Hát én nem fikáznám etéren a Macit. Olyan kispályás cégek mint pl a SUN vagy az SGI még a legminimálisabb mértékű magyarítást sem végezték el: kbd+ISO-8859-2 betűkészletek. Mindkét cég "piaci részesedése" kb akkora mint a Macié.
Ami a hirdetést illeti: A Sun és az IBM keményen nyomul az egyetemeken (ujabban sajnos a M$ is). A Macinak a legjobb reklám az lenne ha szintén ezt tenné. A hallgató vagy diák megismerné jobban és mint tudjuk a szokás nagy úr...
És ez sokkal jobb reklám mint mindenféle agyatlan hirdetőktől megrendelni baromságokat...
Az Apple magyarországi marketingje nem mérvadó, igenis kicsi a piac, nem éri meg túl sokat belefeccölni. Ezzel együtt igenis lehet látni óriásplakátokat meg újsághirdetéseket, nem többet és nem kevesebbet, mint amennyit egyéb számítógép gyártók hirdetnek. Az Intelnek, IBM-nek, Compaq-nak, stb. szintúgy hiányoznak az olyan mennyiségű hrdetései, mint ami nyugaton megszokott.
Ezzel együtt igaz ami igaz, a magyarországi Apple jelenlét elég gagyi. Szerencse, hogy a gépei jók. Engem nem izgat fel az, hogy van-e valakinek jó Apple-oldala itthon -- ki a frászt érdekel? Az oprendszer magyarra ferdítéseket meg inkább hanyagoljuk, azok a dilettánsoknak valók, egyszerűen nem lehet használható fordítást készíteni. (Úgy hiszem van magyar 8.5, 8.1-et mindenesetre már láttam. Nem ajánlom senkinek.) Ha egyszer már hozzászoktál az angol oprendszerhez, akkor hatalmas szívás áttérni magyarra. Egyébként is, annak aki számítógéppel hivatásszerűen foglalkozik, azt hiszem alapvetô és elvárható az angol nyelv minimális ismerete.
Igen, az Apple marketingja profi lett. De nem a magyar Apple-é. Mutatták Magyarországon azokat a TV reklámokat ami mindenhol másutt nagy sikert aratott? Ha Csehországon keresztülautózol akkor óriás Apple plakátokat látsz. A magyar Sulinetbe volt valami érdemleges beleszólásuk? Ha bemész egy pesti "Apple képviseletbe" akkor ott gusztustalan öltönyös álszakértök fogadnak. Válaszokat ritkán tudnak adni de mindent "megszereznek" mondják, háromszoros áron mint néhány száz kilóméterrel arrébb (lásd az iMac árát). Van normális magyar Apple oldal? Van egyáltalán színvonalas Mac újság? Az Almalap nem számít ide. Miért nem jön a MacOS magyarul is az összes többi nyelvvel együtt, egyidöben. Én nem is tudom, van egyáltalán MacOS 8.5 magyarul? Kicsi a piac? Nem! Rossz a marketing!
Bocsáss meg ha megsértettelek Pirx. Nem bírtam kihagyni. De egyébként kinek nem inge… Megpróbáltam válaszolgatni néhány idekeveredett mackritikusnak de a válaszaim (ink) után elcsendesedtek.
Tegnap floppyztam! 4 MB-ot egyik gépböl a másikba. Fél óra volt mert sehogy sem akart menni (újraforma, komprimálás, szétvagdolás, szétrakás, új stuffit install, diskerror stb). Nem is lenne baj a floppyval csak a fájlok az utóbbi tíz évben százszor nagyobbak lettek.
Az Apple marketingje manapság igencsak sikeres és megállja a helyét. Amirôl Te beszélsz, kedves Pirx, az egy lefutott korszak, ami Gil D'Amelio távozásával le is zárult. Ezeréves. Mint a floppy :-)
Thx mindenkinek, aki megvédte a jó öreg floppy drive-ot, míg távol voltam!
De ez az kihívó szöveg kellemetlenül érintett: "Na végre. Lekoptak a pécések…" Nem azért, mert sértődékeny vagyok, hanem, mert nem vagyok sem pc-s, sem Mac-es. Vagy Silicon-os, esetleg Atari-s. Nekem tökmindegy, csak jól fusson a szekér...
