2. Milyen következményekkel járna, ha két test tehetetlen és súlyos tömegének aránya nem volna egyenlő?
3. Két egyforma tömegű ember kötelet húz. Hogyan képes egyikük elhúzni a másikat, ha Newton 3. törvénye szerint ugyanolyan erőt fejtenek ki egymásra?
4.Melyik alapvető fizikai mennyiség állandósága az oka annak ,hogy a bolygók a Nap körül síkmozgást végeznek és területi sebességük a mozgás során állandó?
5. Hogy dönthető el egy, hogy egy erőtér konzervatív-e vagy sem?
Lenne egy problémám.
Kitaláltam hozzá egy feladatot, hogy érthetőbb legyen.
Tegyük fel hogy van egy korong alakú fényforrás (egy világító korong) átmárője 5 mm
vastagsága 0.1 mm.
Tegyük fel hogy a fényforrás minden ponjából a fotonok izotróp módon jönnek.
Legyen ezzel a korong alakú fényforrással szemben egy szintén 5 mm átméröjű korong,
miközben a síkjuk párhuzamos egymással.Köztük lévő távolság 150 mm.
Kérdésem:hogyan lehet meghatározni a korong alaku fényforrás fotonfluxusát, ha
a másik korongra eső fotonokat meg tudjuk számolni (mintha az egy "fotondetektor" lenne)
Ami nekem őrült nagy problémát okoz, az az hogy a fényforrás korong alakú, nem pont vagy
gömbforrás.
Ez lenne a kérdésem.
Úgy látom, eddig senki nem adott érdemi választ, hát rákerestem az Interneten, és fél perc alatt ezt találtam:
Az orvos válaszol
Kérdés: Az lenne a kérdésem, hogy a péniszből jövő előváladék aktus előtt tartalmaz-e spermiumot, és lehet-e attól teherbe esni, ha nem megyek el, de véletlenül lecsuszott a gumi, és bent ragadt, de ki lett véve fél percen belül. Válaszát előre is köszönöm.
Válasz: Kedves Kérdező !
Az előváladék tartalmazhat spermiumot, de igen alacsony koncentrációban, ezért kicsi a megtermékenyülés esélye is. Ez értelmezhető a lecsúszott gumira is. Üdvözlettel.
Mon Jun 3 10:08:17 2002
Válaszolt: Molnár Tamás
Nem haboznál a kérdést eliminálni, talán, ha lett volna már küreted, amivel egy belőled sarjadó élete/ke/t /az egyetlen igaz, valós választ a halálra/ kellett volna a taccsvonalon kívülre küldened. És még állítólag nem is kényelmes.
Gumitabletta
Sziasztok! Lehet, hogy van olyan topic, ahol megfelelőbb lenne ezt a kérdést feltennem, de most ezt találtam. Szóval: Ki tudja nekem megmondani, mekkora a százalékos valószínűsége annak, hogy egy nő teherbe essen az előváladéktól? Úgy is kérdezhetném, hogy arányaiban mennyivel vanm kevesebb sperma benne, mint az ejakulátumban? Ez most egy igen-nagyon kardinális kérdés köztünk a kedvesemmel, bízom bennetek... Üdv: Shranon
...fent említett tudósok munkássága alapján elmondható, hogy ha összegyüjtenénk az összes égésterméket (füst, korom, hamu), azok tömege megegyezne a szénkupacéval.
Tudom, hogy vicceltél, de azért elmondom. A nagy számok törvénye nem azt mondja, hogy a különbségeknek el kell tűnniük. Ezek akár mekkorára is nőhetnek. Csak azt, hogy ezek a különbségek lassabban nőnek, mint a próbálkozások száma. A kettő arányának kell 0-hoz tartani, vagyis csak az aránynak és nem a különbségnek.
Nem ellentmondás, csak a jelek szerint nem értetted jól, amit Oszi írt. Annak ugyanis az volt a lényege, hogy minden számkombinációnak ugyanannyi a valószínűsége, csak azért kevésbé valószínű, hogy egy szabályos kombinációt húznak ki, mert ezekből kevesebb van, mint a szabálytalan kombinációkból. De ettől még külön-külön bármelyik szabályos kombinációnak éppen ugyanakkora az esélye, mint egy-egy szabálytalannak.
A jövő heti számokat nem tudom, de adok egy tippet: keresd ki valahonnan, hogy eddig melyik számot hányszor húzták ki, majd válaszd ki azt az öt számot, amit eddig a legkevesebbszer, és azokat játszd meg! Ugyanis a nagy számok törvénye alapján hosszú távon, statisztikailag ezeknek is ugyanannyiszor ki kell jönni, tehát igyekezniük kell, hogy behozzák a lemaradást! :-))
Kisebb a valószínűsége bizonyos számsorozatoknak, mégsem lehet szűkíteni az ésszerű számsorozatok körét ?
