A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
így van. a véletlen evora ható pedig egészen véletlenül semminek véletlenítette az egyensúlyszervet. persze ebben a nagy véletlenek véletlenül véletlenítéseiben, hogy pl. a madarak miért nem a kozmosz felé tartott lábakkal repülnek? már ugye a véletlenek alapján. a véletleneknek véletlenül és véletlenszerűen kellene hatniuk. ebből az aspektusból a madaraknak lábakkal a Kozmosz felé, de szárnyaikkal a Föld felé csapkodva kellene röpülniük.
persze lehet, az egyensúlyszerveket a véletlen azért véletlenítette a szervezetté váló organizmusba, mert a sejteknek elegük lett a véletlenszerű esnek-kelnek állapotból, s így aztán összejátszhattak a véletlenítő véletlennel.
persze az is lehet, hogy Coriolisbá gondolata nem hat az ember lépéseire! v. hogy.
Elég zavaros a cikk. Kicsit az az érzésem, hogy újságírói szenzációhajhászásról van szó.
Egy függőleges akna alján csak akkor lehet mérni (vagy egyáltalán levegőt venni), ha egy kb. fél méter átmérőjű szellőztetőcsövön friss levegőt nyomnak le az akna aljára. Ez a levegő magában az aknában tér vissza a felszínre.
Tehát folyamatos szellőztetés (légáram) van az aknában, mert különben a lent lévők megfulladnának.
"Minden, ami a Földön van átveszi a Föld mozgását"
ezt senki nem vitatja, még Coriolisbá sem. nem is az induláshoz lendületben lévő ember kerül a földi helyzetéhez képest más pozícióba, hanem a lépés távolsága változik.
"a sebesség szempontjából tökmindegy, hogy milyen irányban lépkedsz."
amennyiben a Föld mozog és a forgomozgásra merőlegesek vállaid, mert azzal irányban, v. ellentétesen lépkedsz, nem lehet mindegy. lépés közben, csak az egyik lábad érinti a Földet, ezért az azon álló lábaddal mozdít a Föld. a másik lendül, de nem merev feszességgel, változtathatatlan távolságra nyitod. elhatározod hogy indulsz. ez tudatos, de a lépések már automatikus módon mennek végbe, nem kell rá külön a tudatos tudattal figyelni arra.
"Ha úgy lenne, ahogy leírtad, akkor ha ugrasz egy nagyot felfelé, amikor leesel nem ugyanoda kellene leesned."
Baumgartner elég nagyot ugrott. szerinted, ha nem használt volna ejtőernyőt, ami lehetőséget ad az irányításra, a kabin elhagyásának pillanatában a Föld és kabin között lévő derékszögű függőleges alapján jelölt földi ponthoz képest, légmozgás nélkül hová érkezett volna? a Föld nem csak közeledett felé, fordult is az.
A Brémai ejtő toronyban, ahol Gyula bácsi is pottyantott 110méterről, nem számolnak a Föld forgásából adódó eltérüléssel. Az ejtő kapszula műanyaghab granulátumba esve fékeződik le. Az út, idő, sebesség viszonyok számítanak. :-)
Egy 500 méter magas párhuzamosan épített toronynak már akkora kilengése van a tetején, mint a karod. A lepottyantott golyót már a légellenállás is eltéríti a függőlegestől. A Föld kelet felé forgásából adódó "lemaradása" a golyónak, ezekhez képest elenyésző. :)
"...azonban a lendületem pillanatában is mozdul a Föld, ezért a Földön álló lában az egyik irányban hátrébb, míg a másikban előrébb mozdul."
Nincs ilyen, csak a te képzeletedben. Minden, ami a Földön van átveszi a Föld mozgását, vagyis a sebesség szempontjából tökmindegy, hogy milyen irányban lépkedsz.
Ha úgy lenne, ahogy leírtad, akkor ha ugrasz egy nagyot felfelé, amikor leesel nem ugyanoda kellene leesned.
"Ez egyszerűen nem igaz. A Föld nem alattad mozdul el, hanem veled együtt."
ez kétségtelen, de a lendületem, amit a lábam lépéséhez adtam az adott lépéshez elég, mert nem érzem a Föld mozgását. azonban a lendületem pillanatában is mozdul a Föld, ezért a Földön álló lában az egyik irányban hátrébb, míg a másikban előrébb mozdul. a mozdulat hat az egyensúlyérzékemre öntudatlanul is, azért tudattalanul is korrigálom a lépést.
az autó gumija legfeljebb a forgásiránnyal ellentétesen mindig egy kicsit gyorsabban pördül, vagyis ha nem korrigálod a sebességet óhatatlanul gyorsulni fogsz, míg a másik irányba lassulsz, mert a gumik forgásirányával ellentétes mozgás fékezőként hat.
olyasmi ez, mint amikor a repülő tartja a magasságot. ha nem tartaná, vagyis nem követi a Föld mozgását, akkor könnyen probléma lehetne. persze nem azért, mert vonzza a Föld tömege, hanem azért mert a Föld beérné.