Bár igaz, hogy az elba-x-ott Apple marketing miatt rájuk mérgesebb tudok lenni.
Történetesen Volvóm van, de a gyerekért az iskolába – három saroknyira – gyalog megyek, elvből. Egyébként van útközben két lámpa is, úgy hogy még időben is nyerek: 3,5 perc versus 4-5 perc.
Ezért mondom, hogy mindig a konkrét feladat határozza meg az optimális eszközt. Vagy a kényszer. :-) Balra tőlem a PC, jobbra a Mac, és nincsenek összekötve. Még két telefonvonalam is volna, de mire belépek a netbe, mire átküldöm, mire leveszem, egy floppyn már át is vittem az anyagot, és nem fizetek füstadót Matáv bácsinak.
megis megesik az emberrel, pl hogy prezentaciot tart valahol, ahol altalaban rendelkezesre all egy auditoriumban ilyen vagy olyan szamitogep. Egy tipipkus 60 perces prezentacio elfer egy floppyn es lenyegesen egyszerubb magaddal cigolni mint egy notebook-ot...
Mindazon altal megszallott zip drive-os vagyok. imadom szeretem es pont azt nyujtja kapacban mint amit 15 evvel ezelott a floppy. Az atlag 4000 Ft-os ara kicsit magas, de ettol nagyobb baj hogy vadaszni kell, mert nem kaphato mindenhol. Van egy kereskedo akitol minden 2. honapban veszek 5 darabot igy ertesit emilben amikor johetek erte. Amit mindenhol hallok az az, hogy a kereskedoknek nagyobb biznisz a nyers CD mert azt tobben keresik. Nehigyjetek hogy valami sikatorban van az a bolt ahova jarok. Igen forgalmas helyen, a Duna Plazaban es a fazon oficial IBM reseller. Szoval a Zip szerintem zsenialis es jo csak azt nem tudom hogy a PC-s eraban miafraszer terjed jobban az a retkes LS-120, ami ugyanolyan vacak mint a floppy...
Öregapám hajdani ökrösszekerén járni valószínűleg olcsóbb, környezetkímélôbb, romantikusabb, stb. lenne, mint monnyuk egy Volvoval. Nekem valahogy mégis a Volvo a vonzóbb, még ha ráfizetem is a gatyámat is :-)))
Ez a "mé' nincs floppy az iMac-en, milyen gagyi kaka is az" dolog egy kissé mondvacsinált és nevetséges, nem érzitek? Miért nem lehet elfogadni, hogy eljárt az idô a floppy ezeréves technológiája felett?
Az egyik MacFormat című brit folyóirat csinált egy felmérést az ügyen, hogy vajh' kinek hiányzik a floppy az iMac-bôl. tizenegynéhány százalék nehezményezte csak a lassú, sérülékeny és kiskapacitású lemez hiányát.
Amit Újlaki mond az adatátvitel költségérôl, azaz hogy olcsóbb és gyorsabb motoros futárral küldözgetni az anyagokat, mint dróton, ez a mi körülményeink között, egyelôre, megállja a helyét, De csak (kis) idô kérdése, míg annyit fejlôdik az infrastruktúra meg a technika, hogy teljesen efogadott lesz, mint ahogy az a fejlettebb nyugati országokban.
Van egy barátom, a MetaCreations levlistájáról ismerem. Ô feleségül vett egy amerikai lányt, majd kiköltözött hozzá Montanába. Éldegéltek a hegyek között, a legközelebbi szomszéd vagy 150 mérföldre lakott. A srácnak volt egy parabola-antennája a háztetôn, s interneten dolgozott az angol ügyfeleinek. Ott bonyolította a korrektúra fordulókat, s mikor jóváhagyták a terveit, interneten küldte a kész anyagot a nyomdába, vissza Angliába. Neki működött a dolog, mondjuk dollárban kereshetett kb annyit mint én forintban, s ezt havi 2-3 munkával -- így persze futotta a gyors kapcsolatra meg a forgalmi díjakra.
