“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
A baloldali értelmiség mindenben olyan magabiztos, kategorikus és elitista, mintha nála lenne a bölcsek tuti köve, és minden más gondolatrendszer követői taplók és tehetségtelen tulkok lennének.
„Most az egész magyar ellenzéki média tele van sivalkodással, hogy a galád kormány meg a csinovnyikjai ki akarják törölni a köztudatból Esterházyt meg egyáltalán mindenkit, aki a baloldali és nem a nemzeti-konzervatív-népiesch vonalhoz tartozik (mintha egy határozott vonalat lehetne húzni a kettő közé). Holott gondolkodó ember nem lehet annyira hülye, hogy ilyesmire vállalkozzon: az egész történelem bizonyítja, hogy egy írót el lehet nyomni, meg lehet ölni, de elhallgattatni nem lehet, mert ez a konok és ádáz fajzat még a halála után is beszél. Nem vagyunk ostobák. Nem ezt akarjuk.
Csakhogy az ellenlábas szekértábor hülyének néz minket. Ahogy a politikában is folyamatosan hülyének néz, miközben egy évtizede zsinórban szenvedi a súlyosabbnál súlyosabb vereségeket, és idén olyan csapást szenvedett, amiből egyhamar nem fog talpra állni. A vereség oka a mérhetetlen gőg, ami, úgy tűnik, a baloldali gondolkodás legfőbb jellemzőjévé nőtte ki magát.
A baloldali értelmiség mindenben olyan magabiztos, kategorikus és elitista, mintha nála lenne a bölcsek tuti köve, és minden más gondolatrendszer követői taplók és tehetségtelen tulkok lennének. Elképesztő agresszivitással védik érdekeltségeiket, mintha kizárólagossági joguk lenne az élet minden területére. Ha támadnak, vehemenciájuk félelmetes, az eszközökben nem válogatnak, és ez sajnos legtöbbször visszariasztja a kevésbé harcos konzervatív értelmiségit.
De az írót elhallgattatni – mint azzal fentebb is példálóztunk – hosszú távon nem lehet. A rendszerváltás utáni balliberális dominancia mámorában a kanonizáló korifeusok gőgösek voltak, nem pedig bölcsek. Amikor a magyar történelemben először ténylegesen megszűnt a cenzúra és ténylegesen megvalósult a szólásszabadság – azaz a rendszerváltás után –, meg kellett volna történnie az egész magyar irodalom újraértékelésének a kezdetektől a határon túli irodalmakig és az emigráció irodalmáig.
Nem történt meg: egy elitista kánon állt föl, amelyben még a legnépszerűbb költőfejedelmeknek, Faludy Györgynek vagy Kányádi Sándornak sem jutott főszerep. A főszerepet Esterházy Péter kapta meg, akit az elit emelt piedesztálra, holott Faludy és Kányádi mögött sokkal régebbi és sokkal népesebb rajongói tábor állott, a magyar irodalom története során életében még egyetlen poéta – Petőfi sem – örvendett ilyen óriási népszerűségnek, mint ők ketten.
Mindeközben Esterházy írásművészete megosztó volt, a magyar Nobel-díj pedig valaki más, a kvázi ismeretlen Kertész Imre tarsolyában rejtőzött, akit csak a Nobel-díj elnyerése után, néhány évig ünnepeltek, aztán, amikor kiderült, hogy nem feltétlen híve Európa „öngyilkos liberalizmusának”, és pofátlan módon elfogadta a Magyar Szent István Rendet a nemzeti kormánytól, ismét elkezdték elhallgatni. Jellemző, hogy a balliberálisok nem a Nobel-díjas Kertész Imre, hanem Esterházy Péter születésnapját javasolták a magyar próza napjának.
Szerencsére a konzervatív körök – a Magyar Írószövetséggel az élen – ezúttal igazán a sarkukra álltak, és a magyar próza első igazi géniuszának születésnapja vált a próza ünnepévé. Jókai Mór ugyanis kiállta az idők próbáját, míg a közelmúltban elhunyt kortársaink – ha géniusznak tartjuk őket, ha nem – még várnak a történelmi megmérettetésre.”
A liberális értelmiségi maradék haszna éppen ez, hogy lakmuszpapírként működik. Vagyis onnan tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy valami igazságra bukkantunk, vagy valakinek igaza van, hogy a liberális értelmiségi elkezd ellene tiltakozni és követeli a betiltását.
