A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Van megirt szüveg a szindarabban de improvizálás rögtönzés kockázat és meglepetés is."
hol itt az átfedés? az író megírta sikeresen, hiszen előadják a színházban. a színész előadja, ahogy előadja, v. rendszés szerint. a rendezés sikertelensége nem az író hibája. a rendező sorsát persze érintheti az író által írt darab előadásának története.
oké, hogy gyors vagy, de hol a gyorsulás? mész a felszínen 100-al. a középpont viszont nem arrébb megy, legalábbis a felszínen haladóhoz képest, hanem keleti irányba körbefordul.
A mai pirotechnikusok olyan tűzgolyókat készítenek, amik felrobbanva az előre programozott mintát mutatják színben és alakzatban. Ezen analógia szerint az INFORMATIKUS beleírhatja a programba a szabad akaratot egyénekre szabottan. Ha már mindenható és mindentudó a lelkem adta. Így ahány szikra repül szét, annyi változatban élhetem életem, mínem elhamvad a szikráknak fénye.
A determináltságot, vagyis az eleve elrendelést, életeken átívelő sorrendben zajló események adják a tapasztalók számára. Amikor lefutott egy „univerzális program”, az INFORMATIKUS lemezt cserél.;-)
---------------------------
nos a detemináltság és a szabadság együtt létezik,mindkettő. Ha nem volna tét, esély-veszély,elágazás,alternativa akkor nem volna értelme a számbavételnek /itéletnek ! Van megirt szüveg a szindarabban de improvizálás rögtönzés kockázat és meglepetés is.
ez meg micsoda kérdés? honnan is jött a tér? hiszen nem volt még a semmi sem, akkor bizony az abszolute semmiből. következésképp a kérdésre a válasz csak is a - semmibe - lehet. már ugye ha a tér a semmiből.
"A téridő ugyan egy dinamikus közeg, a végtelen halmaz, ami befogadja az anyogot magába."
hogyan lehet a téridő végtelen, ha egyszer nem örök? na jó, nem volt mindig? szerinted végtelenné tágult? (most hagyjuk a gömb, v. kör végtelenségének gondolatát, ha a gömb felszínén és a kör vonalán túl is van valami. namost a tér tágulását tekintve a semmi is valami, mert képes a semmit az abszolute semmit téridővé faragni. vagyis a semmi éppen a téridőnek való hely.)
honnan fogadja be az anyagot? talán először a +kis+ terecske, majd ami a jelen anyagát illető minden anyagát jelenti hirtelen előbukkant? honnan?
"
Egy olyan hely, amiben az anyag a mozgató és a mozgatott."
a fény ugyan száguldozik, de téridő nélkül lenne egyáltalán? ha nem, biztos önmeghajtó?
„A tanulságot leszüretelni félnetek nem kell.” …Nem félünk a farkastól, nem esz meg csak megkóstol…
Állítólag a holografikus univerzumban nem veszik el az információ, mert a kétdimenziós külső gömbfelületén van az összes. A gömbben tapasztalható háromdimenziós vetülete a valóság, amit tapasztalunk. A determináltságot, vagyis az eleve elrendelést, életeken átívelő sorrendben zajló események adják a tapasztalók számára. Amikor lefutott egy „univerzális program”, az INFORMATIKUS lemezt cserél.;-)
„Ha kelet felé utazol egy vonaton 100 km/óra sebességgel, akkor a valóságos sebességed 1000+100= 1100 km/óra, mert a Föld is kelet felé forog. Ez a valóságos (abszolút ) sebességed. „
Már hogy lenne abszolút? Amikor a Föld középpontját tekinted abszolút állónak ebben a példában, minden más mozgást figyelmen kívül hagyva, csak a kelet felé forgását és a vonat sebességét. Egy abszolút mozgáshoz csak egy abszolút sebesség tartozhat, ami változatlan minden körülmény ellenére.
Csunyán érkezett le a repülő.Fele utas a pilota is meghalt.
