“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
A klasszikus értelemben véve nem is tudok főzni: bármit megfőzök - néha csudafinomat is -, de egyetlenegy recept sincs sem a fejemben, sem a "kezemben"*.
*Ha valaki azt mondaná, hogy főzz egy pörköltet - kétszer, akkor lehet, hogy mindkettő finom lenne (vagy az egyik esetleg épp csak ehető) de egy biztos: soha nem lenne ugyanolyan a kettő.
Nagyjából semmit se szeretek , amit a boltba/hentesnél lehet kapni kenyérhez valónak . Max a füstölt kolbászt . Régen rászoktam , hogy magam csinálok májast , húskrémet , tojáskrémet .... ilyeneket . Legalább tudom mit eszek .
Az Isten áldjon má' meg ember ! Fogd már fel , hogy nem ekézlek , csak szarul csinálod , és ezt leírom . Nem ellened , érted . Ezt jobban látja egy külső szem , aki érzelmileg érintetlen a cirkuszokban .
Lehetne egy jó kis topikod , de ha nem birod levetkőzni a sértettséged , nem fog menni .
A nyavalya akar olyan helyre írni , ahonnan feszt kitörlik a mondókáját !
Azt is el kell tudnod fogadni , ha van ellenvélemény ! Mer' nem vagy tévedhetetlen . Nem pedig bevágni a durcit .
Nem tudom, de szólhatunk a tanyán a komondornak, hogy jelezzen a gazdának, hogy az ragadja meg a lúdtollat és karcoljon fel egy jó kis jellemrajzot ernőcikéről. :))
