Szilvafajták, szilvatermesztés, szilvapálinka, szilvalekvár ... és ami még a szilvához kapcsolódik.
Ha van valaki aki él-hal a szilváért, vagy legalább szereti, az vegye pártfogásba ezt a topicot.
Ma is körbe jártam. Gondolkodtam, hogy mit csináljak ezzel az erőteljes törpikével. A sűrejéből egy ágat tőből kimetszettem, hogy levegősebb legyen. Széthúzva is zsúfolt lett volna az az oldal. Akkor holnap megnyesem az alját és az ágakat én is széthúzom.
Nálam a haganta az idén termett először és nagyon finom volt. Való igaz az ágai szeretnek fölfele menni mint ahogy általában a szilvák. Én lekötöztem az ágakat.
Erre gondolok én is, különben nem volnának a különféle szilvák sem olyan izetlenek.
Van két besztercei szilvafánk. Az idén fordult termőre úgy igazán, hogy jókat eszegethettünk róla. Nem öntöztük s ebben a szárazságban a szilvák aszottan kicsik lettek, de még igy is fennséges, hogy teljesen éretten az ember a saját fájáról szedheti. A szószoros értelemben az idén ez a szilva olyan lett mint a méz.
Alig permeteztem, de be kell látnom, hogy manapság annyi a kártevő, hogy permetezés nélkül szinte már semmit sem lehet termeszteni. A termés nagy része korábban kukacosan lehullott.
2010 őszén vásároltam egy Haganta szilvát. A rákövetkező évben csak egy sinylődő nyamvadt vessző volt.
Az idén viszont úgy neki lendült, hogy a hosszú vékony vesszőket 2/3-ra vissza kellett vágni. Igy utólag nézegetve, nem értott volna az ágakat is széthúzni, hogy jobban át tudja járni a levegő nagyobb ritkitások nélkül is.
Egyébként érdekes erőteljes, érdes, méregzöld levelei vannak. A tetvek nem kedvelik, betegségek sem mutatkoznak rajta.
Nagyon szépen köszönöm mindkettőtök válaszát. Próbálok minél több olyan gyümölcstermő fát vagy bokrot telepíteni a kertbe, amik kellő képp strapabírók, edzettek, nem igényelnek túl sok gondozást és permetezést. Van már a kertemben pont az edzettsége miatt piros és sárga myrabola szilva, egres, ribizli, kökény, meggy és más gyümölcstermők is.
Ha permetezetlen szilvát akarsz enni és nem túl nagy az igényed, akkor ültess (vessél magról) piros mirabolánt. Nálunk az vadon nő, minden permetezés nélkül és nem láttam, hogy beteg lenne. Igaz a szilvácskája elég apró, de az íze éretten igazi édes szilva.
"Szeretném megkérdezni.., hogy.. permetezés nélküli termesztésre érdemes Jojo szilvát ültetnem a kertembe? Szeretnék egy szilvafát, amit nem kell permeteznem a jövőben pl. monília ellen. "
Kedves Casamir25!
A Jojo nagy előnye, hogy Sharka immun, a vírus a szilvák közül egyedül csak őt nem betegíti meg. Növényvédelmi szükséglete azonban neki is annyi, mint a többi fajtáé / monilia, levéltetvek, szilvamoly, vörösfoltosság / ill. ahogy növekszik, majd meglátom.
Nálam idén a szilvafáknál a levélrozsda jelentkezett, de a selyemfenyőm is makacsul rozsdás volt, permetezés nélkül azt sem tudtam elnézni...
Ha enni akarsz gyümölcsöt, ültess gyümölcsfákat, mert amit a boltban kapsz, azt kegyetlenül megpermetezték, és az íze sohasem éri el a sajátot!
- Mégis értelemszerűen, amikor egy-egy levélről eltűnnek a foltok, az bizonyíték a kisfák vitalítására. A nekrotikus foltokon persze már nem lehet javítani, meg a rozsdás beszáradásokon sem, de azért ismét megpróbálnám az ajánlott permetet, mert a legfurcsább tüneteket a gombák tudják okozni... később meg jön a lemosózás..
nehéz kérdést tettél ám fel, úgy mondanám, hogy továbbra sem alakult ki egyértelmű álláspontom.
Talán úgy fogalmaznék, hogy a permetezés után kihajtott rügyekből fejlődött hajtások nagyobb számban tünetmentesek (>50%), de van közöttük olyan, amin látszódnak a jelek, még ha kisebb számban is.
Ott, ahol korábban is voltak foltok, kuratív hatást a cuproxat nem fejtett ki.
Én is úgy gondolom, hogy a Dithane hatásosabb lett volna, de az egyszerűbb utat választottam, belátom.