Sokféle alkatrészt mentettek ki és karbantartás alatti más gépekbe szereltek be.
Ezután többen többször is látták hogy a pilota kisértete / szelleme megjelenik percekig tökéletesen felismerhető majd hopp eltünik.A cég vezetése tiltotta a személyzetnek hogy érdemben foglalkozzanak ezzel,áltudomány,kisértetek nincsenek ne röhögjenek rajtuk.
Egy munkatárs azonban rögzitette a tényeket katalogizált és azt vette észre hogy a jelenések
K I Z Á R O L A G
azokon a repülőgépeken történtek amelyekbe a lezuhant gépből szereltek át alkatrészt.
Végül aztán a cég kiszerelte az emlitett alkatrészeket és a látományok megszüntek !
A tanulságot leszüretelni félnetek nem kell.
Azt eddig is tudtuk hogy részecskék/hullámok rengetegét bocsátjuk ki folyamatosan és fogadjuk is be.Minden hat mindenre materiálisan is.Létezésünknek LENYOMATA tartósan marad a környezeten nano/ kvantum szinteken.
Most az derült ki hogy ez az esszencia integráns szintézist létrehozva lényegen tul is szinte preciz másolatára képes.A pilótát egyértelmüen felismerték. Ez messze több mint informácio-megmaradás.
Lásd AKASHA KRONIKA
Lásd a Bibliában emlegetett ÉLET KÖNYVE
Lásd a klinikai halálbol ujtaélesztett emberek beszámoloi aki szerint az elmult életük minden részletekig pontos történése AUTOMATIKUSAN lejátszodik átismétlődik .
"Alapvetően nincs fix álló pont, tehát minden mozog."
Ez így van a Szuperfizikában is.
"Így érted az abszolút mozgást?"
Nem. A következőképpen értem.
Minden mozgó testnek (pl. egy embernek) van egy abszolút (valóságos) sebessége. Ez egyetlen egy jól meghatározott konkrét érték. Az a sebesség, amelyet a helyi gravitációs mezőhöz képest viszonyítunk.
És minden testnek van relatív (látszólagos) sebessége, amely nem egyetlen konkrét érték, hanem sokféle lehet, aszerint, hogy mihez viszonyítjuk a sebességét.
Kértél egy példát.
Mennyi a te valóságos és a relatív sebességed, ha egy 100 km/óra sebességű vonaton utazol keleti irányban?
A valódi sebességed két részből jön össze. Az egyik része a sebességnek, az adott helyen a Föld forgásából adódó kerületi sebesség. A Föld a saját gravitációs mezejében forog, de a mező nem forog a Földdel együtt. Viszont a mező együtt halad a Földdel a Nap körüli pályán, ezért ezt a sebességet nem kell figyelembe venni. Legyen a kerületi sebesség mondjuk 1000 km/óra. Kb. ennyi az európai érték. Ha kelet felé utazol egy vonaton 100 km/óra sebességgel, akkor a valóságos sebességed 1000+100= 1100 km/óra, mert a Föld is kelet felé forog. Ez a valóságos (abszolút ) sebességed.
Mennyi a relatív sebességed? A relatív sebességed viszont már függ attól, hogy mihez viszonyítasz.
A vonathoz képesti relatív sebességed 0, ha a vonaton ülsz.
A vasúti töltéshez képest 100 km/óra
Egy 120 km/óra sebességgel szembejövő vonathoz képest 220 km/óra
A Föld középpontjához képest 1100 km/óra (ez éppen megegyezik a helyi gr. mezőhöz viszonyított sebességeddel)
Tehát ebben a példában a relatív sebességed 4 féle is lehet. Ezek közül az utolsó éppen megegyezik a valóságos sebességeddel.
"A mozgás és sebesség viszonylagos, mert abszolút értéket abszolút mozdulatlanhoz lehetne mérni, de ilyen nincs."
Ez egy nagy tévedés. Emiatt nem találták meg az abszolút mozgás bázisát mind ezidáig.
