A mi éghajlati viszonyaink között a nyírt talajtakaró nem alkalmas a szölő talajvédelmére. (Esetleg meg lehetne próbálni a mustárt (a Napa-valley-ben is azt használják), kora tavasszal vetve, közvetlen virágzás után úgy nyírva, mint a füvet.) Egyszerüen elzárja a csapadék útját a mélyebb talajrétegek felé, különösen a hirtelen lezúduló csapadék esetén. Badacsonyban folytattak kísérletet az ipari nádtörmelék talajtakarásra való alkalmasságára: 2 évig jó, kb. csak a gyövőtin jut át rajta. Ami gondot jelenthet: a venyige kiszedése.
Mi próbáltuk a növényzetes talajtakarást (a kelő zöld növényzet 3X lenyírva fűvé alakult), de szemmel láthatóan tápanyagfelvételi konkurencia volt a szőlőnek, így én azt csinálom:
1) szüret után vegyszeres gyomirtás, majd
2) lúdtalp-kapás kombinátorral (110 cm-es) talajlazítás (eddig rögtörő nélkül csináltam, de az olvadékvíz a barázdákban elvezetődött, téli lemosáshoz vezetve, úgyhogy eztán az ősz véginél is használom a rögtörőt)
3) tavasszal metszés után rögtörős kombinátor
4) hamarosan esedékes lesz egy soralji gyomirtás (a 3 éves és fiatalabbak körül sarabolóval kitányérozva)
5) június 30 elött (mielött az 1. tetejezés lenne) megint rögtörős kombinátor, utána már kifejezetten ellenjavallt, mert a talajlazítás segíti a nitrogén feltáródását, ami meg a rothadást ösztönzi.
Használtok a szőlőben talajtakarót? Ha igen, le kell hordani a levágott részeket kaszálás után? Mert ha leviszem, akkor abból már nem lesz zöldtrágya. Vagy komposztálom, és később juttatom vissza? Vagy nem a zöldtrágya a cél, hanem a pezsgő talajélet? Ezek a kérdések forognak bennem, ha valakinek van válasza, ne habozzon megosztani!
Ja, hát ez csak az elsö ránézés volt. Még lehet sok nem látható fagyási nyom, viszont talán abban bízhatunk, hogy a szölö képes lesz valamelyest regenerálni magát, talán az alvórügyekböl, vagy a már meglévö hónaljhajtásokból fejlödik némi termö hajtás, mivel sok hajtásnál a vitorla sérült, így az eredeti hajtás nem fog tovább nöni. Amit tenni lehet, hogy ügyeljünk arra, hogy túl sok hajtás azért ne törjön elö, a meglévöket pedig lombtrágyázzuk (vuxal vagy hasonló).
Optimista becsléssel 50 %, pesszimistával 80. Ez a borszölö, csemegénél rosszabb a helyzet, mivel elöbbre voltak, ott jobban látszik a kártétel. Mindegy, hogy a másodrügy meg lett-e hagyva, ha károsodott, ugyanúgy károsodott, arra nem lehet alapozni, hogy meghagyom, majd valami lesz. Ez az ide fagy nem olyan volt, mint a tavalyi, mert tavaly a talaj és az alacsonyabban fekvö területek felöl jött a teljes szélcsendben. Idén viszont a teljes alsó légtérben fagyott, így mindent ért egyformán.
Igen, én is ide rendeltem. 1.40€ + az ő áfájuk, ami asszem 7% erre, valamint 20-30€ volt a szállítás. Meg ugye a külföldi számlaszámra utalásnak is van költsége. Szóval jópár darabot (50-100) azért érdemes rendelni, mert különben borsos a darabár. Viszont olyan szaporítóanyagot adtak, amit még nem láttam itthon, vastag, dús gyökérzet, vastag volt maga a visszavágott vessző is. Szerintem nem egy hanem két évig tartották iskolában. És már a telepítés évében akkorát nőtt, mint a másod éves egyéb oltványaim - és nem csak a fajta miatt, mert Néróm is van, és az sem produkál ilyet első évben.
Én régebben rövidcsapon tartottam, most szálvesszön (guyot). Rövidcsapon nem lehetett bírni vele, guyottal szellös a lombfal, a törzs közelében se fülled be (mint esetleg az ernyönél), a termés is elégséges, bár én nem korlátozom, mivel bort nem csinálok belöle. A szüretelök legszívesebben mindet hazavinnék, olyan szép fürtöket hoz, és olyan finom.
Eddig csak szálvesszőn volt, mert 2 éve volt komoly jégverés, ezért nem tudtam akkor még elkezdeni rendesen termőre nevelni, és sajnos le kellett váltani az akkori vesszőket, ami nem megy olyan gyorsan, így idén is még csak ott tartok, hogy szálvesszőket hajtottam le, de ezek legalább egészségesek, egy-két vastagabb fagykáros csak. Most van néhány rövid csapra vágott, ez talán majd mutat valamit, de a következő év lesz inkább a tesztnek való. Próbálkozz te is több móddal nyugodtan, ki tudja, nálad mi hozza a legjobb megoldást.
A probléma csak az, hogy ernyönél a törzsnek magasabbnak kell lennie az általad tervezett 90 cm-nél, hogy a vesszöket le lehessen ívelni a 90 cm-en elhúzott vezérdrótra. Guyotnál, rövidcsapos karnál ilyen probléma nincs, az elsö olyan évben, amikor el lehet húzni a vesszöt, csak az a különbség, hogy a felsö (guyot), vagy az alsó (termökar kinevelése) szálvesszöt húzod el, akárhány cm-en is feszíted ki a vezérdrótot. Azaz, ernyöröl nem olyan könnyü váltani más müvelésmódra.
Virágzás előtt illetve virágzáskor valóban nem jó réztartalmú szerel permetezni peronoszpóra ellen. A Ridomil Gold Plus 52,5 Wp ugyanúgy rezet tartalmaz mint az általad említett Kuper Fusilan a Ridomil Gold MZ68 WG viszont a réz helyett Mankocebet (Dithanet) tartalmaz és ez valóban jobb a virágzáskor. Utána nyugodtan használhatod a Kupert.
Sziasztok. A Kupfert Fusilant használhatom peronoszpóra ellen 10-20cm-es hajtáshossznál? A gazdaboltos nem ajánlja mert hogy a réz " öregíti a vesszőt ". Inkább a Ridomil Goldot javasolja.
Ha úgyis van a fajtából, éréskor mérj cukrot, savat, ha jók az értékek, zúzd, bogyózd, esetleg préseld is, és a pár liter levet hagyd kierjedni. (pl. egy 5 literes üvegbe beleteszel 4 litert, kotyogót rá, aztán ha a zajos erjedésnek vége, átrakod 2 db 2 literesbe, hogy teli legyenek, akkor még kotyogóval).
A Néróról már beszéltünk, fehérből nekem a legrezisztensebb a Solaris, de még fiatal, talán jövőre már hagyok rajta egy fürtöt, hogy kipróbáljam bornak is. Korai, komoly cukorgyűjtő, magas savval, így akár félédes-édes bornak, de mindenképpen maradékcukrosnak való. Utána a Viktor (EB-10), ennek már bora is van, komplex, enyhe illatossággal. Ivólének a Göcseji zamatosom ajánlanám, mustja nagyon finom, illatos, a borát majd az idei év után meglátom, de illatos fajta. Szintén illatos a Kozmopolita, ezt idén oltom le, de forrásom szerint permetezés nélkül is elvan jól. Viktor még hónaljhajtást se nagyon hoz, ilyen szempontból azt lehet leginkább magára hagyni.