A cuproxat hatásának hiányát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a szilvarozsda elképesztő módon felszaporodott az elmúlt hónapban, s bár próbáltam a levelek fonákját is megfújni, szinte semmi hatása nem lett.
Summa summarum továbbra sem zárható ki a PPV, csak kapkodok a szalmaszálak után, míg nem érkezik meg a jojo.
Ezzel a legapróbb részletekig egyetértek. Szerintem is jó ízű a lepotica, meg a legkorábbi szilva, amikor még nem sok gyümölcs van. Nagyszemű, néha közepes a termés, de általában bőségesebb, sharka csak egy kicsit látszódik a leveleken.
A Cacanska lepoticá-val én meg vagyok elégedve, pedig többen hiányolják az ízét. Nálam elég jó, muskotályos az illata és az íze is jellegzetes, míg a Besztercei íze enyhén fanyar és kellemesen fűszerezett. A Lepotica nagysága: 32-48 g, cukorfoka kb. 16%, kissebb a szárazanyag tartalma, de elégséges - a Besztercei 18-30 g-os, cukorfok: kb.20% /natur főztük be/. A Lepotica előnye a koraisága /kb.4 héttel korábbi/, a szépsége és hogy Sharka-toleráns /bár az enyémen látok enyhe levéltüneteket - a gyümölcsöt nem érintette/. A legzamatosabbnak az új fajták közül sokan a Hanitát tartják, ez is toleráns. Szívesen kipróbálnám.
A piacon a szilva kinálatot nézegettem. Nagyon gyenge. Ami van rézben szép, de mind olyan izetlen. A beszterceit nem próbáltam, mert a mi két kis fánk most fordult termőre.
A besztercei számomra a szilvák királya. Fennségesen finom. Különösen frissen és érett állapotban közvetlenül a fáról szedve.
Gyönyörű a termésed!
Most azon töröm a fejem, hogy milyen hozzá hasonlót lehetne a másik kertünkbe telepiteni, mivel a beszterceinél mindig lehet virusos megbetegedéssel számolni s nem szeretném, hogy a háztartásunk szilva nélkül maradjon.
Vettem a piacon cacanska lepoticát. Szép, de nagyon izetlen volt. Vajon milyen lehet éretten, frissen a kertből szedve a beszterceihez viszonyitva?
Azért még nem érnek össze.. Igaz, most ez van, de a megoldás majd adja magát.. Addig is teszek, amit tudok a begyűjtött szilvafajtáimért. Ezzel például semmit sem kellett, Besztercei:
Elképzelhető, mert a víruskoncentráció megoszlása a fertőzött fán belül nem egyenletes, de még helyileg is folyamatosan változik. Van a Jojo-nak valamilyen belső "parancsa", mert a Neumüller ilyen esetben "programozott sejthalál"-ról beszél, ami ott következik be pl., amikor egy PPV fertőzött szilvafa koronájára oltjuk a Jojot. Az egész alatta lévő fa vírusos, mégis az azon kifejlődő Jojo vessző nem lesz az, viszont néhány hét után, már vesszős állapotában egyszercsak úgy "dönt", hogy leszárad, a ferőzött szilvafáról lelökődik. /..és még más meg nem értett viselkedése is van a Jojo-nak./
Számunkra meg az a fontos, hogy a szilva finom legyen és problémamentes.
...és Ali bá, az mit jelent gyakorlatban, hogy szilvaatkára "rendkívül érzékeny" (a Jojo)? Ez mitől függ az egyes szilvafajták esetében és mivel lehet megelőzni?
A 645. hozzászólásban ismertettem egy módszert, amivel elkülöníthetjük egymástól az egészséges és a Sharka vírus által megfertőzött szilvafáinkat. Az eljárásban a Jojo vessző csak mint vírust kimutató segédeszköz szerepel.
Leegyszerűsítve: a ráoltott Jojo vessző elhatárolja magát a fertőzött szilvafán és önpusztító módon leszárad arról. - Nagy kérdés, hogy addig is hogyan tudott ott, akár több arasznyira kifejlődni..
Egy hét alatt a padláson igazi aszaltszilva-kinézetű lett. Érdekes módon puha, nem rágós, mint a "rendes" aszalvány, és zamatos szilvaízű, nem karamelles, mint a hővel aszalt. Na de fent hagytam még a maradékot, szerintem változni fog minden tekintetben, ha tovább szárad.
Sziasztok, ringlófajtákról szeretnék kérdezni, vannak e késői ringlófajták? A Valorról mit lehet tudni? Esetleg vkinek van ez a fajta? A Mirabelláknak mi köze van a ringlókhoz? Ezek termelhetőek a mi éghajlatunkon is?