Abszolút mozdulatlan nem létezik.
De valóságos (abszolút) mozgás ennek ellenére létezhet, és létezik is.
És létezik a természet által kijelölt viszonyítási bázis is, de ennek nem kell abszolút mozdulatlannak lennie az egész univerzumra nézve. Elegendő, ha lokális bázist jelent.
A téridő ugyan egy dinamikus közeg, a végtelen halmaz, ami befogadja az anyogot magába.
Egy olyan hely, amiben az anyag a mozgató és a mozgatott. Az anyag sugárzó formája, a kölcsönhatási mezők azok, amik a téridőnek minden pontján más-más értékű erővel hatnak az anyag tömeggel, testel rendelkező formáira. Ez a mezők és testek közötti kapcsolat, kölcsönhatás, nem azonnali, mert a dinamikusan fluktuáló téridő srtuktúra "fékező hatásán" keresztül kell eljutnia a hatásnak A testről, B testre. Ezért van felső korlátja a fénysebességnek.
A mozgás és sebesség viszonylagos, mert abszolút értéket abszolút mozdulatlanhoz lehetne mérni, de ilyen nincs. :)
"Ha a téridőt, mint a mozgásra adott helyet mozdulatlannak tekintjük"
nem teheted, tágul. remélem nem tévesztett meg a "galaxisokon belül nem tágul a tér" téves gondolat, mert bizony ott is tágul! igaz, ezt nem lehet észrevenni, mert a galaxisok térbeni helyzete, pozíciója állandó változó. eszerint a galaxisok pillanatnyi pozícióikban töltött intervalluma túl kevés a galaxison belüli tér tágulásának felismeréséhez. eközben igaz, hogy a galaxisukon belüli égitestek az adott mozgástávolságuktól nem térnek el. a tér ugyan tágul, de a galaxisok folyamatos helyváltoztató mozgása legyőzi az égitestek mozgásán belüli lehetőségek távolodását.
"a nagytömegű test, nem a téridőt vonszolja magával"
igen a téridő nem mozog a galaxissal együtemben, vagyis a galaxisok belső tere nem egy állandó fix pont, mint egy házalap. a galaxisok helyváltoztatók, mint a költöző madarak. :))
na most figyelj! a fent leírtak alapján egyáltalán nincs szükség sötétanyagra és és, v. tömegvonzásra. egy gyorsan haladó tömeg képes olyan mély völgykrátert hasítani a térben, hogy az útjábaeső lassabban haladó tömegeket az általa keltett térhullámokba ragasztva rendszert alkossanak.
"Ami a domináns tömeg felé mozog az esik"
mi az a "domináns"? ha ugyan is két mozgó égitest pályája épp szembe helyezkedik egymással, akkor ott semmilyen dominancia nincs. na de mi van akkor, ha két égitest mozgása közel, nagyon közel azonos irányú, de a minimálisan gyorsabban haladó befogja a lassabban haladót, ezzel növelve tömegét, átmérőjét? ...
Amennyiben az anyag által keltett mezőknek (EM; GR) az energiasűrűsége inhomogén, akkor az a tömeggel kölcsön hatva megváltoztatja a tömeg tehetetlenségét. Ez a mezőkben való elmozdulásra lassító és gyorsító hatással is van. (lásd a hintamanővert az üstökösök esetében) Ha a téridőt, mint a mozgásra adott helyet mozdulatlannak tekintjük, akkor a nagytömegű test, nem a téridőt vonszolja magával, hanem a saját energiasűrűségének a „tehetetlenségét” vagyis a burkot, amit eseményhorizontnak neveztem. Ezen az esemény horizonton belül minden esemény, mozgás, az aktuális test befolyása alatt van. Tulajdonképpen ehhez igazodnak a befolyásolt testek mozgási irányai. Ami a domináns tömeg felé mozog az esik, ami vele együtt mozog, az kvázi áll, ami tőle távolodik, az gyorsabb nála. ;-)
"That the Sun is agitated by a perpetual motion, but never recedes far from the common centre of gravity of all the Planets." Newton
de bevallom nem értem mit akarsz ebből kihozni és hogyan lesz ebből az alma zuhanásának bizonyítása?