„Nem gondolom, hogy Szakács Árpádnak mindenben igaza van. De a lényeget tekintve muszáj, hogy igaza legyen, és igazát mi sem bizonyítja jobban, mint a liberális értelmiséginek az ő betiltását követelő nyílt levele. A liberális értelmiségi maradék haszna éppen ez, hogy lakmuszpapírként működik. Vagyis onnan tudhatjuk teljes bizonyossággal, hogy valami igazságra bukkantunk, vagy valakinek igaza van, hogy a liberális értelmiségi elkezd ellene tiltakozni és követeli a betiltását.
Krúdy így ír egy helyütt A templárius című kisregényében: »(…) mert akár hiszik, akár nem: föld lesz minden agyvelőből, bár a Sarkcsillag mása ragyogott benne, vagy egyszerű emésztőgödör volt életében.«
Nos, különösen szomorú a helyzet a liberális értelmiségi agyvelejét tekintve, ugyanis saját meggyőződésük szerint őbennük szüntelenül ott ragyog a Sarkcsillag (nem is a mása), ehhez képest pedig nincs ott más, csak egyszerű emésztőgödör. Viszont végre mindez kimondatott.
S ezzel megtettük az első lépést a helyes irányba, vagyis a liberális értelmiségit vissza fogjuk zavarni oda, ahová való: a farsangok és a vásárok lacikonyhái mellett felállított, durva deszkából rótt színpadokra, ahol kis időre kilépve a való életből röhöghetünk egy jót a nőnek öltözött férfiakon és a férfinak öltözött nőkön, a kifordított és önmagából kifordult világon.
És ott fogják felolvasni egymásnak, és ha éppen odafigyelünk, akkor nekünk is, a legfrissebb nyílt levelüket. Mi pedig lángosba vagy oldalasba harapva megtapsoljuk őket.”
"A Szittya-szótyár hőse ugyanis – akivel minden és mindennek az ellenkezője is megtörtént már, ami ezeregyszáz év alatt hőssel e tájakon megtörténhetett – nem mitologikus vagy történelmi alak, nem nép és nem nemzet, nem politikusokról készített karikatúra, hanem egy szó. Mert ebből az egész – ködbe vesző, ideológiák ragozta, értelmetlen, felemelő – történelmi szittyaságból nem maradt egyéb a puszta szónál. S ez a pusztaság egyszerre üt szíven és derít nevetésre, egyszerre sírni- és röhögnivaló. Ennyi lett volna hát az egész? Ezért volt minden? Ezért szakadt meg, tűnt el, akasztatott fel, ment lángsírba, vágóhídra annyi-annyi..."
Csehország és Bulgária is közölte, nem támogatja a csomagot, s így hétre nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek elutasítják az ENSZ-javaslatot. A legális migrációs útvonalakat szorgalmazó paktumról az Európai Parlament is tárgyalt, és a kilépő országok növekvő száma is központi téma volt.
„Úgy döntöttünk, hogy Csehország nem csatlakozik az ENSZ migrációs csomagjához” – mondta a prágai kormány miniszterelnök-helyettese szerdán. A politikus azzal érvelt, hogy a globális javaslatcsomag nem utasítja el egyértelműen az illegális migrációs folyamatokat.
Hét ország már biztosan ellenzi a paktumot
Ezen a héten Csehország a második olyan állam, amely elutasította az ENSZ migrációs paktumát. Hétfőn a bolgár konzervatív kormánypárt frakcióvezetője jelentette be, hogy Bulgária sem csatlakozik. Így velük együtt már hét ország ellenzi biztosan a javaslatcsomagot. Az Egyesült Államok, Magyarország és Ausztrália után ugyanis nemrég az osztrákok és a lengyelek is erről döntöttek. A tervezet emellett a német szövetségi parlamentben, valamint Horvátországban és Szlovákiában is éles vitát váltott ki.
A legális migrációs útvonalakat szorgalmazó paktumról tárgyaltak kedden az Európai Parlamentben is. A vita középpontjában a megállapodásból kilépő országok növekvő száma állt, amit baloldali és liberális képviselők szégyenletesnek neveztek, különösen az unió soros elnöki tisztségét betöltő osztrákok elutasító álláspontját.
