A fővárosnak metró, a vidéknek motorvonat se? 2009. október 14. 07:50 Sz. R. Kunhegyes | Tiltakozó demonstrációt tartanak ma délután fél 3 és 4 óra között a kunhegyesi vasútállomáson a KisújszállásKál-Kápolna vasútvonal megmaradásáért.
A Magyar Közlekedési Klub és a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Szakképző Iskola által szervezett eseményen arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a vonalra szükség van, s nem bíznak abban, hogy a kieső járat busszal pótolható. Szerintük amíg a fővárosban nem sajnálják a pénzt metróra, addig az Alföldön élők még egy motorvonatot sem érdemelnek. A demonstráció után a résztvevők Kisújszállásra utaznak, ahol csatlakoznak az ottani tiltakozókhoz.
Sm reptér: A belföldi légiközlekedés idején üzemelt a megálló, meg utána még egy darabig. Viszont a vonatokból jóval több állt meg, mint amennyi a repülőhöz csatlakozott volna. Viszont a megálló az 1991-es pápalátogatás idejére fel lett újítva, mert akkor minden zarándokvonat itt állt meg. (ezen a napon a 18-as vonalon szünetelt a személyforgalom, már nem emlékszem, hogy Gencsig, vagy a vonal teljes hosszán)
Ilyen is van: új vasútvonal épült 2009. október 10. 18:58 A veszteséges üzletág bezárása helyett a fejlesztés mellett döntöttek. Három év alatt félmilliárdot költöttek a kisvasútra.
Az Egererdő Zrt. üzemeltetésében lévő mátrai kisvasút az utóbbi három évben 450 millió forintos beruházással újult meg, szombaton a harmadik ütemben elkészült új szakasz avatását rendezték meg. A korábbi Lajosházi végállomástól immár három és fél kilométerrel tovább, a Szalajka-házig közlekedik a mátrai kisvasút, miután megépült az egykori pálya nyomvonalát követő új szakasz.
Végállomás. Feljebb már nem tud kapaszkodni a kisvonat. Egykor 70 kilométernyi hálózat működött a Mátrában, ma - az újjal együtt - kevesebb, mint húsz Végállomás. Feljebb már nem tud kapaszkodni a kisvonat. Egykor 70 kilométernyi hálózat működött a Mátrában, ma - az újjal együtt - kevesebb, mint húsz
Pallagi László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója szerint amikor 2005-ben az özönvíz-szerű esőzés óriási károkat okozott a kisvasút vonalán, felvetődött az is, hogy az egyébként veszteséges üzletágtól "szabaduljon meg" a társaság, és amit a víz meghagyott, azt is bontsák el. Szerencsére nem így döntöttek, sőt, a helyreállításnál is tovább merészkedtek: a fejlesztésig. Ennek - na meg a három évre elosztott 450 milliós állami forrásnak - köszönhetően immár üzemel az új szakasz.
Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese arra emlékeztetett: a magyar erdőgazdálkodás mintegy fele állami kézben - az MNV vagyonkezelésében - van, és a növekvő társadalmi igény nyomán a piaci erdőgazdálkodás mellett egyre fontosabb a közjóléti szolgáltatások biztosítása illetve fejlesztése. Ennek jegyében segítették a mátrai kisvasút bővítését, és az ország más részein az elkövetkezőkben ugyancsak várhatók hasonló vonalbővítések.
Suhan a táj. Lejtmenetben. Felfelé lassan, de kitartóan közlekedik a szerelvény Suhan a táj. Lejtmenetben. Felfelé lassan, de kitartóan közlekedik a szerelvény
Dr. Magda Sándor, a térség országgyűlési képviselője - aki immár nem először a mozdonyon utazott Lajosházáig - azt ecsetelte, hogy igenis jó döntés volt az építkezés mellett dönteni, mert ez önmagában is szolgáltatás-bővítés, de további, a Mátra idegenforgalmi vonzerejét növelő beruházásokra teremt alapot.
Hogy ezek mik, arról már az új végállomáson, a Szalajka-háznál beszélt ismét csak Pallagi László, tudatva: egy megállóhelyet építenek és egy nyolcvan ember befogadására alkalmas fedett pihenőt, valamint kialakítanak egy másfél hektáros vadbemutatót és egy másfél kilométeres tanösvényt is.