Newton egy heliocentrikus világképről beszélt, amelyben a Nap mozdulatlan, de még ebben a képben sem picit tér el a Naprenszer középpontja a Nap középpontjához képest, csak nem kerül nagyon messze a Naptól. ez ugye azt jelenti, hogy bizony az lehet akár a Nap felszínéhez képest kívül is azon.
mára az acentrikus világkép az uralkodó, amelyben minden mozog, ezért a Nap is. Ez azt jelenti, hogy bármelyik égitestegyüttesnek is vesszük a tömegközéppontját az időben csak egy pillanatnyi állapot. a pillanatnyi állapotban lévő megfigyelő, csak az aktuális pillanat állapotát láthatja. ha tovább engedjük a képet, akkor bizony a megfigyelő is mozog, méghozzá gyorsulva, így aztán téves következtetéseket von-hat le.
attól tartok van itt még egy probléma. az pedig a jelen állás, miszerint olykor a bolygók leelőzik a Napot a Galaxis síkjához viszonyított mozgás alapján, mert ahhoz képest kb. 600 szöget zár be. a Nap a meghatározó tömeg a bolygók mozgására tekintettel, emiatt nem előzhetik meg az úttörőt. ez pedig akkor lehetséges, haa Naprendszer mozgásával összhangba hozott a Galaxis és minden mozgás ezt kiküszöböli. márpedig ennek így kell lennie és ebben a Nap mozgását nem befolyásolja rendszerének mozgása, mert a bolygók mozgásának hatása később jelentkezik, mint ahogy a Nap az épp aktuális időpillanatában van. persze ettől még a Naprendszer tömegközéppontja nem lesz állandó pozíció.
"Mert ekkor már a galaxis tömeg középpontja a bázis."
a Galaxis és tömegközéppontja sem állandó, hiszen minden mozog. az viszont nagyon is meglehet, hogy a Galaxis középpontja, tömegközéppontja hatással van a Nap és rendszere mozgására.
Ha precízen fogalmazunk, akkor valóban nem a Nap középpontja a bázis a bolygók mozgásának szempontjából, hanem a naprendszer tömeg középpontja.
Ez egy picit eltér a Nap középpontjától.
De ez így van a Föld-Hold esetében is.
Vagyis ez semmit nem változtat azon, hogy a földi mozgások megítélésekor a Hold is és Nap is egy picit belejátszik a vonatkoztatási bázis pontos helyének meghatározásába.
Ez így van a naprendszer esetében is. A Föld és a többi bolygó valóságos mozgásának vonatkoztatási bázisa a naprendszer tömeg középpontja, akárhonnan szemléled. És még az is igaz, hogy mivel a tömegközéppont marad egyhelyben, a bolygók mozgása miatt a Nap is elmozdul egy picit.
Ezen a helyzeten nem változtat az sem, hogy közben maga a naprendszer is elmozdul a galaxisban. Mert ekkor már a galaxis tömeg középpontja a bázis.
"For since the quantity of matter in the Sun, is to the quantity of matter in Jupiter, as 1067 to 1: and the distance of Jupiter from the Sun, is to the semidiameter of the Sun, in a proportion but a small matter greater; the common centre of gravity of Jupiter and the Sun, will upon a point a little whitout the surface of the Sun.
...
And therefore, since that centre of gravity is in perpetual rest, the Sun, according to the various positions of the Planets, must perpetually be moved every way, but will never recede far from that centre."
Isaac Newton The Mathematical Principles of Natural Philosophy (232-233)
pedig ez a heliocentrikus világkép, hát képzeld hogyan változhat ez pillanatról-pillanatra ma!
