Nem hangoltam le, de még messze nem az a problémám, hogy eg yfél hanggal magasabb, mint kéne, hanem az, hogy totál összevisszaság az a tab, ami mindenütt fent van. De majd eccer megbeszéljük. A ritmus hallás alapján nem tűnik túl bonyolultnak, de hát sose lehet tudni...
Nem olyan rossz a Million netes tab-ja, legalábbis ami nekem van, és nem is olyan bonyolult. Szvsz a ritmusra kell nagyon figyelni, mert az a kulcsa az egésznek. Ja igen, lehangoltad a gitárt Esz-re mielőtt próbáltad? GnR-ék Esz-re hangoltak mindig, nem E-re...
Furcsa, hogy senki sem említette (ha meg igen, akkor bocs, hamut szórok a fejemre stb), de egy új (mármint új felállásban készített) GnR dal szerepelt a tavalyi End of Days soundtracken -- ez az eléggé gáz film, amelyben Schwarzi lenyomja a Sátánt és jajdejó). A címét most meg nem mondom, de eléggé sokkoló a régi stlus kedvelőinek. Mondjuk nekem bejött, de én nem is lehetek "igazi" rajongó, mert az Illusionnel kezdtem :))). Megeffektezett, szempleres, zúzós dal, nekem speciel Rob Zombie utánérzésem volt tőle, de ez lehet egyéni probléma is. Ha ilyen lesz a lemez is, nem lesz rossz -- de ez már nem _az_ a Gnr. Ami szvsz egyáltalán nem baj -- új felállással új zenét kellene csinálni... szerintem tutira letölthető antről valahonnan (nekem csak kazettán volt meg egy darabig).
új felállás ide vagy oda, azt gondolom, (vagy inkább remélem?) hogy már a korábbi rosesban is axl határozta meg a stílust. tehát talán nem érződik majd annyira a többiek hiánya (legfeljebb slash bácsi gyilkos szólói). a fő, hogy a zongora megmaradjon és olyan maradjon, mint régen. akkor már nagy baj nem lehet.
A GNR-t már sokan leirták, a rádiók már szinte semmit se játszanak tőlük, de nálam még mindig ugyanolyan nagy a respekjük, mint régen. Slash nagyon jó szólókat irt, Duff bőgőszólamai is messze átlagon felüliek, Axl szövegei pedig klasszak. Axl hangja nekem bejött, bár egy kivülálló számára szerintem "furcsa".
Kedvenc dalaim a Nightrain, Estranged, You're Crazy, és még egy pár... tucat.
One In The Million az egyik kedvencem. Csak végre találnék egy embert, aki értelmesen megtanítaná gitározni, mert az a tabulatúra, ami a neten van, hulladék. Legalábbis számomra nagyon nagy kavalkád az egész.
Nagyon nem vagyok egy szakértő, de nemrég hallgattam a "One In The Million" (vagy valami ilyesmi) c. opust teljesen véletlenül, és az egész dolog a a korai rottyendroll, punk, meg ilyesmire emlékeztetett, úgy értem a szellemisége. Eredeti, energikus, magával ragadó, őszinte, vad, szabad stb.stb.
Vazze de jó neked....hogy voltál Guns-koncerten...Dead Horse pedig nagyon rulezz...
amúgy mostanában egyre többet hallani Axlékről, lesz most ez a Rock in Rio, a felállás mondjuk nem sokat emlékeztet a régire (Axl, Dizzy, Robin Finck, Paul Tobias, Buckethead, Tommy Stinson, Brain)
Hey Fuckers! Suck on Guns n' fuckin' Roses!
Amugy sziasztok:)
koncert és Charlie Manson together:
Bécsben voltam az Illusion Tour utolso europai szinhelyen. Axl ilyen pólót hordott:
piros, egy szakállas arc és:
"CHARLIE DON'T SURF" - nagyon meleg!!! És utána az említett plusz track:)
Koncert érdekelt itt valakit, részletek, ami megfogott:
Zongora, plusz ak.gitar: egy szám, amit alig ismertünk fel, de aztán már énekeltuk: "...you may say I'm a dreamer, but I'm not the only one..." aztán átmentunk abba hogy:
"Sick of this life,
not that you'd care,
I'm not the only one,
with whom these feelings I share.