Emlékvadászat. Az avatószalagból sokan kértek egy darabkát Emlékvadászat. Az avatószalagból sokan kértek egy darabkát
A domborzati viszonyok miatt kisvasúttal innen tovább menni már nem lehet, viszont a meglévő földutak "stabilizálásával" és környezetbarát - akár elektromos meghajtású - járművek üzembe állításával a fejlesztés folytatásaként szeretnék összekötni a végállomást a Felső-Mátrai falvakkal, Mátraszentimrével és Mátraszentistvánnal, illetve Galyatetővel. Hangúlyozta, hogy ez utóbbi egyelőre még csak terv, de ha megvalósul, akkor környezetbarát módon bejárható lesz a Mátra Gyöngyöstől Galyatetőig egy gyönyörű erdei útvonalon. S nem - mint most - cirka negyven kilométeres autózással.
Beszélt arról is: mivel az egész fejlesztési folyamatot a 2005-ös katasztrófa generálta, nagyon nem szeretnék, ha egy újabb hasonló esőzés az immár sokkal értékesebb infrastruktúrában újra jelentős károkat okozhatna. Ezért már előkészítés, engedélyeztetés alatt áll egy záportározó létesítése. Ez a majdani vízfelület védelmi szerepén túl újabb tudirszikai attrakcióként is szolgál majd reményeik szerint.
A verpelétiek minél messzebb szeretnék látni a rakodógépet 2009. október 13. 06:16 Verpelét | A kőszállítás ügyében Verpelét önkormányzata akként foglalt állást, hogy egy új vasúti rakodót látnának szívesen a helyi állomáson.
Úgy vélik, az a kedvezőbb megoldás, ha a rakodás az Egervin volt telephelye felőli oldalon lévő, önkormányzati tulajdonú területről történik, amely távolabb esik a lakóházaktól mondta Farkas Sándor polgármester. Ez ugyan költségesebb megoldás, ám hosszú távú. Igényüket jelezték a MÁV felé.
Mint azt hírül adtuk, a másik lehetőség a sínek falu felőli oldalán lévő placc használata volt, itt azonban egy szűk, négy lakóházas utcában kellene megfordulnia naponta nyolcvan kamionnak, s a rakodógép zaja is komoly problémát okozna. Ezt nem tartják kívánatosnak. Ismeretes: a közelmúltban a Tarna mentén kilenc település önkormányzatai, polgárai közös, félpályás útlezárással demonstráltak a lakóhelyüket terhelő óriási teherautó-forgalom, a kisnánai és a recski kőbányákból indult közúti kőszállítás ellen.
Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a fuvarozás a közút helyett az azzal párhuzamosan futó, jó állapotú, Recsk-Kál-Kápolna vasútvonalon történjék. Megkeresték a szaktárcát is, Hónig Péter miniszter pedig a MÁV-ot arra kérte, hogy készítsen elemzést, üzembe helyezhető-e a verpeléti rakodó.
Csak a lerobbant pályával, rozzant járművekkel, elqrt menetrenddel, településektől távoli megállással MÁV-kezelésben vergődő vicinálisok költöznek a történelemkönyvekbe.
Korszerű pályával és járművekkel, jó menetrenddel és vonalvezetéssel, magántársaságok vagy helyi közösségek kezelésében hatékonyan üzemelő vicinálisoknak igenis van jövője.
Az a feladatunk, hogy azoknak a viciknek, melyek első bekezdésből második bekezdésben foglaltak szerint átalakíthatók, megakadályozzuk a végleges elpusztítását.
Azon vonalakért, melyek első bekezdésből másodikban szereplővé nem alakíthatók át, senki sem fog egyetlen könnycseppet sem ejteni.
> Egy PC még ma sem éri el egy játékkonzol szintjét, mivel a PC általánosított dolog, a játékkonzol meg célhardver.
Ez szintén tévedés. A játékkonzolok termékciklusa 5-6 év, a PC komponensekből évente jön ki újabb generáció. Amikor kijött a mostani konzolgeneráció, akkor erősebbek voltak a legtöbb kapható PC-nél, de ma már jóval erősebb PC-ket lehet összerakni (sok pénzből, persze).