"A Föld valóságos mozgásának vonatkoztatási bázisa a Nap középpontja, akárhonnan szemléled."
ezt már Newton is megcáfolta a tömegközéppont egy folyamatos változó gondolatával, mégha az alma és Föld viszonylatában nem is sikeres (már a kimondásának idején sem) gondolat a tömegvonzás.
"De azt, hogy az alma nem esik le, olyan blődséget még ő sem állított, csak te."
márpedig az alma csak akkor képes "esni" a Föld irányába, ha a Föld áll. márpedig a Föld nem áll, hanem folyamatos mozgásban van, ráadásul azonos időben több irányban. vedd extra iránynak a minden egyirányba tartó mozgását.
Senki sem állította, hogy a Föld áll. Csak azt, hogy a földi mozgások esetében a Föld a valóságos viszonyítási bázis. A Föld mozgásának a valós viszonyítási bázisa pedig a Nap.
"Einsteint ne hagyd ki! talán elsőként állította nemlétezését a tömegvonzásnak."
Ez igaz, valóban Einstein találta ki azt a butaságot, hogy nincs gravitáció, hanem a tér (vagy a téridő) görbül el.
De azt, hogy az alma nem esik le, olyan blődséget még ő sem állított, csak te.
"hogyan lehet ez, pedig a Földről szemléled, ez pedig a Földet teszi vonatkoztatási rendszerré."
Ez a hibás relativista felfogás.
A Föld valóságos mozgásának vonatkoztatási bázisa a Nap középpontja, akárhonnan szemléled.
" a Nap körül a Föld és a többi bolygó nem is végez elliptikus mozgást."
Szerintem meg igen. A Nap eközben valóban elmozdul, de ettől még a Föld valóságos pályavonala ellipszis lesz. Vagy szerinted Kepler hülyeséget beszélt?
Amiről te beszélsz, az sem spirális pálya, hanem egy torz csavarvonal. De az csak látszólagos pálya. A valóságos pálya ellipszis.
az alma valóban mozog tovább, de nem a Földdel együtt. ezért is éri be a Föld.
"ehhez jön hozzá a Föld felé irányuló gyorsuló mozgás"
az alma lassul, s ha a lassulás gyorsulás, akkor gyorsul, de lassulásának iránya a fától való távolodás előtt megkapott irány. vagyis amilyen irányban haladt az alma, amikor a fán volt, abba az irányba lassul. a lassulás miatt a gorsuló Föld "elkapja".
"A vonzás maga az erő."
valóban, de tömegvonzás nincs.
"Ha nem létezne, akkor meg sem tudnál állni a Földön."
tudod, van a véletlenek által véletlenül létrejött egyensúlyszerv és a Föld gyorsulása. e kettő pedig az ember és egyéb, amelyeknek szükségük van erre, élőlények Földön való állóképességét adja.
"Lebegve repülnél ki a világűrbe."
mint az alma, ha a Föld az alma fától való elválásának pillanatában hirtelen megállna.
"Igen, de rajtad kívül ilyen butaságot senki sem állít."
Einsteint ne hagyd ki! talán elsőként állította nemlétezését a tömegvonzásnak.
"Nem."
hogyan lehet ez, pedig a Földről szemléled, ez pedig a Földet teszi vonatkoztatási rendszerré. "Amennyiben a vonatkoztatási rendszerünk a Föld"
"kell a Napot állónak tekinteni"
csakhogy még a Nap is mozog, még a Naprendszeren belül is, ezért aztán a Nap körül a Föld és a többi bolygó nem is végez elliptikus mozgást. spirál mozgásban követik a Nap útját, v. a Nap által meghatározott útvonalon haladnak. a Naprendszer égitestei sosem térnek vissza ugyanarra a pontra. sem kör, sem elliptikus mozgást nem visznek véghez.