Nobody understands, quite why we're here
we're searching for answers, that never appear
But maybe if I looked real try I'd
I'd sayin' tryin' tru
to understand this life
that we're all goin' through
(and then when she said she was gonna like wreck my car, I don't know what to do)
És még az, hogy a november rain alatt mindenki a kivetitőre nézett, hogy lássa Axl-t zongorázni, és akkor esett az eső Axl körul, mindenki felnéz: no rain:)
Na, elég zavaros volt, de ennyit így erről most.
A csúcs koncerten:
It's so easy, when everybody tryin' to please me baby!"
Teljes mértékben egyetértek! Csak jönne már ki az új album-bár a tagcserék miatt kicsit pesszimistább vagyok.
Már régen nem hallgattam, mégis biztos vagyok benne, hogy a kiadás napján megveszem.
Ó, azok a régi szép idők! Guns n' Fuckin' Roses!!!
bizony, roses. abban a kevés évben, amíg az illusion-ökig eljutottak, a legeredetibbek/-jobbak vótak. a spaghetti nekem sem tetszik, mert nem érzem benne azt a hangzást, ami különlegessé tette őket (főleg az illusion-öket). visszalépésnek tűnt. igaz, a raw power, az ain't it fun meg az i don't care about you kellemesek, de nem különlegesek. és ha valaki tud olyan lemezt csinálni, amin ilyenek vannak, hogy (most begépeltem kb húsz számot, aztán inkább kitöröltem őket, mert majdnem az összes király), akkor, ha kinyom egy spaghetti-szerű cover-albumot, utána legalább csináljon valami jót/sajátot megint.
Csá
Mi bajotok a Spagettivel? Szerintem pl. a New Rose kifejezetten baromi jó szám, az Ain't It Funról nem is beszélve. Mé'nem tetszik rajtam kívül senkinek?
Csá
Köves
'Attól még az Oasis egy arctalan parasztbanda marad.Csak a botrányokból/csupaszseggmutogatásokból tartják fenn népszerűségüket."
Erős túlzás. Az Oasis igenis sokat fejlődött zeneileg 8 év alatt. (Tudom persze, hogy ez éppen egy Guns topicban röhejes hangzik)
"Stradlin meg Slash is valóban jól tekertek, de azért egyikük sem volt egy Jimmy Page, valljuk"
Hát egy bizonyos (elég magas..) szint felett már nehéz különbséget tenni gitáros és gitáros között. Nekem Slash mindigis "A" gitáros volt, nem csak a tudása, de a stílusa alapján. Az az ember egy jelenség, zenekar a zenekaron belül. Most is előttem a kép a November Rain klipjéből, a szólós rész, ahogy Axl gyilkolja a zongorát, Slash meg iszonyúan nyomja. Az igen, nálam ettől (is) nagy egy gitáros.
Szóval akkor "folyamatban van" valami lemez, de sajna a cikk alapján ez csak valami kínszenvedés lehet, ha lesz is belőle valami, az is csak valami erőltetett, kipréselt dolog lesz. Persze remélem, hogy nem, csak félek, hogy egy dicstelen visszatérés többet ártana, mint használna.
Az Oasis csak Angliaban nepszeru annyira, (hal istennek:-), es itt is csak azert, mert egy bizonyos dallamvilag a 60-as evek ota igen masszivan benne van az angolok zenei kollektiv tudatalattijaban.. Az Oasis erre epit.
A legendává válás valóban nem taggságfüggő. Én konkrétan arra gondoltam, hogy ha a régi GNR-ből (a "legendás" GNR-ből) már csak Axl marad, akkor a GNR-ből se marad semmi, csak a neve. Szóval az akkori GNR legenda, a mostani viszont már nem, szvsz, hiába ugyanaz a neve.
Egyébként én biztos vagyok, hogy lesz még hasonló, sőt még nagyobb népszerűségű rockzenekar. A GNR is csak úgy robbant be a semmiből a legnagyobb sikerbe, New Kids-es és hasonló együttesek közepette, amikor senki nem számított rá... Különben az Oasis szerintem messze túltett a GNR akkori népszerűségén, Angliában mindenképpen...
