nem lehet senki sem rabeszelni,sem lebeszelni rola.
Merlegelni kell,es a szepsegek mellett bizony vannak nehezsegek is,kinek kinek a sajat szokasairol kell ideiglenesen lemondania.Termeszetesen en is ugy gondolom,hogy ez ideiglenes es 100000000x megeri,de aki nem vagyik erre,azt ne probaljuk meg rabeszelni.
A nok tobbsegenek egyszer eljon az a pillanat,mikor barmirol lemondana egy kisbaba kedveert,de ha nem,az sem baj.