De azt ne mondjátok, hogy gondot jelent átküldeni egy floppyra való anyagot, én számtalanszor megteszem, pedig csak 28k-s modemen lógok...
Igazad van, csak elbeszélsz a másik hozzászóló mellett.
A legolcsóbb adathordozónak több tucat meghatározása lehet. Egyik a bolti ára, akkor talán a sajtpapír a legolcsóbb, azt ingyen (vagy a sajt árában?) adják.
De komolyra fordítva a szót: Amit te elemzel, az a relatív ár, valaki más meg abszolút árra gondol. Ha nekem egy rövid fájlt el kell vinnem valahova, ahol nincs internet (nincs ám mindenütt!), akkor hiába van a relatív ár függvényének minimuma a 8,2 MB-os merevlemez környékén, nem azt veszek, hanem fogok egy floppyt, és így úsztam meg a legolcsóbban.
Egyébként is csak a feladat teljes elemzésével lehet költségminimumot vagy egyéb optimumot számolni.
Valamikor a 80-as években körülröhögtek egy céget, amikor kiderült, hogy motoros futár viszi a mágnesszalagot az egyik telephelyről a másikra, pedig van adatátviteli csatorna a kettő között. Aztán kiderült, hogy a motoros futár gyorsabb, mert a teljes adatmennyiség több óra alatt ért volna át, a motoros futár pedig 5-6 perc alatt ott volt. Hiába terjed az elektromos impulzus elvileg közel fénysebességgel, a teljes adatátviteli időt kell figyelembe venni minden konkrét esetben.
Más: jó lenne, ha az amerikai gyakorlattól eltérően nem kevernénk össze a bitet a bájttal, még rövidítve sem. 8,2 MB, azaz megabyte, az kb. 66 Mb ... 80 Mb, azaz megabit, attól függően, hogy formatált-formatálatlan kapacitásról, adatátvitelről vagy egyébről van-e szó. Akkor már legyek átkozott teljesen: 128 Mb/s, nem 128 Mbps.
Es hol a tevedes? KIS adatmennyisegrol volt szo, ahol ez teljesen igaz, backup-rol meg senki nem beszelt. Kulonben meg a SCSI-s Jaz hogyan megy az iMac-re? Ja, USB adapterrel. Rulez.
Hi!
"A floppyra pedig nem (csak) a munka miatt van szükség, hanem általában, a legolcsóbb adathordozó és tároló eszköz kis adatmennyiségeknél (pl. elsősorban szöveges dokumentumoknál)."
Tévedni emberi dolog - mondta a sündisznó és lemászott a surolókeféről.
Ha egy kicsit utána számol az ember az derül ki, hogy a floppy a legdrágább.
floppy : 70 Ft/Mb
100M Zip : 28 Ft/Mb
2G Zip : 12 Ft/Mb
8,2G QFireball HD + rack : 3,5 Ft/Mb
A jelentősége is folyamatosan csökken. Ki az aki pl. floppyra teszi a backup-ot, v. a sfw-i biztonsági másolatát. A kisebb szövegállományok mozgatását pedig meg lehet oldani két (free) emilcím segítségével.
Ha már volt régi géped akkor ne vegyél iMacet. Az iMac elsösorban kezdöknek játszani és szörfözni lett kitalálva. Nem egy professzionális munkagép (habár kitünö webszerver vagy hálózati gép mert van rajta 10/100 ethernet).
Most kepzeld el, hogy regebben is Mac-ed volt. Hasznaltal hozza nyomtatot, kulso vinyot, egy rakas fontos anyagod floppyn elmentve. A reklam hatasara (megfontoltan aligha) veszel egy iMac-et.
Most csatlakozz internetre a regi gepeddel csak azert, hogy az anyagaid atjatszhasd az ujra? Localtalk ugye mar nincs az ujon. Ebbol adodoan a nyomtatod sem megy rajta. Kulso SCSI hijan a vinyod sem. A floppykat sem tudod beolvasni (magyarazd meg az ugyfeleidnek is, hogy lejart a floppy ideje, meg akkor is, ha a rovid anyagaikhoz idealis lenne). Az eger hasznalhatatlan, sokaknak a billentyuzet is.
