Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Általában a jobb felső sarokban kék alapon van a Download. Ha arra rákattintasz akkor letöltődik az egész cikk.
Persze ez egy kivétel vagy inkább szerencse amikor ingyen le lehet tölteni. A cikkek többsége fizetős ami számunkra nem nagyon járható út, mert szegények vagyunk.
A Research Gate egyébként angolnyelvű és ingyenes, de ez csak a tagságra vonatkozik.
Én egyébként ettől függetlenül a Google Tudóst használom, amelyben lektorozott tudományos cikkeket lehet keresni. Persze ezzel meg az a baj, hogy nem foglalkozik a gyakorlati témákkal. A gyakorlati témákra csak az általános Google áll rendelkezésre. Ezen aztán meg lehet találni egyes a fórumhoz hasonló külföldi fórumokat is (főleg az USA-ból). De ezekkel is az a baj, hogy az egyik Kaliforniában lakik, a másik meg Kanadában, tehát rendkívül különböző éghajlati körülmények között. Ha bármiben, akkor írj.
Meg van a tapasztalat a rezes ( sergomil ) cuccal . Óvatosan kell bánni mert a fiatal és érzékeny levélzeten okozhat problémát . A fiam max dózissal ment ( nem értettem vele egyet de hagytam had tapasztaljon ) , a szilva jól viselte nem látszik rajta probléma a kajszin inkább csak ilyen levél pöndörödés látható viszont az őszibarack fiatal leveleit elégé perzselte különösen ott ahol lefolyt és összegyűlt a levél végén . Más anyag nem volt benne csak nonit és Mospilan .
Azt gondolom , hogy óvatosan kell bánni ezzel a cuccal is erősebb lombozaton használjuk inkább többször kevesebbet és inkább csapadékosabb időben .
Én a helyedben elgondolkodnék a talajtakaráson is. Így közvetlen napsugárzás miatt nagyon meleg lesz a talaj, erős lesz a kipárolgás. Vagy mulcsoznám, vagy szalmával takarnám vastagon, hogy jobban tartsa a vizet.
Nekem idei ültetésű körtefán lankadtak a levelek. Érdekes, hogy öntözés után észheztért. Ebben a melegben sűrűn kell öntözni, nincsen mese. Ha jól látom a területed homokos, az pedig issza a vizet.
Köszi, valószínűleg tudat alatt belekevertem a gyártói ajánlást is. De jó tudni, hogy van a Dithane-nak egy jó alternatívája, ami bizonyítottan nem perzsel és még ráadásul könnyen hozzá is férhető szer.
A csökkentett dózist virágzásra mondtam, minden más stádiumban mehet a 40ml. Egy kopaszbarackom sértődött meg a rendes adagtól virágzásban, azóta is használom annál is 30 körüli dózissal. almatermésűeknél 40ml virágzás ban is megy.
Próbáltam visszakeresni a Cuproxat-os tapasztalataidat. Ugye jól értelmezem, hogy azt javaslod, hogy a szer mehet mindenre (almatermésűek, csonthéjasok, héjasok stb.) mindig 40-50 ml/10 l dózissal, kivéve kajszi és őszibarack, ahol virágzás után már csak 20-25 ml/10 l ami nem okoz perzselést?
Én többször leírtam, hogy cuproxátot használok. Perzselést nem tapasztaltam. Mások nem rezet, hanem kaptánt használnak. A dithane veszélyes, mert perzselhet. Nekem is volt ilyen tapasztalatom.
A Sergomil is tartalmazza az aminosavakat és szerves nitrogént a csomagolása írja . A Sergomil 5,5 % réz a Scudo 9 % ..... az áruk és az adagolásuk is tükrözi ezt az arányt .
A Trainer :
ÖSSZETÉTEL: Szerves nitrogén 5% Növényi eredetű aminosav 31% pH 4.4
Ha ehhez hozzáadjuk a rezet elképzelhető hogy ugyanúgy működik mint a bekevert gyári szerek ....... na ennyivel is okosabbak lettünk .
Ok .... úgy néz ki , hogy ugyan arról van szó , csak az egyik egy " gyári " szer bekeverve ahol van dózis a másik esetben meg ki kell találni , hogy mennyi , milyen aminósav , szerves nitrogénhez tegyél mennyi rezet és ebből mennyit permetezz a levélre esetleg öntsél a fa alá .
Amúgy milyen aminósavat ( forgalomba levő készítmény ) kell használni ha az ember maga akarja bekeverni ???
Nem erősködök én ezen a dolgon, tényleg nem, de hát a Scudo leírásában pontosan erről írnak,
hogy a kontakt rezet beviszi az aminosav gyári keverékként a növény szöveteibe. Ha meg
tényleg beviszi, akkor meg szinte mindegy is hogy gyökéren vagy levélen, csak hasson.Hostiservice:
"A szerves nitrogén és aminosavval együtt kijuttatott rézkombináció hatására a növény természetes ellenálló képessége jelentosen növekszik. Az aminosav azonnal felszívódik a lombon keresztül, és vele együtt a réz a szállítószövetekbe jut. A réz nem a lombfelszínen, hanem a szövetekben fejti ki hatását, ennek köszönhetoen gomba- és baktériumos betegségek nem képesek a növényen megtelepedni."