Ha nem szeretnék nyerni lottó ötöst de kötelező lenne lottóznom, akkor én az 1,2,3,4,5 és társait ikszelném.
Az első szám kihúzásakor mind a kilencven számnak ugyanakkora a valószínűsége. Legyen ez a szám az 5-ös.
A második szám kihúzásakor a 6-osnak ugyanakkora a valószínűsége mint a többi 88 számnak ?
Ha a hatost húztam másodiknak és a harmadik számot húzom, a 7-esnek ugyanakkora a valószínűsége mint a többi 87 számnak ?
Stb.
Ha a válaszok igenek akkor az 1,2,3,4,5 számsorozatnak nem ugyanakkora a valószínűsége mint a többi nem szabályos eloszlásnak?
Utolsó kérdésem:
Tudja valaki a jövő heti számokat ? Megköszönném...
Nem.
Igen.
Annak persze kisebb a valószínüsége, hogy szabályos eloszlásban lesznek a lottószámok, mint annak, hogy szabálytalanban - ugyanis kevesebb szabályos eloszlás van, mint szabálytalan.
Lehet-e szűkíteni a valószínűleg nyertes lottószámok körét valamilyen módszerrel, vagy sem ?
Arra gondolok, hogy az 1,2,3,4,5 számsorozat vagy a 10,20,30,40,50 számsorozat kihúzásának ugyanakkora valószínűsége van-e mint más, kevésbé szabályosaknak?
A helyzeti energia egy segédmennyiség, amit konzervatív erőtérben szokás bevezetni. Ha az erő (tér) munkája nem függ az úttól, csak a kezdeti és végpont helyétől (vagyis zárt görbén végzett munka nulla) akkor lehet definiálni ekvipotenciális felületeket, és így potenciális (helyzeti) energiát. (ilyen pl. még a statikus elektromos térben definiált feszültség is) Ebben az esetben egy test energiájának megváltozását nem DE=W, hanem E+Epot=állandó (általában egyszerűbb) képlettel is számolhatjuk.
A füstös példában ezenkívül bevezethető egy másik potenciális energia, mivel a légnyomásból adódó felhajtó erő is konzervatív (E pot2). Egy alacsonyabban lévő lufinak több ilyen potenciális energiája van, mint egy magasban lévőnek. Ha a potenciális energiákhoz hozzávesszük a mozgási energiát, akkor kapjuk a mechanikai energiát, ami állandó, hacsak nincs munka vagy hő bevitel. (DEmech=Q+W) A kérdés az, hogy hová tűnik az a munka , amellyel felcipeltük a szenet. A szén elégetése Q hőenergiát szabadít fel, amivel felfújva a lufit átalakul E pot2-vé. Ha most levinnénk a lufit a földszintre, azt látnánk, hogy az ott Q hővel felfújt lufi E pot2-je kisseb lenne. (magyarán kisseb lenne a térfogata)
A valós helyzetben még van súrlódási erő is. Ami természetesen nem konzervatív. Így a két esetben a lufik energia különbsége nem lenne állandóan W.
A zárt rendszereken végzett tömegmérések igazolták, hogy az égés (és általában a kémiai reakciók) során - a látszattal ellentétben - az anyag mégsem tûnik el. A tömegmegmaradás törvénye Lomonoszov és Lavoisiernevéhez fûződik.
Proust mutatta ki, hogy a kémiai reakciók során nemcsak a tömeg marad meg, hanem az elemek vegyülési aránya is szigorúan állandó, és a keletkező anyag minőségére jellemző. Az állandó súlyviszonyok, vagy ahogy ma mondanánk, a vegyülési arányok, állandóságának törvényével egyúttal kialakult a vegyület fogalma is.
Tehát ha elégetjük a szenet, akkor úgy tűnik, hogy az anyag tömege, és a hozzá kapcsolható helyzeti energia kevesebb lesz.
A fent említett tudósok munkássága alapján elmondható, hogy ha összegyüjtenénk az összes égésterméket (füst, korom, hamu), azok tömege megegyezne a szénkupacéval.
Ezeknek az égéstermékeknek az összes helyzeti energiája megegyezik a szénkupacéval.
A füst helyetcserél a levegővel. Ez egy áramlási rendszer. Bárhol megszakítod megáll. Ha energiát értelmezel benne, főleg, hogy helyzetit, ugyanannyit fogsz találni bármely részén.
Bocsánat!
A zuhanó szén helyzeti energiája az előbb általam felvázolt esetben mozgási energiává alakul át.