"Az alább berakott képet tekintsd úgy, hogy megállt az idő"
nem az iső nem állt meg, legfeljebb a kép az időből egy pillanatfelvétel. a képen nem látható valódi mozgás, de a vizuális képzelet kedvéért bizonyos mozgásirányok jelöltek. ha az ember képes lenne felvenni a képen látható élő mozgásnak mozgó felvételéhez megfelelő megfigyelési pozíciót, akkor valódi mozgókép is lehetne. sajnos itt még nem tartunk, mint ahogy ott sem, hogy az összmozgásról, már ami a Galaxis, a Naprendszer és azon belüli összmozgásról valósághű animáció legyen. de hiszed, v. sem a Föld mozgás irányit tekintve bizony annyi útirányt jár be és olyan gyorsan, hogy az "almát" mindig elérje. természetesen az idődilatáció anomáliája ott lehet, amikor az almát beérő irányhoz képest változik a sebesség. de ez még Baumgartner Földtől való távolságához képest sem lehet olyan számottevő, hogy ne érte volna el az egyébként a Föld mozgási irányával azonos irányban mozgó, de kabinja elhagyása miatt lassulót, mert a Föld pillanatok alatt és azonos időben hatalmas távolságokat jár be.
"Ami azért relatív, mert a valóságban ezt nem tapasztalhatod."
ez igaz, épp úgy mint a tömegvonzást megfelelő megfigyelőképességgel. bár attól tartok, hogy aki eleve ismerte a Föld mozgásait, az tudta, hogy a Föld bizony mozog az almához képest. ha pedig gondolatodból indulok, amely a Föld másik oldalát az alma aséséhez képest távolodóként gondolja, akkor bizony az alma útja a másik oldalon mindig hosszabb kell legyen, mint a haladás irányával megegyező oldalon.
na de a probléma az, hogy az alma Földhöz haladó útjához képest a Föld mindig áll. ez pedig alapjaiban hibás.
"amit a Föld megtesz a galaxisban, vagy a galaxissal együtt az univerzumban, követhetetlenül „kacifántos”, és időben évmilliárdokat jelent"
természetesen, de pillanatokban mérve sok-sok kilómétert. elég ha Baumgartner Földtávolból való indulása pillanatát megnézed egy derékszöggel, majd megnézed hová érkezett! már a Föld egyetlen mozgása megfigyelése is, amely a tengely körüli forgás, több mint 460 m/s eltérés.
Az alább berakott képet tekintsd úgy, hogy megállt az idő, nincs sehol mozgás. Ezt nevezzük egyidejűségnek. Ami azért relatív, mert a valóságban ezt nem tapasztalhatod. Azonban bármelyik testen választhatsz magadnak viszonyítási pontot a többi testhez való viszonyod megállapításához. A viszonylagos távolság és viszonylagos idő meghatározásához. Ezt azonban csak egyetlen irányba, A>B teheted. Az olyan útvonal, amit a Föld megtesz a galaxisban, vagy a galaxissal együtt az univerzumban, követhetetlenül „kacifántos”, és időben évmilliárdokat jelent. Az a számítás, hogy a Nap mennyi idő alatt tesz meg egy kört a galaxisban, már óriási teljesítménye a tudománynak. A Föld 25800 fényévre a Szagitáriusz A középponttól, 227 Km/másodperc sebességgel száguld. :)
ok. de azért csak gondolkodj el azon, hogy indulásra készen állsz az egyenlítőn, ahol a forgásiránnyal egyezően fogsz haladni. majd felemeled az indulásra szándékoztatott lábad és elindítod lépésed. miközben lendülsz a Föld mozdul a Földön tartott lábaddal együtt, amely az adott lendület mértékét óhatatlan kisebbre kényszeríti. így aztán minden lépésed kisebb lesz a vártnál. ez a sok kicsi időveszteségként fog jelentkezni az ellenkező irányhoz lépest, mert ott óhatatlan nagyobbat lépsz. a mérték nem sok, de elegendő a mérhető különbséghez.
