Átfogó vasúttörténeti munkáról én nem tudok. Gazdasági, illetve erdei vasutak tekintetében érdemesebb inkább hely-, vagy ipartörténeti munkákat keresni. A magyar vasúttörténetnek a magán- helyiérdekű-, gazdasági és erdei vasutak mind-mind mostohagyermekei. A legtöbb vasúttörténész a magyar vasúttörténetet csak államvasúti szemszögből képes és hajlandó vizsgálni.
Az itthoni nyomtatott forrásaimból, a kérdéses térség kapcsán eddig annyit sikerült találnom, hogy a Visóvölgyi HÉV Leordina-Borsa szakaszát 1913. november 5-én adták át a forgalomnak, Felsővisó ekkor kapcsolódott a magyarországi vasúti hálózathoz. Nos kétségtelenül elképzelhető, hogy a nagyvasúti kapcsolat megépítése előtt már szigetüzemként megépítették az erdei vasutat, de nem tartom valószínűnek.
Manhattani kolléga úr kiváló magyarázatot és példát mondott a bontott sínanyag felhasználására. Én csak annyit teszek hozzá, hogy a példában szereplő úttörővasút már eleve bontott sínanyagból épült 1948-1950-ben, többek között resicai anyagból, noha az adott acélmű akkor már vagy harminc éve nem szállított a MÁV-nak síneket. Az 1989-1993-as felújításkor ezt az öreg sínanyagot az esztetgomi vasútvonalból kibontott, közel azonos korú, de nagyobb folyómétersúlyú sínekre cserélték ki.
>De mégis csak gyanús, hogy a sínanyag 50 évvel idősebb, mint maga a vasút.
Az a gyanús, ami nem gyanús! :-) Ami meg gyanús, az nem az.
Sok helyen nagyobb forgalmú vonalak bontott sínanyagát építik be kisebb forgalmú vonalakba, oda jobb, mint ami korábban ott volt.
Ennek egyik biztos jele, hogy a sín külső oldala kopott erősen, ahol ott már nem ér hozzá a vasúti jármű kerekének a nyomkarimája. Ilyen látszik a Gyerekvasúton is, sok helyen. Ami nem azt jelenti, hogy a Gyerekvasút akkor épült, ami az ilyen sínek oldalába hengerelt évszám.
Az, hogy egy kisvasúton adott esetben a vasútvonalnál lényegesen öregebb sínek vannak, az egyáltalán nem ritka. Általános gyakorlat, hogy nagyvasúti pályából kibontott, használt sínanyagot építenek be, ami a kisebb terhelés mellett még kiválóan használható tovább.
Azt nem is vettem észre. Kis csalódás, hogy a netre kerülő anyag másutt is kívánnivalót hagy maga után. Kis elütés csak, persze ilyesmi velem is előfordul.
Valahogy kapcsolódik, szóval ezt ismeri valamelyikőtök?
"Dr. Bettina Fabos, associate professor of visual communication in the Department of Communication Studies, first developed the idea for the project after meeting with FORTEPAN directors in Hungary during her Fulbright fellowship there in Spring 2103."
Budapest egy másik történet, '42-ben Budapest-Nagybánya csak 9:29 szatmárnémeti átszállással, igaz a csatlakozásra majd' három órát kellett várni. Viszont ha az ember nem szállt le Szatmárnémetin a kőrösmezei sebesvonatról, akkor Bp-Kőrösmező utat (515 km) 12:27 alatt meg lehetett tenni.