Ha hirtelen elé állunk a mi kis száguldó szénkupacunknak, akkor az energiáit átadja nekünk akár hő-, akár mozgási energia formájában (mivel félre fog taszajtani az útjából, a surlódástól pedig hő keletkezik). Ebben az esetben szemléletesebb a munkavégzés folyamata.
Persze, végül minden energiaforma ebben a temetőben végzi. Én úgy értettem a szén helyzeti energiája attól nem változik hogy elégetjük. Más kérdés hogy égetés után mit művelnek az egyes molekulák, elszállnak, vagy lerakodnak a plafonon, padlón.
Az információegység entrópiáját el tudja magyarázni valaki szemléletesen?
Egyszerűsítsünk !
Ne vigyük fel a szenet, hanem égessük el a földszinten.
A szénnek a földszinten is van helyzeti energiája, csak az emeleten több, mivel ott, ha magára hagyjuk, azaz megszüntetünk a gravitáción kívül minden fajta erőhatást, ami rá hat (kihúzzuk alóla a Földet, anélkül, hogy a Föld gravitációját eltüntetnénk), az emelet magasságából "zuhanva" több munkát végeztethetünk vele mint a földszintről leejtve.
Már az is munkavégzés, hogy saját magát mennyire gyorsítja fel a Föld középpontjáig zunva. Nyílván magasabbról jobban felgyorsul.
Tehát mi történik a szén helyzeti energiájával, ha a földszinten elégetjük ?
1. Nincs olyan, hogy "külömbség", csak különbség van.
2. Te magad is írtad, hogy a füstgáz azért száll fel, mert a levegő kiszorítja. Ebből az következik, hogy nem a füst helyzeti energiája végzi ilyenkor a munkát, hanem a levegőé, illetve a kettő különbsége.
A vegso valasz szerintem:
Az emeletre cipelt szen helyzeti energiaja hove alakul, vagyis melegebb lesz a 'fold legkore' annival, amennyivel feljebb cipeltuk.
Ez kovetkezik az energiamegmaradas torvenyebol.
Az eset eleg bonyolult, ezert vegyunk egy egyszerubb szemlelteto esetet:
Felviszunk egy vodor porcukrot az emeletre, majd kiszorjuk az ablakon.
A por vegul leesik, es hove alakul! (Most eltekintunk a szeltol.)
Ugyanez tortenik a fusttel is, csak kozben van meg egy egesi folyamat is.
Van a mi jó, öreg gravitációs erőterünk. Ebben vagyon a kiindulási állapota a szénnek, a földszinten, ahová a jóisten és a szénszállítója odateremtette.
Mi beavatkozunk.
Felcepeljük az emeletre.
Ettől, mi kimelegszünk, a szénnek pedig lesz helyzeti energiája, a mi izzadságos munkánk által.
Mi azonban, -mert mi márcsak ilyenek vagyunk,- nem elégszünk meg ezzel a gazdaságos, és környezetkímélő fűtési móddal, mármint hogy kimelegedtünk, hanem el is égetjük a szenet, azon botor megfontolásból, hogy melegítsen, és legyen füstgáza.
A füstgáz az a hőmérsékleti és az ebből adódó fajsúly külömbségek miatt felszáll, és más miatt a Kéményseprőipari Vállalatot is eltartja.
A füstgáz nem azért száll fel, hogy a helyére friss, az égést tápláló levegő kerüljön, hanem azért mert a hőtágulás révén kissebb fajsúlya miatt az a fránya levegő kiszórítja. Azaz a kéménybe beszorítja.
A keletkezési fajsúlykülömbségből adódóan a füstgáz mozogni fogy a levegőben, illetve a gravitációs erőtérben. Így most értelmezhetünk a gavitációs térben a füstgázra is egy helyzeti energiát. Gravitációs térben elvégzett munkája, a füstgáz kiindulási helyére kivetítve egy energia értékként fog megjelenni.
Mint a szénnek az első emeleten.
Ha a füst a földszintről indulna akkor több lenne ez az érték, mintha az emeletről, mivel a fajsúlykülömbsége adott légsűrűségig emeli, akár milyen magasságból is indul. A hosszabb úton nagyobb helyzeti energiát tapasztalhatunk, mint a rövidebben.
Az hogy felcipeltük a szenet, az csökkenti a füstgáz helyzeti energiáját.
...
Tudom, hogy a kérdésben mást kérdeznek, de ez is válaszol rá, ha már nem érti, mit is kérdez!
Gondolom valami olyasmi tulajdonsága a testnek, ami a helyzetéből fakad, és felszabadítva munkavégzésre használható.
Talán egy példa:
vizierőmű a víz helyzeti energiáját mozgási energiává, majd elektromos energiává alakítja.
Szabatosabban most nem megy...
