“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Nekem meg egy elég jó fordulatszámú sodrófám van . Majd kapna vele a papi .... ha azt gondolná , hogy minden zimbabwei fűszoknyában vágyik az ablaka alá .
(Nem mondom , hogy elsőre jól esett ez az anyósság , de nem én döntök ez ügyben , és az a fontos , hogy ők jól megvannak már sok éve . Ezt most szinte szégyenkezve írtam le ....mert tényleg egy szeretnivaló a vejkó ...azzal a száz , hófehér fogával :-D)
mondjuk Forintocskának tökmindegy, mert az már nem jut el az agyáig, hogy akik katonákként harcoltak, azok bizony nem mind magyarok voltak, de ez majd' minden soknemzetiségű királyság esetében így volt, a középkori Magyarország pedig az volt
szóval nem értem, hogy miért fintorog ezen a történelmi tényen
Jöttek viszont munkanélküli katonák és népfelkelők a Cseh- és a Lengyel Királyságból, Moldvából, valamint a török megszállás alatt nyögő Szerbiából is.
Hunyadi János főkapitány a saját vagyona terhére 10 ezer katonát állított ki,
amely később még 2000 zsoldossal is kiegészült, és a fővezér számíthatott Kórógyi János macsói bán szerb vitézekből álló segédhadaira is.
Nándorfehérvár ostromát korabeli források alapján elég részletesen ismerik a történészek, és mivel valóban fontos fordulópontja volt a középkori Magyarország történelmének, minden részletét alaposan feldolgozták. Dugovics Titusz hőstettére egyetlen korabeli forrás utal csupán: Antonio Bonfini, Hunyadi Mátyás itáliai történetírója; ő is csak a katonák körében terjedő legendaként ír, név említése nélkül a török katonát a mélységbe rántó, önfeláldozó várvédőről. A kor híres krónikásai, például Heltai Gáspár és Zrínyi Miklós sem emlékeznek meg az ostrom menetét megfordító, hősi tettről, ami minimum furcsa. A motívum megjelenik viszont a boszniai Jajca várának ostromáról szóló beszámolókban (1464, nyolc évvel a nándorfehérvári diadal után), illetve fél évszázaddal később Csehország történelméről szóló krónikákban is, természetesen cseh hőssel.
A kutatók ugyanakkor kiemelték: a leletek semmilyen formában nem kérdőjelezik meg azt, hogy az emberi faj, a Homo sapiens először Afrikában jelent meg mintegy 200 ezer éve és később onnan vándorolt a világ más részeibe.
DDDDDDDDDDDDD
ez van a cikkedben, amit nem olvastál végig
nem akarsz mesélni a Brithis múzeum idevágó leleteiről ????
Hunyadi János ötezer zsoldost küldött a várba, s kapitánynak sógorát, Szilágyi Mihályt nevezte ki. A török csapatok 1456. július 3-án értek Nándorfehérvár alá, s azonnal megkezdték az ostromot. A vár védői csak Hunyaditól várhattak segítséget. A hadvezér, a Kapisztrán János által vezetett keresztesek, és a szerb sajkások támogatásával áttörte az ostromgyűrűt, s átvette az erősség parancsnokságát, majd visszafordulásra kényszerítette az ország elfoglalására érkező török csapatokat.
neked se kéne minden fasságot benyalnod, amit a lajkakutyanyúzon írnak, jobban jkárnál, ha történészek által írt cikkekből tájékozódnál, akik ismerik a korabeli forrásokat
ui.
Dugovics Titusz egy horvát volt, már ha egyáltalán hallottál róla
Vélhetően Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlődési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Ez az evolúciós lépés ráadásul valószínűleg az eddig hittnél néhány százezer évvel korábban történt. Az elméletet Madelaine Böhme, a tübingeni Senckenberg Kutatóintézet munkatársa és kutatótársai mutatták be a PLOS One című tudományos lapban.
A kutatók két korábban ismert fosszíliát vizsgáltak meg újra és elemezték a lelőhely akkori környezeti adottságait. Az, hogy mikor és hol fejlődtek ki az első előemberek, egyelőre nem tisztázott. Ma a csimpánzok az ember legközelebbi rokonai. Sok kutató abból indul ki, hogy a csimpánzok elődeinek fejlődési vonala és az emberi fejlődési vonal 5-7 millió éve Afrikában vált el.
Két leletet vizsgáltak
Böhme és csapata két leletet vizsgált újra, melyek a Graecopithecus freybergi nevű emberféléhez (hominidához) köthetők - a kutatók az El Graeco becenevet adták az előembernek. A leletek egyike egy Görögországban, Athénban 1944-ben talált alsó állkapocs és egy Bulgáriából származó fog, melyet 2009-ben találtak.
A fosszíliák körüli üledék elemzése révén a szakértők az állkapocs korát 7,175 millió évre, a fogét 7,24 millió évre becsülték. A leletek így régebbiek, mint az eddig ismert legrégebbi, az afrikai Csádból ismert előember, a Sahelanthropus, melynek korát 6-7 millió évre teszik.A kutatók ebből arra következtetnek, hogy az előemberek és a csimpánzok fejlődési vonala korábban és nem Afrikában vált szét, hanem a Földközi-tenger térségének északi részén.