Nem lett meg az abszolút többség a humanitárius célú vízumok bevezetését kezdeményező határozatról szóló szerdai európai parlamenti (EP-) szavazáson, de a jelentéstevő új voksolást szeretne kiíratni, mivel szerinte technikai hiba történt.
A strasbourgi plenáris ülésen 349 képviselő voksolt igennel, 199 nemmel, 47 pedig tartózkodott, miközben a dokumentum elfogadásához abszolút többségre, azaz 376 szavazatra lett volna szükség - írja az MTI. A házszabály szerint a dokumentum elfogadásának vagy elutasításának megállapításakor csak az "igen" és a "nem" szavazatokat veszik figyelembe.
Juan Fernando López Aguilar spanyol szociáldemokrata jelentéstevő új szavazás kiíratását kérte, amit Antonio Tajani, az EP elnöke elutasított, szakértők szerint azonban a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete elvileg csütörtöki ülésén még dönthet így.
Soros emberei nem akarják elfogadni az eredményt
Sajtótájékoztatóján a jelentéstevő arról számolt be, hogy a végszavazás előtt egy perccel még 655 képviselő adta le a voksát egy másik kérdésben, s közben senki nem hagyta el az üléstermet, így szerinte az történhetett, hogy sokan, mintegy hatvanan túl hamar vették ki a szavazókártyájukat, és így a gép nem számolta a voksukat.
Többen felszólaltak, új szavazást kérve másnapra. Tajani ezt elutasította, és az érintettek hibájának nevezte, hogy még az eredmények megjelenése előtt kivették a kártyájukat.
"A küzdelem még nem ért véget. Nem lenne szabad elszalasztani ezt a lehetőséget" - mondta a szocdem Aguilar.
A határozatban felszólították volna az Európai Bizottságot, hogy áprilisig tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségeit megteremtő közösségi jogi keret felállítására, olyan humanitárius célú vízum létrehozására, amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló EU-tagállamok unión kívüli külképviseletein.
A humanitárius vízumot kiadó államok lehetővé tennék az érintettek belépését a területükre kizárólag a menedékkérelmük benyújtása céljából. A tervezett rendelet azonban nem kötelezné a tagországokat ezek kiadására, csupán közös keretet hozna létre az így eljárni kívánók számára.
A kezdeményezés migránsok tömegeit juttatná Európába
A voksolást megelőzően Gál Kinga fideszes képviselő azt írta a közleményében, hogy az EP "a józanság legcsekélyebb jelét sem mutatva olyan kezdeményezéssel állt elő, amely migránsok tömegeit kívánja Európába juttatni". Elfogadhatatlannak nevezte a "realitásoktól elrugaszkodott" javaslatot, mert véleménye szerint az a probléma orvoslása helyett csak importálná azt.
Bár az ügyet már megvitatták az EU-ban, nem született eredmény. Jelenleg számos ilyen tagállami program létezik, de nincs egységes jogi keret a közösségi jogban.
Az Európai Bíróság márciusban kimondta, hogy a tagországok a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem kötelezhetők humanitárius vízum kiadására az EU-n kívüli államok azon polgárainak, akik azért szeretnének a területükre belépni, hogy ott menekültstátust kérjenek.
Asszem, ez néhány széljobber orgánum pejoratív megnevezése, onnan vehette át - anélkül, hogy minimális ismeretei lennének arról, hogy a romkocsma
hogy néz ki
milyen egy romkocsma mondjuk este 23h-kor
kik járnak oda ( többnyire külföldi fiatalok )
egyáltalán mit jelent az, hogy "bulinegyed".....
stb.
Attól tartok , úgy képzelik hogy a romkocsma az valami olyan, ahol kozmopolita libsik ( !! )gyülekeznek , magyarellenes verseket szavalnak egymásnak, drogoznak, s mielőtt lerészegednének, vagy elbódulnának a drogoktól ( régen coca cola mámorban fetrengtek ! ), még végrehajtják Soros aktuális utasításait, és migránsokat terítenek szét az országban.
áll a szittya mint a fütty-jel ágaskodva a nyeregbe’ „de szép is a szittya reggel!” reg regéje rag ragája feje mintha kicsit fájna körülkémlel zutty egy szittya! elhanyatlik aztán felkel kelletlenül körülkémlel: ki bosszantja ki pusztítja ki az ki a viszályt szítja a szittyák közt ki nem szittya?!
