Tegnap próbáltam 720p-n is, nem győzött meg, de lehet, hogy csak a Digi köhögött megint. De az alapfelvetés az volt, hogy a döntő fontosabb oké, s ezért kerül a fő M4-re, de a Dunán a magyar meccsel párhuzamosan miért megy torna és kosár magyar résztvevő nélkül?
A magyar úszósportot minősítik a váltók: a miénk csontsimán bekerült az olimpiai döntőbe. Topkategóriás Domával merészet álmodozhattunk volna, de így is bejöhetünk TOP6-ba.
egyszerűen röhej, hogy mindössze csak 2 csatornán adnak olimpiát, miközben legalább ilyenkor kivételt tehetnének, ha egyszerre van 2 helyen fontos magyar résztvevő és fontos meccs
Verrasztó nagy szívvel úszott, M-Farkas Viki berúgta az ajtót, Bernek egyéni csúcs, Burján Kata épp lemaradt gyengébb számának középdöntőjéről, a többieknek még a java hátravan. Katinka és Doma buktája sajnos előre borítékolható volt (én vakságot fogadtam, Katkában túlzottan bíztam)
A férfiaknál mindig létezett valamilyen korlátozás az olimpiai válogatottakba bekerülő játékosokat illetően.
Sokáig más sportágakhoz hasonlóan az szabott korlátot, hogy csak amatőrök vehettek részt. Ennek következtében csak azok az országok állhattak ki lehető legjobb csapatukkal, ahol kizárólag amatőr csapatok vettek részt a bajnokságban. A többi országnak alacsonyabb osztályú csapatokból kellett válogatnia (a FIFA főképp emiatt hozta létre a világbajnokságot, ahol nincsenek ilyen megkötések. Később viszont éppen a világbajnokság rangjának megőrzése érdekében a FIFA támogatta az olimpiai részvétel korlátozását). Idővel további korlátozásokat is bevezettek, így az előző világbajnokságon pályára lépett játékosok sem szerepelhettek olimpiákon (ennek a szabálynak a bevezetéséről egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos részletek, de az 1960-as évektől biztosan alkalmazták[1]).
A második világháború után ez a rendszer előnyt biztosított a szocialista országoknak azáltal, hogy az élvonalbeli labdarúgóknak „látszatállásuk” volt, így hivatalosan amatőröknek számítottak. 1952-től 1980-ig csak szocialista országok csapatai nyerték a tornát.
Az 1984-es játékokra feloldották a profi labdarúgók kitiltását, de az európai és dél-amerikai válogatottak továbbra sem nevezhettek olyan játékosokat, akik már pályára léptek világbajnokságon vagy vb-selejtezőn (az 1988-as játékokra annyit enyhítettek, hogy engedték az olimpiára nevezni azokat, akik előtte csak egyetlen világbajnoki mérkőzésen léptek pályára és nem játszottak 90 percig).
1992-re ismét módosítottak a szabályokon, a részvételt korhatárhoz kötötték: legfeljebb 23 éves játékosokat lehet nevezni, 1996-tól csapatonként legfeljebb három túlkorossal. Ezáltal az olimpia kiegészíti a FIFA utánpótlástornáinak rendszerét (U20-as és U17-es világbajnokság).
Azóta több javaslat is felvetődött a módosításra: a korhatár leszállítása 21 évre, a túlkorosok szereplésének eltörlése, az 1984-1988-as szabályozás visszaállítása, de egyik sem jutott el odáig, hogy megtárgyalják.
A női válogatottakra ilyen korlátozások nem vonatkoznak.
Ha valaki, aki nálam jobban ért a focihoz, tudna válaszolni a kérdésemre, azt megköszönném.
Szóval, az érdekelne, hogy az olimpián miért ilyen "langyos" rendszerint a focitorna? Csak 23 év alatti játékosok léphetnek pályára, meg néhány idősebb (talán három). A világ legnépszerűbb sportjáról beszélünk, számomra ez érthetetlen... Ronaldónak, Messinek meg az összes többi nagy játékosnak nem lenne nagy siker, ha az olimpián képviselhetnék a hazájukat? Egy olimpiai érem eltörpül egy vb, Eb, Amerika-bajnokság stb. érme mellett?
Tudtommal más csapatsportban nincsenek ilyen korlátozások.
