" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A 6. képen , ha eldöntöttem róla, hogy az termő vessző, akkor nem vágom felibe.
Az 1. képen a jobb oldalon a tavalyi termő nincs kivágva , vagy ha termősnek hagyom azt tovább, akkor meg a három jelöltből csak egyet , vagy esetleg kettőt hagynék és az öreg vessző külső végét levágnám.
A 2. képen a szálvesszők a bőség zavara miatt dzsumbulyosodnak.
A 3. képen a felfelé menő vízszintesen íves meghagyott termő vessző helyes döntés , de a lefelé álló vastag "mamáját" az idei termő vessző eredése után kíméletlenül el kellett volna vágni.
A 4. képen ennek a háromszögnek a két felfelé menő szárára nincsen szükség:
Az 5. képen a díszpergoletta széleiről hiányzik a két oldalsó tartószál és az indító sarokoszlopnál felesleges a két belső felfutó szál, mert kezelhetetlenség lesz az eredménye.
Megjegyzés:Azt írod:Alföldön laksz.Ha jól olvastam 5évesek a növények. Szerintem(kiwiről csak olvasok itt) a talaj lúgossága miatt nem fejlődik megfelelően és nem virágzik.Erősen savas igényű ugyanis. Az Alföld meg leginkább meszes azaz lúgos.
Most jobban látom, hogy' néznek ki. A szebbik "vesszővel" le kellene cserélned a rosszul hajtó, csavarodott, kordonkarnak szánt, huzalhoz rögzített részt. Így csak a másikat kéne visszametszened, a lecserélt kart pedig tőből eltávolítanod.
"Aztán egyik évben lusta volt megmetszeni, azon az éven 350 db lett rajta!"
De az azt követő évben azért mégiscsak megmetszette a "jól bevált" módszerrel, hogy továbbra se teremjen. Mivel olyan zavarba ejtő volt a termő év.:)))
koszi, ugy lesz majd. a szomszed lepcsohaz elott tizenx eve el egy fugebokor. szerencses helyen van, a lakasok hoje gondolom nem engedi megfagyni. meg sosem lattam rajta fagykart. most viszont alaposan megmetszettek. valszeg ez a fa is jol erezne magat a mi lepcsohazunk elott.
"A cikkben a kivit elemző résznél van egy-két nagyon nagy hiba! ... A legnagyobb ferdítés pedig az, hogy a metszése teljesen más, mint a szőlőé, sőt, ha úgy metsszük, mint a szőlőt, akkor egy darab gyümölcs sem lesz rajta. Ugyanis míg a szőlőnél 2-3-4 szemre visszametszve lehet termést produkálni, addig a kivinél az első 3-4 szem még nem hoz termést, csak a 4-5 szemtől az vessző vége felé haladva lesz termés. Tehát ha visszametsszük 3-4 szemre, akkor gyakorlatilag levágjuk a termő részt a növényről!"
...
válasz:
"igy lehet, hogy nem termett a kiwi mert úgy metszettuk mint a szolot. kosz a tanácsot,de sajnos már nincs meg."
Floo:
"Sajnos sokan kapták ezt a tanácsot, hogy úgy kell metszeni mint a szőlőt, és teltek az évek, a kivi nem termett, megunták és kivágták! Pedig csak annyit kellett volna tenni, hogy nem úgy metszik, mint a szőlőt, hanem meghagyják a termővesszőket! Épp tegnap tartottam egy előadást, ahol egy ember mesélte, hogy 15 évigúgy metszette, mint a szőlőt!" Aztán egyik évben lusta volt megmetszeni, azon az éven 350 db lett rajta!
Az összes ilyen ágat most kellene lemetszenem? A metszést az első hajtás után végezzem el akkor? Nem "vérzik" el? Nem fogja megsínyleni, ha a lombozat 50%-át hazavágom ebbe az aktív időszakban? Ezt korábban kellett volna meglépnem, ha jól gondolom.
Huhaa...guillotine?! :(
Még rakok fel pár képet, mert két hawyardom van és egyik se termett idén. A tomuri 1 méter magasan pöszmörög...
Teremhetne jövőre a mostani vesszőből kijött hajtásokon is, csak a növény kialakításának menetét borítaná fel. Ezért most célszerű visszametszeni a vessző(ke)t a rajtuk lévő első hajtásig. A megmaradó, a főkarhoz legközelebbi hajtásból fejlődik olyan, de jövőre már remélhetőleg termést is adó termővessző, mint amilyen most virágbimbók nélkül csüng.
Helló. Segítséget szeretnék kérni a kivi nevelése szempontjából. Kineveltem a főkart és róla lenőttek a termőkarok, viszont idén nem termettek. :( Akkor mi a teeendő? Az eddigiek alapján értem, hogy a főkarból most hajtó rügyek lesznek a jövő évi termőkarok, viszont amik idén nem termettek mit kell velük tenni? Hogyan kell metszeni?
(A gondom az, hogy a termés kiesés miatt a következő évi gyümi ezeken az ágakon már nem fog teremni, vagy igen?)
A kép alapján a kijelölt ágra vonatkozóan:
1. A nem termett ágat hogyan kell metszeni?
2. Ha ez az ág termett volna, akkor hogyan kell metszeni?
Lehet azonos az intézkedés..... Viszont ha egy - két vonallal bejelölnéd, hogy hol is kell a metszést ejteni...
Bátran elmondhatom, hogy a növényekre vonatkozó ismeretek terjesztése révén sokkal többet gyarapodtak a humánetológiai ismereteim, mint a növénytaniak/kertészetiek. Nem mondhatnám, hogy többségében üdítő tapasztalatokra tettem szert ebben a tudományágban.
Úgy általában, a konvenciókra, látszatra helyes rutinokra, szokásokra, tradíciókra hagyatkozó, gondolkodásmentes magatartás- és cselekvésformák nem igazán gyümölcsözőek. Olyanok, mintha diagnózis nélkül, minden betegségre ugyanazt a gyógyszert adnánk. Csak azért, mert azt "szokták". És minél inkább azt "szokják", annál inkább azt "szokják"... A gondolkodás fáradságos, ráadásul ész is kell hozzá.:))
En is ugy veszem eszre, a legtobb ember gyorsan akar sokat, aztan ha nem jön be az elgondolas, vádaskodik.
Tolem is kertek kivit, (kopasz) hogy jovore dugvanyozzak, aztan az instrukciokat mikor mondom, foleg haywardnál, mar nem meggyőző a tekintetük, hogy öntözni is fogjak napi szinten. Aztan az év őszén meg jön a vád, "hámilyenKivitAttáEszárattt!!!!"
Végül is a biciklire is fel lehet ülni fordítva is , csak miközben az ember fordítva tekeri a pedált ,semmiképp nem lát előre és mindenképp felborul a végén, mint ahogy anno A tenkes kapitányában láthattuk a lóval való közlekedés kapcsán. ...
