“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Ezekből minimum kettő nem volt bűnös, hanem kényszerített áldozat volt. Az SS nőnél az emberi bőrből készült tárgy sem igaz, mert azokat a háború után találták ki.
Én csak a helyzetnek megfelelően válaszolok neked. Ha jót írsz, akkor egyetértek, ha meg böszmeségeket, akkor kritizállak. Ennyi! Az emberi ostobaság a valódi ellenségem.
Amikor a fiú a kapcsolatot meg akarta szakítani, a nő a róla készült pornográf felvétel nyilvánosságra hozatalával fenyegette, valamint fenyegető tartalmú üzenetekkel zaklatta egészen 2015 decemberéig, amikor a sértett segítséget kért.
Viszont, igaz, nem a forradalom alatt, hanem után, a francia jogrendszerben nem nagyon volt szokás nőket halálra ítélni. A XX. században nem politikai ügyekben csak 2 nőt végeztek ki, egy illegális abortőrt meg egy olyat, aki baltával agyonverte a férjét.
De itt is olvasni "szép" eseteket, és nem csak a halálbüntetést, de még az életfogytot is megúszták sokan közülük.