"Pedig éppen ez a viszonyítás lényege. Azt a testet, amelyhez viszonyítasz, gondolatban állónak tekinted."
ez miatt lettek is hibák! a geocentrikus világképet felváltotta heliocentrikus világkép, de mára ezek elavultak. a geocentrikus világképben a Föld álló és körülötte mozog minden, de ez már a heliocentrikus világkép előretörésekor sem volt így. mára a galactocentrizmust is meghaladta az acentrikus világkép, amelyben minden égitest minden égitesthez képest mozog és az égitestek rendszerei, mint önálló egységei is mozognak az egységekhez, rendszerekhez képest. mára azt mondják, hogy minden önállóan mozok, de az összképnek mégis van egy azonos irányú mozgása.
"Pontosan ezt teszik az űrhajózásban is."
persze, ezért aztán folyamatos a Földtől való távolság korrekció és a sebességkorrekció, hiszen a Föld folyamatosan többirányú mozgásban van, miközben forog tengelye körül.
"Ez nem így van. Az alma továbbra is követi a Föld mozgását, mert a Föld gravitációs mezejében van az alma."
nem egészen. az alma abszolute követi a Föld mozgását, amíg a fához kötödik, de a fától való elválásának pillanatától már nem. van ugyan egy adott irány és sebesség, de ez már nem a Föld tovább mozgásának iránya(-i).
"(ugyanúgy, ahogy a műholdak is követik a Földet, a Nap körüli keringés során)."
a műholdaknak is van egy sebességük, amit a szállító rakétától kaptak a rakéta pedig a Földtől. összességében ez nagyobb, mint a Föld sebessége, de ez szükséges is a pályára álláshoz. azonban a pályára állás után folyamatos korrekció van az irány és magasság megtartása miatt. az űrállomás sem marad pályáján üzemanyag és pályántartó egység nélkül.
"És mivel a Föld gravitációs mezeje sokkal nagyobb, mint az almáé, ezért a Föld fogja magához vonzani az almát."
a vonzás erőt feltételez, miközben semmilyen erő nincs. hapedig nincs erő, akkor vonzás sincs. a Föld beéri a lassuló almát.
"Én nem ismerek olyan megfigyelőt, aki a leeső almát állónak látja. Te ismersz?"
pl. itt vagyok én, mert az alma nem esik.
szerinted a Föld áll és a Nap kering a Föld körül? ha ugyanis az alma esetében nem mozdul, akkor a Nap esetében sem lehet másként!
"ha a Földhöz viszonyítasz egy nem földi dolgot, akkor a Földet nem rögzítheted állóként"
Pedig éppen ez a viszonyítás lényege. Azt a testet, amelyhez viszonyítasz, gondolatban állónak tekinted.
Ha pedig a "nem földi dolog" a Föld gravitációs mezején belül van, akkor nem is választhatsz más viszonyítási pontot, csakis a Föld középpontját, ha a "nem földi dolog" valóságos sebességére vagy kíváncsi. Pontosan ezt teszik az űrhajózásban is.
"...miközben egy mozgó autóból figyeled sebességemet, akkor talán nincs jelentősége a Föld mozgásának."
Így van, nincs jelentősége a Föld mozgásának.
"na de az alma alapvetően halad a fával, amelyet mozgat a Föld."
Ekkor sincs jelentősége a Föld mozgásának, mert együtt haladnak.
" az alma elválása pillanatában megszűnik annak Földdel való haladó kapcsolata, miközben a Föld halad tovább."
Ez nem így van. Az alma továbbra is követi a Föld mozgását, mert a Föld gravitációs mezejében van az alma. (ugyanúgy, ahogy a műholdak is követik a Földet, a Nap körüli keringés során).
A Föld és az alma elválásakor csak az egyik kapcsolat szűnik meg, de a gravitációs mező továbbra is összekapcsolja őket. És mivel a Föld gravitációs mezeje sokkal nagyobb, mint az almáé, ezért a Föld fogja magához vonzani az almát.
"így aztán az alma lassulását a földi megfigyelő állóként fogja látni. vagyis az alma a valóságban ugyan mozog, de a megfigyelő állóként fogja tapasztalni."
Én nem ismerek olyan megfigyelőt, aki a leeső almát állónak látja. Te ismersz?