Megoldas? Extra cuccokat venni, venni, venni... zsenialis huzas, valoban.
Szerintem az hogy olyan kevés Mac van Magyarországon nem csak a drágaságnak köszönhetö hanem a magyar Apple nagyon rossz marketingjának. Sajnos maffia lett az egész és ki se lehet öket mozdítani onnan.
Az interneten való szövegfájlküldés jóval olcsóbb mint a floppy. Emil hozzáférés pedig Magyarországon is van ingyen. De egyébként van lehetöség venni floppydrive-ot is az új Macekhez ha floppyzni akarsz.
A poént nem vettem…
A Silicon és általában a személyi számítógépek közötti "távolság" egyre csökken. Szerintem nehéz idök várnak a Silikonra néhány év múlva.
Pont erről van szó. A PC-re sokkal olcsóbb. És ez az, amiért Magyarországon nem Mac-et találsz a háztartások valamint munkahelyek nagyobbik részében (pld. nálam). Zip drive-om van. A munkahelyemen (ez adottság kérdése, ott van lé) Mac-en dolgozom. A floppyra pedig nem (csak) a munka miatt van szükség, hanem általában, a legolcsóbb adathordozó és tároló eszköz kis adatmennyiségeknél (pl. elsősorban szöveges dokumentumoknál). Ez itt nem Amerika, ne téveszd össze a két ország helyzetét.
(Érdekességképp egy emlékem: az egyik legnagyobb és legprofibb bp-i 3D és film-utómunka stúdióban Silicon gépparkkal dolgoznak. Egyetlen idegen gépük van. Egyszer (blöffölve) megkérdeztem az egyik munkatársukat, milyen Mac konfig az ott?
Nem Mac volt.)
30-40 ezer forintból (tuuudom, PC-re olcsóbb :-) olyan billentyűzetet meg egeret raksz az iMac mellé, amilyent kedved tartja -- elég széles már a választék. Ami meg a floppyt illeti, nos azt hiszem épp ideje, hogy túllépjen rajta a számítógépes társadalom. Aki komolyan veszi a számítógépét, neadjisten a kenyerét keresi vele, az ruházzon be egy zip-re. Ha nem futja rá, akkor ott valami nem működik. (Ja, USB floppy drive-ot is lehet kapni, nem is drága, ha már ragaszkodik hozzá a tisztelt honpógár.) Már 5. éve dolgozok Mac-en, s az a tapasztalatom, hogy ez idô alatt kb 10 alkalommal kellett a floppyhoz nyúlnom, akkor is az ügyfeleimtôl kapott szövegfile-okat mozgattam rajta. Ma már ez is interneten megy.
Ha nem lehetne csekély "kicsivel 300 000 forint" alatt jobb gépet összehozni, akkor most nem PC-m lenne idehaza, hanem egy formás desig-nal kivitelezett, de használhatatlan billentyűzettel és őrjítően használhatatlan (tapasztalat) :((( egérrel ellátott, floppy drive-ot minek is(?) tartalmazó iMac-em.
Saját tapasztalat:
kb. 20 különbözö gépböl álló parkban, 10 és 100-as kombinált etherneten egy közepes géppel (7600/132 Mhz) a 100-as hubra kötve feljutok 3MB/másodpercre, egy újabb szürke G3-al 6 MB/másodpercre AppleShare IP 6.2-en. Ugyanebben a hálózatban van egy NT szerver is ami kb 10%-al marad el a gyorsaságban (pentium 300). A harddiszkek mindkettö szerverben nagyjából ugyanazon a gyorsaságon vannak.
Azert az Appleshare teljesitmenye nem eppen kiemelkedo.
Nalunk egy noname Pentium 200-as gep 1.5-2x (!) akkora file atviteli sebesseget produkal Linux alatti Netatalk-al, mint a nagy G3-as Mac server. Ha most ehhez hozzaveszem, hogy az NT gyorsabb file server, mint a Linux (bar az osszehasonlitas Sambarol szolt, nem Netatalkrol), akkor nem igazan tunik hihetonek, hogy gyorsabb egy Apple server mint egy NT.
