Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Nekem van két "Csacsak szépém"- mindkettő vírusos, azt látom. (persze, azért ilyet vettem, mert ez "rezisztens", mondta az összes tudós XXX gazda a rádióban meg máshol)
Eddig sosem érett be a termés, de ezt annak tudtam be, hogy a levéllyukacsosodás megtámadta őket minden évben (fogalmam nem volt, mi ez, mert a 40 éves könyvemben ilyen betegség nincs is!), és mert nem előztem meg permetezéssel. Majdnem minden levelük lehullott, s persze a szép termés is. Viszont idén nincs ez a betegségük, permeteztem rendesen, (termés egy szem ha van, de idén ez már csak ilyen) de nem hajtanak, hiába a locsolás, trágyázás. Van egy pár hajtás, de azok nevetségesen aprók és gyengék. Lehet, hogy a vírus a növekedést is befolyásolja? erről nem olvastam, mert ha így van, jobb ha most dobom ki őket, mint tovább szenvedek velük feleslegesen.
Van elég vize? Az én egyik fám is ezt csinálja, amelyikhez túl közel vannak más (élelmesebb, mélyebben gyökerező) fák. 80-90 % gyümölcs lehullott a maradék szépen növekszik. Vízhiánynak tudom be.
De mi lehet az én szilvafámmal? Az égvilágon semmi baja, mégis meglilul és lehullik majd´az összes. A levelei teljesen épek; kukacnak, moniliának semmi jele.
Ha valahol megjelenik a vírus, ott szépen el is terjed, és egy bizonyos sebességgel megy tovább, ahogy mondjuk a széllel utaznak a hordozó levéltetvek.
Szerintem az országban már csak olyan helyeken nincs vírus, ami viszonylag zárt térség, mondjuk egy vírus által nem kedvelt erdővel körülvett terület, vagy szántóföldekkel övezett alföldi falu, stb. Na persze, ilyen helyekre is be lehet vinni csemetével vagy egyéb szaporítóanyaggal.
az én kertem melletti egyik kertben 20 éve nem járt rajtam kívül ember....a gyökérről kinőtt kis szilvafák tömegeit vágtam már ki ritkítás gyanánt, s időnként permetezem is, de ez egy őserdős, elhanyagolt terület
a másik szomszédom 2 éve halt meg, előtte a kertjét kezelte, de rovarölőt sosem vett (drága)
a pincémnél az átlag életkor 70 felett van (amit erősen javítok), a permetezés nem az erősségük "régóta"
köszi....nem sírok, tavaly is volt több, mint 800 l cefrém, új fák jönnek, elgyengülők mennek...kezelt, rendben tartott, trágyázott, meszezett, permetezett fák, s úgy látom az adott környezetemben nem lehet vírusmentes fát fenntartani...
augusztusban beszámolok a hullásról, fényképpel, hogy mindenki tanulhasson...
Nincs olyan vad vész mert teremnek a szilvák és nincs elhalás. Egy akar halni de ő nyuszival randizott. Stanley-k elfagytak ezrt nincs rajtuk sok anyag és 3-4 évesek. Némely fán találtam ilyen foltos leveleket, de csak Stanley-n. Altham mek csuda tudja mik azok nem.
sajnos ez ez én tapasztalatom is,van az új szemzések,oltások közt is gyanús,a cacakiak meg...most vagy megpróbálok együttélni a vírussal,vagy kiírtom az összes szilvát és el is felejtem...
A szilvamoly nem válogat az érettségi fokok szerint, már a legelső nemzedék is a gyümölcsökbe fúr és abban fejlődik. A hernyó fejlődési szakasza ~25 nap. Onnan bábozódik, majd az imágók száma a rajzással ismét növekszik, majd a gyümölcsökre rakják a petéket, amik rajzáscsúcs után 5-7 nappal kelnek ismét, és a gyümölcsbe fúrnak fejlődni.
A legintenzívebb a májusi és a júliusi rajzás, nem a középső. A korábbi azért tűnik fel kevésbé, mert még nem támad intenzíven a gyümölcsmonília, nem penészednek az érő gyümölcsök, illetve a természetes gyümölcshullás idején egyébként sem feltűnő, hogy mitől hullik a gyümölcs.
Ettől függetlenül a molyok szurkálnak, ha megvizsgálod a gyümölcsöket, mézgafolyás árulkodik a termés oldalán a hernyó jelenlétéről. Ezek a szemek kényszerérnek, lilulnak és lehullanak.
A 3. rajzás után már a legtöbb gyümölcs nem hullik le, hanem beérnek a fán, és az ember a gyümölcskóstoláskor szembesül a férgekkel.
Attól függ, hogy mennyire kell komolyan venni a júniusi rajzást, hogy mikor érik be a szilvád. A júliusi érésűeket például már a 2. rajzáskor lerakott peték férgesítik el.