Videokonvertálásra vegyél célhardvert, ha hamar akarsz végezni vele. Már évekkel ezelőtt is lehetett sok mindent gyorsan csinálni a számítógépekkel, ha megfelelő kártyák voltak benne. (Aki emlékszik az Amiga gépekre, az tudja hogy az első PC-k sehol nem voltak hozzájuk képest a prüttyögésükkel meg a 4-16 színű grafikájukkal.)
Egy PC még ma sem éri el egy játékkonzol szintjét, mivel a PC általánosított dolog, a játékkonzol meg célhardver.
Az pont egy rossz példa. Nagyon pazarlóan bánik az erőforrásokkal és lassú összecsapott valami ( mint a Windows ME). A Windows 7 már jobb, szerényebb erőforrás igénye is van mint a Vistának és sokkal stabilabb is. A Win7 egy olyan op. rendszer, amiben kellemesen csalódtam és nem csak én sok helyről hallottam már ezt a visszajelzést a legtalálóbb az volt, ilyennek kellett volna lennie a Vistának már elsőre.
A Windows Me is okádék egy valami volt pár hónap után töröltem le és inkább használtam a Win98-at. XP-re váltani megváltás volt 98-ról ( hát még ME-ról), XP-ről Win7-re váltani is maga volt a csoda. Mindenben kellemesen csalódtam és lefagyasztani sem sikerült még május óta, ami Windowstól nagy szó.
- egyrészt drága. általában drágább, mint venni egy erősebb gépet. amikor nem, akkor persze optimalizálnak
- másrészt kevéssé hordozható. minél inkább alkalmazkodik egy adott környezethez, annál rosszabb eredményt fog adni egy másik rendszeren (ősrégi extrém példa a mágnesdob forgási sebességéhez igazított szektor interleaving)
Tudomásom szerint jóval korábban épültek át az íves Csongrád állomás és Csongrád alsó mh. között, mint ahogy a Szentes-Csongrád I-48 csere befejeződött.
Régebben a 80-as években kijött mikroszámítógépeken( C64, Atari, ZX Spektrum, Amiga stb.) nem volt nagy kapacitású proci meg sok memória, ezért a programokat ügyesen és optimalizáltan kellett megírni, hogy minél kevesebb kapacitást kössenek le működés közben. Ma pedig ez már nem elsődleges szempont, nem is szokták betartani pláne nagyobb programrendszereknél mint pl. Windows op. rendszer vagy Office programcsomag. Nem baj ha Gb-okat foglal el, mert úgyis van bőven tárhely. Nem baj ha GB számra zabálja a memóriát, majd vesz az user még pár GB RAM-ot ha azt akarja ,hogy rendesen fusson. mellesleg az IBM PC egyik nagy problémája volt a nagyon gagyi memóriakezelés még a 90-es évek második felében sem volt képes 640 KB-nál többet kezelni egyben kerülőutakon kellett rávenni erre pl. memórialapozás a felső memória QEMM meg EMM386 programok, ezek a megoldások pedig rendesen le is lassították a gépet. Aki használt még DOS-t a 90es években és játszani is játszott a géppel ismerős lehet neki a not enough memory üzenet. A kései DOS-os játékok bizony akár 580-600k memóriát is igényeltek és csak az alsó 640K-ból tudták elfogadni, rakhattál bele akármennyi memóriát ha nem sikerült átvariálnod a beállításokat, h legyen memóriakezelőd ( EMM386 vagy QEMM) és nem írtad át kézzel ,h amit lehet töltse a felső memóriarészbe akkor nem indult el. Lehetett vele órákig szenvedni. Megváltás volt a 6.22-es DOS ahol volt erre külön program, ami úgy,ahogy meg tudta csinálni.
