“Egy bácsikám, ki csősz volt s egész évben a Varjúdomi kunyhóban lakott olyan mesét mesélt, amilyen éppen abban a percben eszébe jutott. Az volt a jó, hogy élni kellett, élni a sok szeszélyes mesét. Így csinált nékem hosszú orrot, kedvet ahhoz, hogy éljek úgy, ahogyan ő élt. Mert ő volt, ő meséje minden hőse, a hónapok és magok ismerője, kinek a nap volt kalendáriuma, szél a nagyapja, parázs meg a húga”
Az igazság sosem inkorrekt. Ha valakik olyat tesznek, ami a többségnek árt, nevén kell nevezni. Kik, és mit tettek. Nem szabad érzékenységükre apellálva, elmismásolni, mert vérszemet kapnak Ők is xarnak a többség érzékenységére, mikor a többség ellen bűnt köveznek el.