Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
Küldtem nekik egy mailt, mert így bennem az innen se rendelnék semmit érzést kelti a baki, a honlapjuk viszont remek és a hozzáállásuk is nagyon dicséretes számomra.
Az én debreceni bőtermőm bőven termett szaporán elágazott, de eléggé felkopaszodós is volt. Nálam nagy fát nevelt, míg a kószapocok egy télen el nem rágta az összes gyökerét. A gyümölcséért nem voltunk oda.
Találtam egy oszlopos gyümölcsfák nevű topicot, igaz hogy 4-5 hozzászólás után kipurcant, ott nem sok jót olvastam ezekről az oszlopos gyümölcsökről. Azon felül nagyon drága, és a fajtakínálat is elég gyenge. A a csereszne is megállna 60 cm-es átmérőben, az nagyon szuper lenne, de azt hiszem ez az oszlopos cseresznye csak egy menüpont lesz az ötletek című könyben. Most arra mentem rá hogy olyan faiskolát keressek ahol az álltalam kiválasztott fajták mindegyike van, vennék egyet-egyet oltóvesszőnek, sikeres oltások esetén meg elajándékoznám őket őszre. Egyenlőre nem találtam ilyet, valami mindenhol hiányzik.
A Debreceni bőtermő gondolom elég elterjett maguk felé, az tapasztalatból mekkora koronát nevel? Mert azt olvasom mindenhol hogy a közepestől kicsit erősebb a növekedése, de az elágazásra való hajlamossága viszont jó. Lehet hogy a közepestől kicsit erősebb, kisebb mint azt én elsőre gondolom.
Na jó! Az én oszlopalmám 60 cm széles és 5-6 m magas. Felfele nem kicsi. (Az előkertben nő a virágok, rózsák, örökzöldek között, mert az almája nem jó, csak szép. Nem esszük.)
Oszlopcseresznyéje van valamelyik topiktársnak, majd megkérdezzük tőle milyet terem.
Kicsi fát, illetve inkább sövényt szeretnék, ezért kérdeztem a növekedést. Az oszloposat is azért kérdeztem, mert felmerült bennem hogy ha az oszloposságot a nemes adja, akkor talán érdemes lenne veni pár oszlopos fát, és arról oltogatni.
Az utolsó kérdésre tapasztalatból tudok válaszolni : az oszlopos fák (alma, cseresznye, jegenyenyár,stb.) fajtatulajdonsága az 'oszloposság'. Akármilyen alanyon így nő. Ha őt használod alanynak, egyáltalán nem változtat a beleoltott tulajdonságán. Kipróbáltam, oszlopos almába oltopttam Pinovát és Gala almát, mindkettő megtartotta eredeti habitusát.
A meggyel kapcsolatban azt ajánlom, ha nagyobb fát akarsz belőle, vagy ha nem akarod, hogy sarjadjon, oltsd vadcseresznyére.
Engedjétek meg hogy Boldog Karácsonyt kívánjak Nektek!
Másodszor, a fenti okból már két napja töprengek, és egy rakás kérdés fogalmazódott meg bennem. Kialakulni látszik a végleges lista a cseresznye/meggy sövényemet illetően. Rita, Szomolyai fekete, Carmen vagy Aida, Sweet hart, Érdi bőtermő vagy Maliga emléke. Az oltóvesszők beszerzése még hátra van, Szomolyaim és Ritám van, bár a Rita tavalyi oltás és még nem tud elegendő szaporítóanyagot biztosítani.
A kérdések:
-Van-e valakinek tapasztalata a Maliga emlékével kapcsolatban. Mennyire gyenge a növekedése? Mi az hogy nem festő levű? Mi az hogy a 3 évtől idősebb ágakon hozza a termést? Karvastagságúakon is?
-Van egy megyfánk, amit évtizedek óta sarjakról szaporítunk. Az eredeti fára már nem emlékszem teljesen pontosan, de nagyon bőtermő volt, kis növésű, a fejlett fa koronájának átmérője maximum 1,5-2m, a teljes magasság maximum 2-2,5m. Szabályos gömb alakú korona csüngő hajtásokkal. A sarjak termése ugyan az, a fa mérete sem változott, viszont gyengébben terem, de lehet hogy csak azért mert még fiatalok. A család egyik tagja emlékszik rá, hogy a 70-es évek elején lett vásárolva, és a cimkéjén Érdi bőtermő szerepelt. Az érdi bőtermő sajmeggy alanyon közepesen erős növekedésű, szóval ez nem az. Viszont olvastam hogy voltak kisérletek az Érdi bőtermő saját gyökéren való szaporítására. Lehetséges hogy a 70-es években árultak saját gyökéren lévő Érdi bőterőt, és azért fajtaazonosak a sarjak?
-Az oszloposnak nevezett fák mitől oszloposak? Az alanyuk miatt, vagy a nemesek miatt? Ha nem találok szaporítóanyagot, kénytelen leszek néhány oltványt venni erre a célra. Lehet hogy érdemes lenne oszloposat venni?
Értem, akkor ezek szerint a közdarab elősegíti a mérettartást. Van egy alany, erre oltanád a maxma 14-et a mérettartás miatt, aztán jöhet a termő cseresznye. Ha rögtön kisméretű termőt oltanál az alanyra lehet hogy többet kellene rendszabályozni?
Sokszor semmi, vagyis a használója ugyan azt érti a kettő alatt. Jelen esetben ha tennék törpésítő közdarabot, akkor jobb esélyekkel indulnék az alacsonyan tartással. A vacilálás pont azért van bennem mert néhyány fajtával szerintem közdarab nélkül is menne. De ha mégsem? Akkor szidom majd magam hogy miért siettem.
Nekem csak jó ha van cseresznye. Idén 1 szem Germersdorfi termett a legújabb csemetén, de eddig rengeteg volt. Szentendrén hegyoldalnyi cseresznyés öregedett már ki, a mi fáinkkal együtt. Itthon pedig két nagy Germersdorfi.
Így már sokkal teljesebb a kép! Nagyon jó hogy találtál régebbi és magyar fajtákról is táblázatot, no és hogy be is tetted ide. Ezt nem kell nagyítgatni, igy is jól olvasható!