Az optimalizálásból a és a memóriaspórolásból pedig sosem volt probléma az egyetlen az Y2K volt ,de mint kiderült az is csak egy nagyra fújt lufi volt és semmilyen probléma nem merült fel ezáltal. Akkoriban még léteztek olyan szövegszerkesztők meg pénzügyi programok, amik simán elfértek egy flopilemezen vagy egy ROM chipen. Grafikus felület is volt a legtöbb géphez, amik szintén flopikon lazán elfértek.
ezért fájjon a feje annak, aki megveszi azokat a gépeket olyan használatra, amihez túl erősek. van többféle módja arra, hogy takarékoskodjon az erőforrásokkal, ha rászánja magát.
viszont a PC-k forradalma nélkül,a PC alapú szerverek sem tarolták volna le a teljes szerverpiacot, egészen a szuperszámítógépek kategórájáig (a legújabb Top500 lista 87%-a x86 processzorokra épül).
Arra pedig tökéletesen elég egy netbook teljesítménye is, ott is a prociidő oroszlánrészét az viszi el ,hogy az XP fusson.
Viszont, aki szokott videót konvertálni, meg játszani a gépen mint pl. én annak kell a minél erősebb gép , bár az enyém is már 5 és fél éves, azért ha lenne i7-es vagy core 2 quad-os gépem gyorsabban menne a videókonvertálás és futnának a mai játékok is rajta.
Olyan alkalmazásoknál, ahol lényegesen több adatot kell ugyanúgy feldolgozni, ott valóban látható fejlődés. A videólejátszás/feldolgozás jó példa, mert egy adott algoritmust kell lefuttatni egy rakás adaton, az ilyen monoton, jól párhuzamosítható feladatokat szeretik a hardverek.
Viszont a PC-k többségére ez nem jellemző, hanem a Windows/Word/Pasziánsz/Msn/böngésző/számviteli szoftver/egyéb irodai hülyeség futtatása.
amire én ma a számítógépemet nap mint nap használom (HD videolejátszás, sokcsatornás hanggal, ez ma már nem extrém dolog, gyakorlatilag a tévénézés mai formája), arra az 5 évvel ezelőtti csúcsgépek is éppen csak alkalmasak. a 8 éves laptopom, amiért akkor rengeteg pénzt fizettem, a közelében sincs a szükséges teljesítménynek (pedig már az is 5x olyan gyors volt, mint a 10 évvel ezelőtti gépem).
Egyszer-teljesen véletlenül- megraktunk az egyik koperiben egy Sggrs-t "D"-ig. Sorúton vették észre. (kérelmünket annak idején azzal utasították el a "D"-t, hogy nem bírja a gubacsi híd) Visszahozták a kocsit, hogy cseréljük ki rajta a dobozt könnyebbre.
Jól látja. Amire ma egy számítógépet általában használnak, teljesen alkalmas volt egy 10 éves PC is.
A felhasználó szemszögéből látható fejlődés nem indokolja azt a hardver fejlődést, ami létrejött. A helyzet a következő: kijön az új hardver, mindenki örül, hogy gyors, aztán jönnek rá a szoftverek és visszalassítják. A vezérlőpult 10 éve is ugyanolyan gyorsan nyílt meg, mint ma. Ugyanúgy az összes PC újságban találhattál akkor is "1000 tipp a PC gyorsításához, most már tényleg villámgyors lesz" c. cikkeket, és ma is.
Pontosan, sőt léteznek már netbookok is, amikben kis fogyasztású proci ( Atom) ketyeg, és hosszú akksi üzemideje van. Akinek csak netezésre, zenehallgatásra, meg szövegszerkesztésre, PowerPointra meg táblázatkezelésre, filmnézésre kell a gép tökéletesen megfelelő a netbook számára. Kicsi, könnyű és keveset fogyaszt, és semmi felesleges sallang nincs benne, még optikai meghajtó sem, ksi fogyasztású HDD, Wifi és sok USB port.
Sőt régebben még az mpeg1 dekódoláshoz is hardveres kártya kellett, a 486-os gépek már képesek az mp3 dekódolást szoftveresen meglépni ( Dx100-as pl. már tudja, csak aztán ne akarj mást is csinálni a gépen).Sőt az első számítógépemnél ami egy 386-os gép volt 4 mega Ram-al már lassan egy tanítható távirányító procija többet tud, de egy mai lézeres optikai egér processzora több számítást képes elvégezni mint egy low-end Pentium proci.
ja igen, a foglalatba építhető gép 5 wattot fogyaszt, és sokkal több mindent tud, mint a C64, Contiki ide vagy oda.
amit meg ma a tenyérben elférő MP3 lejátszó tud, ahhoz pl. 15 éve komoly PC kellett, 300 ezer forintos, teljes hosszúságú, MPEG-2 tömörítést hardverből művelő hangkártyával. ilyen rendszerek működtek akkoriban a magyar kereskedelmi rádiókban, ezekről ment a zene adásba, az akkor elérhető legnagyobb merevlemezekről.