"...gyalogolsz az egyenlítőn a forgásiránnyal szemben adott távolságra, akkor azt hamarabb legyőzöd, mintha ezt az ellenkező irányba tennéd. az ellenkezőirányba gyaloglás esetén a Föld a lábad alá fordul, míg a másikban kifordul alólad."
na ja, megy a gazdák után. a Föld ugyan megy a Nap után, de a Nap megy a Galaxisban más okok miatt elhelyezkedő helyén és követi annak irányítója útját. emiatt a Földre nem csak a Nap hat, hanem minden olyan test, amely a Napra is hat. emiatt aztán még a Hold is gazdája közé tartozik, hiszen részt vesz a Földet ingató mozgásban.
"Egyszerre nem mozdulhat el a Föld két ellentétes irányban."
persze a kép nem beszél a Galaxisnak, mint egésznek, a térben haladó irányáról, ami bizony egy plusz irány. de nem beszél a naprendszer égitestjeinek egymásraható egyéb mozgásokról sem.
na és nem beszél az idő dilatációról sem, amelyről már beszéltünk, amikor a - melyik irányban lévő célba ér gyorsabban az autó az egyenlítőn azonos sebességgel haladva? - kérdésről volt szó.
vagyis, ha állandó gyalogolsz az egyenlítőn a forgásiránnyal szemben adott távolságra, akkor azt hamarabb legyőzöd, mintha ezt az ellenkező irányba tennéd. az ellenkezőirányba gyaloglás esetén a Föld a lábad alá fordul, míg a másikban kifordul alólad. az "alma" esetében a Föld gyorsabb irányára tekintettel lehet ez így. a Földnek sokirányú a térbeli mozgása, viszont a bejárt utak sebességei nem azonosak. a sebesség különbségek, ha nem is számottevő, hozhatnak némi eltérést.
emiatt, ha én az űrben fénysbességgel utazom és a jelenleg mért célom 5 fényév, de az felém közeledik x sebességgel, akkor célponthoz érve, ami gyorsabb lesz, mint 5 fényév, látszólag x sebességgel gyorsabb voltam a fénynél.
"szerinted az említett két ellentétes pontban melyik mozgás irány hat úgy ellentétesen a másikra, mintha a többi irány nem létezne és az "almát" nem érné be a Föld?"
Az egyidejűség relatívitása kimondja, hogy minden vonatkoztatási rendszer egyenrangú. Egyszerre több irányba, a Nap sugarai terjednek. A Föld nem kerget semmi féle objektumot. Megy a gazdája után, mint a jó kutya. :)
"szerinted az említett két ellentétes pontban melyik mozgás irány hat úgy ellentétesen a másikra, mintha a többi irány nem létezne és az "almát" nem érné be a Föld?"
Tökmindegy. Egyszerre nem mozdulhat el a Föld két ellentétes irányban.
Ez a "Föld beéri az almát" teljesen rossz elképzelés. Sehova nem jutsz vele.
Minden olyan törekvés, amely valami mással akarja helyettesíteni a gravitációt, kudarcra van ítélve.
Einstein "téridő görbülete" éppen úgy, mint a te "Föld beéri az almát" elképzelésed.
"A Föld nem fog a Csillei alma felé haladni annak szártól elválásával egy időben. Ha az Ukrajnai alma válik meg a szárától, akkor meg azon alma felé."
mikor mérted? pontos adatok? mérte ezt már valaki? de szerintem a gondolat nem rossz, viszont a példa nem jó. az időben 5 óra különbség nem állja meg gondolatod helyét. szerintem tegyük ezt 12 órás különbséghez. ez pl. Minneapolis USA és Astana Kazahsztán. legyen ez úgy és akkor, amikor a Föld haladadási iránya épp megegyezik az egyik város pozíciójával szemben, mert ekkor a másik város épp ellenkezőleg lesz. na de melyik mozgási irányhoz képest? a Föld több mint 460m/s sebességgel forog. a Nap körül keringésének átlagsebessége több mint 29 km/s. a Nap a Tejút közepe körül kb. 251 km/s kering. a Föld követi a Napot. a Nap keringése közben spirális pályán imbolyog. az imbolygása kihat minden "követőjére". eközben a Tejút egésze szintén mozog kb. 600 km/s sebességgel. ezen kívül a Föld inog, billeg ... mint ahogy a tejút egésze is.
szerinted az említett két ellentétes pontban melyik mozgás irány hat úgy ellentétesen a másikra, mintha a többi irány nem létezne és az "almát" nem érné be a Föld?
"Mivel a Föld gömbölyded, és a belőle kinövő almafán lévő alma a Földre esik Csillében és Ukrajnában egyaránt. A Föld nem fog a Csillei alma felé haladni annak szártól elválásával egy időben. Ha az Ukrajnai alma válik meg a szárától, akkor meg azon alma felé."