Egyébként két éve egy szamócás barátomnak növényorvos ajánlotta a Cuproxat-aminosav
keveréket, mert komoly fertőzése volt. Megfogta neki.
Ez sajnos nem volt normális. Főleg csúcs hajtásban voltak klorotikus tünetek. És az olvasmányom szerint ez rézhiányra visszavezethető, mert ennek hiányaként vízszállítási probléma léphet fel, ami okozhatja ezt. Erre is lehet jó ez a szisztemikus réz.
A régi ültetvényben nem volt jellemző de itt egy szántóföldet telepítettünk be ( igaz a másik is az volt ) ahol rendszeresen volt repce és ha jól tudom azon is jelentősen rajta van és mint a cikk is írja a talajban 15 évig is életképes a fertőző képlete .
hajtásnövekedés szakaszában a hajtások elsárgultak sok helyen és a csúcs el is halt
Na itt álljunk meg egy pillanatra . Amit leírtál az a termőnyársak kialakulásának a folyamata ez teljesen normális a kajszinál . Persze kérdés hogy hol és mennyi hajtás esetében záródik le a növekedés ( sárgul el a kis levél és szárad le a hajtás végén ) ha a vázág csúcson is akkor tápanyag esetleg csapadék hiány vagy egyébb élettani probléma is lehet ...erre jó lehet a biostimulátor persze megfelelő tápanyagellátás mellett .
Amúgy nem is kell olyan hajtásnövekedés a kajszin mint az őszibaracknál ahol ha jól van metszve és van kraft akkor minden hajtás folyamatosan növekedik a vegetáció alatt .
A kérdésedre .... mint írtam én elsősorban arra vagyok kíváncsi , hogy a kajszin és szilván is jelen levő Verticilliumra jelent-e megoldást a réz ezen formája . Annyit tudok a Verticilliumról hogy ha felpörgetem a növekedést ( lombtrágya biostim . ) akkor nem mutat tünetet a nyár folyamán de a fertőzés benne marad és következő évben újra jelentkezik a tünet .... világosabb sárgás levelek , a levelek kanalasodnak , apróbb gyümölcs , íztelenebb ..... ez mind tápanyagszállítási problémára utal amit a verticillium okoz .
Arra vagyok kíváncsi hogy a szövetekben áramló réz visszaszorítja-e a szintén szövetekben tanyázó gombát .
Én Fitohorm 63CU-t használtam, de az zöld. Azért használtam mert tavaly hajtásnövekedés szakaszában a hajtások elsárgultak sok helyen és a csúcs el is halt. Utánolvasva az tűnik a probléma okának, hogy réz hiányzik. Kíváncsi vagyok mi lesz, de egyelőre nem látok hajtásnövekedési problémát, bár korai még erről nyilatkozni. Te milyen okból permeteztél ezzel?
Olvasgatom a bejegyzéseket a " réz felszivatás " témában . Mi tegnap permeteztünk Sergomil-lal ( a Scudo úgy látom ugyan az ) . Én is csatlakozom ahhoz az elképzeléshez , hogy a gyökéren keresztüli felszívatás vagy a kontakt szer bejuttatása valamilyen módon a levélzetbe nem biztos hogy működik ...szerintem a réz ezen formulája nem alkalmas erre . A kontakt szernek pont az a lényege hogy ne szívódjon fel hanem a felületen maradjon .
A felszívódó rezes cuccokról lehet olvasni hogy hogyan működnek de azt írják , hogy elsődlegesen biostimulátorként működik és másodsorban van gomba baktériumölő mellékhatása . Én a mellékhatás tekintetében a Verticillium elleni hatásra vagyok kíváncsi ez van sajnos jelen az állományban és a kajszi mellett a szilvában is .
Érdekes , hogy bekeverve a szer olyan kék mint a rézkészítmények árnyalatra szinte mint az oldott rézgálic de ellentétben a kontakt szerekkel ez teljesen átlátszóan tiszta . A permetezés után másnap ( ma ) már látható volt a levélzeten a hatás , kifényesedtek kifeszültek a levelek . Semmi más lombtrágyát nem adtunk azért hogy lássuk a hatást . Még 3 kezelést adunk neki a nyáron és jövő tavaszra fogjuk látni a remélt hatást ( vagy sem ) . Van jópár teljesen csonkolt fa az " adok még egy esélyt " kategóriából azokra is kíváncsi leszek mit mutatnak a nyár végére .
Üdv mindenkinek. van egy 25 éves fám az egyik pillanatról a másik pillanatra elszáradt az egyik ága de nem tövig vagy fele a felénél van egy elágazás az él. mi lehet az oka?
Az első kettő sztem nyekk. Mospilannal én nem fújnék. Minek!?Inkább valami kontakttal, ha van tetű. Felszívódó gombaölő mehet, de mellé valami kontakt szer nem ártana.
Felraknék pár képet,szeretném megtudni mi baja lehet pár fámnak,gutaütés monilia?Illetve találtam 1 lepkét is,érdemes Mospilannal meg topassal fújni a fákat?Eddig idén lemosóztam,meg 2x permeteztem,chorus majd topassal.Esőnk az eddig erre fele nem sok volt,most esik végre 1 kicsikét.Válaszaitoka előre is köszönöm.