Sokkal egyszerűbb lett. Minden elképzelhető dimenzióban. El sem tudod képzelni, mennyire. A mai hatalmas teljesítmény egy jó része arra megy el, hogy a számítógép a mi képességeinkhez igazodjon.
Egy USB kulccsal szerintem még te is boldogulsz, egy mágnesszalag vákuumpufferével (vagy egy tekercs lyukszalaggal) azért inkább meggyűlne a bajod.
Az irodai végfelhasználóknak meg létezik olyan (cél-)számítógép, ami a fali foglalatban elfér. Persze kell mögé egy kiszolgálógép.
A C nyelv egyik megalkotója ( a neve most nem ugrik be) mondta, h 1982-ben arra vágyott, h olyan egyszerű legyen kezelni a számítógépét mint a telefonját. Eltelt 10 év és már a telefont sem egyszerű kezelni.
Az viszont igaz, h sokan a számítógéppel pl. irodai környezetben csak azt művelik, amit egy 10-20 W körüli fogyasztású C64-essel vagy Amigával is lehetett már 10-15 éve is. Szövegszerkesztés, táblázatkezelés, internetezés stb. Vagy akár zenehallgatás. Ehhez nem feltétlen kéne 300W-os táp, sok Ghz-es processzor meg több Gb RAM meg Geforce GTX VGA kártya. Egy mezei mp3 lejátszónak sem kell erős proci, biztos látott már mindenki mp3 lejátszót a tenyeredben elfér és egy mini ceruzaelemmel akár egy napig is működik. C64-re is létezik ConTiki nevű op. rendszer, internetböngészővel, szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel stb. A jelszó az, h aki tud programozni és optimális kódot írni annak nem kell Ghz-es proci meg több GB RAM.
Az erőművek meg okádják a füstöt mire ezt kitermelik, h mindenki zúgatja a sok 100 W-os fogyasztású gépet feleslegesen és aki tényleg csak alap dolgokra használja a gépé annak igazából tényleg felesleges lenne a GHz-es proci meg a sok GB RAM az mind csak azért kell, h a Windows mint olyan normális sebességgel tudjon futni.
Az általad leírt tendenciát hasonlónak érzem ahhoz, amit a számítástechnikában tapasztalhatunk: Folyamatos "fejlesztési" kényszer alatt vannak a számítógéptulajdonosok, különben előbb-utóbb használhatatlanná válik a hardverük. Pedig nem igazi a fejlődés: ugyanazt tudja a gyakorlatban az új szoftver is mint a régi. (=nincs annyi előnye, mint amennyivel többe kerül, és még a számítógépet is fel kell hozzá turbózni).
Ugyanez van a vasúti pályánál is. Ugyanazt az árumennyiséget szépen el lehet szállítani 20 tonna max tengelyterhelésre kijövő kocsikkal is. Nincs akkora megtakarítás a koncentrációból, hogy még az egész vasúti hálózatot is hozzá érdemes legyen fejleszteni.
Nemzetközi forgalom szempontjából nemhogy az A vagy B vonalosztály, de már a C, azaz a 20 --jobb esetben 21 t tengelynyomás (ami ugye fővonalainkon általános) is már alacsonynak számít, pláne, ha ha a hazai viszonyokat nem az OSE-val akarjuk összehasonlítani.
Ma egy D vonalosztályra rakott kocsi -mert ugye, tőlünk nyugatabbra ez az általános -- leadási vagy feladási forgalomban való leközlekedtetése eléggé cirkalmas mutatvány, mert bizony nálunk rk -s, azaz rendkvüli küldemény a javából.
És Nyugat-Európában már ott kopog az E vonalosztály, a 25 tonnás tengelynyomásával...
Sm-reptér
Ez a pálya mellet volt
Kőszeg felé
Gencsapáti 