Az augusztus közepétől érőkben a 3. rajzáskor lerakott hernyókkal találkozol, de mondom, mindegyik károsít, különböző mértékben.
A barackmolynak szintén 3 rajzása van, ahol a 2. és 3. egybeolvadnak (nincs köztük szünet).
Az első május közepén rajzik, a második nemzedék július 10.-e környékén kel és július 20-25 körül rajzik, az utolsó pedig augusztus-szeptember átmeneténél rajzik.
Védekezés ellenük ugyanaz, mint a szilvamoly esetében, ugyanazokkal a szabályokkal és szerekkel.
A barackmoly annyiból más a szilvánál, hogy az első nemzedék a rügyeken keresztül a vesszőket támadja és szárítja el, a későbbi nemzedékek petéznek a gyümölcsökre és hatolnak beléjük a lárvák.
Többnyire ugyanúgy kéregrepedésekben telelnek, mint a szilvamoly.
A keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly között csak ivarszervi eltérés van, a szilvamoly csapda ugyanúgy fogja és jelzi őket, mint a szilvamolyt. Annyi a fő különbség, hogy míg a szilvamoly hajnalban repül, a k. gyümölcsmoly a délutáni-esti órákban. A szilvamoly elleni védekezés őket is jelentősen ritkítja.
Elképzelhető, hogy az erős levéltünetek ellenére tűrhetően terem, fajtától függ. Ha nem, akkor meg vágd vissza jó erősen, és olts rá toleránsabb fajtát.
Ha magától nem pusztul el vagy nem gyengül le különösebben, akkor nem érdemes bántani, mert a környéken nyilvánvalóan ugyanilyen vírusos minden szilva, és egy új ültetésű is elkapja 2 év alatt.
Köszi a választ! Ezek szerint akár ki is hagyható a mostani permetezés és csak a 3. rajzásra kell nagyon odafigyelni? Csak az érettebb gyümölcsöt szereti a szilvamoly?
Eddig inkább az almamollyal volt dolgom, de az nem ilyen finnyás, már májusban benn volt a gyümölcsben, egy jó része le is hullott.
Esetleg az őszibarackot támadó keleti gyümölcsmoly és barackmoly szokásairól is tudnál írni, hogy mikori rajzástól lesz kukacos? Augusztus végétől érő magról kelt fáim vannak, különösen a fehér húsúak veszélyeztetettek.
Lehet benne valami, pont ma néztem a csapdámat (közép-MO), és kevesebb fogást láttam az elmúlt 1 hét napjaira, mint 6.-10.-e között.
Ha 20.-a környékén már lárvakelést várnak, a dimilint azt megelőzően kell kiszórni, hogy a kikelő lárvák találkozzanak a szerrel a gyümölcs héján.
Az actara felszívódó gyomorméreg, az már csak akkor ölné meg a kukacot, ha evett a szilvából, ez pedig azzal a veszéllyel járhat, hogy a kukac rágása nyomán megtámadhatja az érő gyümölcsöt a gyümölcsmonília.
Tehát az actara működhet a molylárvák ellen, de nem kimondottan ez a legjobb felhasználási módja. Sokkal jobb actarát használni levéltetvek ellen.
Egyébként az augusztusi érésűeket nem ebben a rajzásban petéző molyok rontják el, hanem a 3. alkalommal: július vége körül kezdődik a 3. rajzás, és tart augusztus közepéig.
Általában rajzáscsúcsoknál javasolható a taglózó karate (kinyírja az imágókat), vagy a hosszú hatásidejű dimilin (a kikelő lárvákat bántja).
Én idén Dipel-lel kísérletezek, azt elég rajzás után 5-7 nappal kijuttatni (bacillussal lárvaölő biológiai hatású szer), így nem félek, hogy lemaradnék az alkalomról :)
Bár ha tényleg 20.-a környékén lesz lárvakelés, akkor már késésben lennék vele, ha jól számolom, mert én jövő hétvégére kalkuláltam azt...
Sziasztok! Ezt olvasom a Bayer jún14-21 dátummal megjelent kártevő előrejelzésében a dél-dunántúli régióra:
"- Szilva ültetvényekben a domináns hamvas szilva-levéltetű, és a sárga szilva levéltetű felszaporodása is tömegessé vált - Szilva ültetvényekben a keleti gyümölcsmoly és a szilvamoly rajzása hirtelen tömegessé vált, a tömeges lárvakelés június 20.-a körül várható."
A nagyszüleim régi kertjében van pár régi gondozatlan, magról kelt szilvafa, ami idén szépen kötött. Eddig a tetvek is elkerülték. Szeretném legalább egyszer megpermetezni őket érés (aug vége) előtt, hogy ne legyen kukacos.
Lehet erre az előrejelzésre alapozni? Egy actarás kezelés elég lehet neki a jövő hét közepén (ez lenne kéznél), vagy inkább dimilint használjak, netán várjak még?