Nagy vitákat robbanthat ki
Heves reakciókat, sok ellentmondást várok"- mondta el Böhme az elmélet bemutatásakor Tübingenben. Kifejtette: elméletét további kutatásokkal fogja alátámasztani, elemezni fogja az El Graeco táplálkozását. Emellett Irakban, Iránban és lehetőség szerint Libanonban is újabb arra utaló nyomokat fog keresni, hogy az előember Afrikán kívül fejlődött ki.
A részletes vizsgálatok alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a Graecopithecus egy eddig ismeretlen előemberféle. Foggyökerei nagy mértékben egybeolvadtak, ami az emberre és kihalt rokonaira jellemző. Az emberszabású majmoknál a foggyökerek többnyire különállóak. "Minket is megleptek az eredményeink, mert eddig kizárólag Afrikából, a Szaharától délre fekvő térségből származó előembereket ismertünk" - mondta Jochen Fuss, a kutatásban résztvevő egyik szakértő.
A tudósok szerint elképzelhető, hogy a körülmények drasztikus változása mozdította elő a fejlődési vonalak szétválását. A lelőhelyek üledékrétegében egyrészt vörös, finomszemcséjű iszapot találtak, amely a sivatagi porra jellemző, vélhetően Észak-Afrikából származik. Másrészt nagy mennyiségben találtak különböző sókat.Ezek az információk a Szaharára utalnak, mely 7,2 millió éve alakult ki, sivatagi viharai pedig vörös, nagy sótartalmú port fújtak az akkori Földközi-tenger északi partjára"- magyarázta Böhme.
A Homo sapiens először Afrikában jelent meg
Európában is a szavannavidék kiterjedéséhez vezethetett a klíma változása - tette hozzá a tudós. Az üledékben erre utaló jellegzetes növényeket és rendszeres tüzek nyomait találták. Összességében szavannára utalnak a jelek. Ehhez illeszkedik, hogy a Graecopithecuséval együtt mai zsiráfok, gazellák, antilopok és orrszarvúk elődeinek fosszíliáit is megtalálták - mondta Nikolaj Szpaszov, a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársa. Azt, hogy az előemberek hogyan néztek ki, hogy már felemelkedve jártak-e, nem tudni - mondta Böhme. Az állkapocs méretei alapján az El Graeco mintegy 40 kilogrammos lehetett és olyan nagy volt, mint egy mai csimpánznőstény.
A kutatók ugyanakkor kiemelték: a leletek semmilyen formában nem kérdőjelezik meg azt, hogy az emberi faj, a Homo sapiens először Afrikában jelent meg mintegy 200 ezer éve és később onnan vándorolt a világ más részeibe.
Attól tartok ebből már nem lesz lánykérés. A papinak van egy méteres rolóhúzója, és azzal szokta verni a taktust az ablaka alatt táncoló zimbabweiknek. :))
Egészen elképesztő aljasságra készülnek Szász Jánosék, akik megírták a legdrágább magyar film forgatókönyvét.
A hétfői Sajtóklub témája az 1456-os történelmi hőstettünk volt, amiről filmet szeretnének készíteni a hírhedt vadliberálisok és magyargyűlölők. Stefka István ismertette a forgatókönyv részleteit, amelyből kiderül a durva történelemhamisítás:
Hegedűs Bálint forgatókönyvének 60. oldalán kerül szóba Hunyadi János. Maga a csata a 70. oldalon jelenik meg először. A teljes forgatókönyv pedig 94 oldalas.
Erre a történelemhamisításra 7 milliárd forintot szánnak, így ez lesz minden idők legköltségesebb magyar filmje. Ez egy fikció, amit a szélsőséges liberálisok próbálnak lenyomni a torkunkon.
A film röviden arról szól, hogy két magyar fiatalt elrabolnak a janicsárok, és átnevelik őket.
Nem tudunk meg semmit Kapisztrán Jánosról sem, aki 20.000 keresztessel jött segíteni Hunyadiéknak. Hiába várjuk a Hunyadi János halálos ágyán elmondott búcsúszövegét.
“VIGYÁZZATOK NEMZETEMRE! A HAZÁT NAGYON NAGY VESZEDELEM FENYEGETI!”
Ugyebár Hunyadi Jánosnak volt két fia: Hunyadi László és Mátyás király, de nem említik meg őket. Esetleg Szilágyi Erzsébet? Smafu. Viszont helyette van egy kis multikulti imádat. Amikor Hunyadi János buzdítja a harcosokat, mindenkiről szó esik. Olyanokról is, akik nem is léteztek.
“MAGYAR VITÉZEK, TISZTELET NEKTEK! SZERB SAJKÁSOK, HORVÁT HUSZÁROK, TISZTELET NEKTEK! LENGYEL VASASOK, LOVÁRI PATTANTYÚSOK (CIGÁNYOK), TISZTELET NEKTEK! HÉBER TÜZÉREK, TISZTELET NEKTEK!”
Beszarás. Amúgy a héber az egy nyelv, nem nemzetiség. Illene tudni. Az a ‘legviccesebb’, hogy úgy állítják be, mintha magyarok nem is léteztek volna. Azt sugallja, hogy mások vívták meg ezt a csatát.
És akkor hallgassuk meg a Sajtóklub tagjainak véleményét:
Akkó' én most mitévő legyek ? A tizenéve' vejem Zimbabwe szülötte . Karácsonyra jönnek haza (ha nem tesz keresztbe egyikőjük munkahelye se) . Visszakűggyem' ? Vagy ne adjak neki töltött káposztát.... esetleg elég , ha eltiltom a bejglitől ? Ne legyél má' fafejű !
