" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"A délnyugati szélcsatornának és a Bakony főnhatásának köszönhetően,amikor leállt az északi,már be is indult a déli szél.
Ez az időjárási helyzet mentett meg bennünket az erősebb fagytól most,és már sokszor máskor is."
Igen, csak nem gyakran fordul elő olyan, hogy a két ellentétes irányú légmozgás ilyen gyors egymásutánban kövesse egymást. Amikor pedig a mély pontokon, különösen a zárt völgyekben van ideje megülni a nehéz hideg levegőnek, a késve induló újabb légmozgás már elsiklik fölötte, hagyva azt tovább hűlni. Magára marad és további energiavesztést szenved a kisugárzás által. Úgy képzelendő el, mint ahogy kinyomott kuplungnál válik le a kerék a motorról.
Kiegészítő magyarázat: csapadéktevékenység és szél esetén a magassággal csökken a hőmérséklet. Amikor a szél leáll és vagy kiderül az ég, a dombokon alacsonyabb kiindulási hőmérsékleten vagyunk, mint a síkon.
"Érdekes módon most nem a legmélyebb pontokon volt a legnagyobb fagykár,hanem ahol torlódott a levegő, domborzat,fasor vagy éppen épületek miatt."
Nagyon helyes megfigyelés!
Valóban a szokásosnál nagyobb foltosságot mutat a "fagytérkép". Ezért írtam múltkor, hogy mikroklímák milliói alakulnak ki ilyen típusú helyzetekben. Persze azok értik csak igazán a jelentőségét a múltkori képeimen bemutatott fagyra kényes növények hegyi gödrökben is épségben maradásának, akik ismerik az általad nagyon jól megfigyelt jelenségeket.
Azért eshet könnyen dombon is fagypont alá a hőmérséklet a mostanihoz hasonló fagyhelyzetekben, mert már a határozottabb légmozgás idején is nagyon közel vagyunk a fagyponthoz, de akkor még a síkon kedvezőbb a helyzet, mint a hegyen, ahol az inverziós helyzet a szél leállásakor alacsonyabb hőmérsékletről indul, mint a síkon. Ezért, amennyiben ott valami akadályozza a fagylefolyást ennél a fagypont közeli hőmérsékletnél, vagy a levegő megülhet valamilyen mélyedésben, könnyen kritikus értékig süllyedhet ott is. Ez a magyarázata a jó fekvésű szőlőhegyeken bekövetkezett fagykárokról szóló híreknek.
Az elmúlt hét kellemetlen időjárásáról néhány észrevétel.
Két éjszaka volt - 1, egy éjszaka o fok a minimum.
A kivik 30-40 %-át leperzselte,főleg az erős vegetációban lévő 30 - 40 centis hajtásokat.Füge,datolyaszilva,dió,szőlő,indiánbanánnak semmi baja.
Sajnos láttam a környéken teljesen elfagyott diókat, datolyaszilvát,szederfákat,szőlőket.
Érdekes módon most nem a legmélyebb pontokon volt a legnagyobb fagykár,hanem ahol torlódott a levegő, domborzat,fasor vagy éppen épületek miatt. Ugyanazon tsz.f. magasságon 200 m-en belül láttam teljesen ép diófát,és tiszta feketét is. Ahol nem volt akadályoztatva a levegő mozgása,még mélyebb területeken sem volt akkora a kár.
A délnyugati szélcsatornának és a Bakony főnhatásának köszönhetően,amikor leállt az északi,már be is indult a déli szél.
Ez az időjárási helyzet mentett meg bennünket az erősebb fagytól most,és már sokszor máskor is.
Floo nagyon szép képeket tett fel pirosló áprilisi cseresznyéről,nem messze tőlem én áprilisi fekete cseresznyéket láttam.
Mindenesetre (a leírtakat alátámasztandó) van tapasztalatunk ugyanazon fáról származó gyümölcs magjaiból kelt, most már termő magoncokkal. Ahány annyiféle. Egyesek nagyon eltérőek a többitől.
Nem vettük észre, hogy különösen válogatna a talajokban. Minden növényt kell öntözni szárazság idején, hogy tudjon tápanyagot felvenni. Így az asiminát is. Persze nem annyira vízigényes, mint pl. a kivi. Viszonylag lassan nő.
Ugyanolyan zsákbamacska, mint az összes többi faj. (Miért is lenne más?) Majd ha terem, kiderül milyen "gyermek" született. Lehet öntermékeny, nem öntermékeny, kis gyümölcsű, nagy gyümölcsű, bőven termő, rosszul termő. Bármi lehet. Attól függ, az apjára, az anyjára, a nagyapjára, a nagyanyjára, az ükapjára, vagy valamelyik még korábbi ősére hasonlít-e, vagy netalán apja-anyja keveréke. Ez mind lehetséges. Aki ismeri a genetika természetét, mindezt tudja.
Van tőle 15 meterre meg egy kolomikta, csak az is tuti lany (dr szimanowsky). Allitolag van kolomiktabol az Adam, az poroz, de megbizhato forrast nem talaltam a vételre. Nem gond mert díszítő értéke miatt is megfelel a hajnalka helyét valtotta fel.
Íme, egy újabb példa, hogy az "intézményes szakma" a rendelkezésére álló iklódbördőcei meteorológiai adatok alapján nem támogatná a TÉRSÉGBEN semminemű csonthéjas gyümölcs (pl. cseresznye) telepítését, miközben ez Iklódtól légvonalban 5 km-re van. Csak 100 m-rel magasabban. A szakmák elefántcsonttornyaiból mégsem látszik. Így mégiscsak a csőlátás lehet a probléma. :))))
Ezzel teljesen egyet értek ! Nem az a jó szakmunkás aki tanulta, hanem aki hobbiból csinálja ,mert azt érdekli a dolog ! Ezt én már többször megfigyeltem ,és tapasztaltam is !
Talán helyesebb így fogalmazni: érzékelhetően nem tulajdonított neki akkora jelentőséget, amekkora a valóságban van. (A hegyen hosszú távon lehetséges, a folyóparton NEM.)
2007-ben kezdtem a fórumozást, most itt az akkori első(!) hozzászólásomból idéznék:
"Magyarországon a legtöbb szakma ilyen színvonalon létezik. Mindenkit bátran biztatnék az önművelésre. Egy jó érzékű autodidakta, ha eléggé fanatikus az általa választott diszciplínában, akár néhány hónap alatt is az adott szakma nagyjai fölé kerülhet, különösen gyakorlati szemléletével és tapasztalataival. Aki nem hiszi, ne járjon utána, hanem próbálja ki."
Nemrégiben egy közeli falu fórumozója kezdett írogatni ide a fórumba, beszámolva arról, hogy mostanában kezdett érdeklődni az itt tárgyalt növényfajok iránt, de a szőlőhegyi területét éppen most adta el. Akkor én leírtam neki, hogy rossz döntést hozott, amit, úgy érzem, kétkedve fogadott. Ha most megnézi a folyóparti kertjét, utána pedig fölmegy a volt birtokára, a tények egy pillanat alatt beláthatóvá teszik számára a valóságot. Ha már nem hisz annak, aki ezt tudja...
Ha az illetékes intézmények annyira értenének hozzá, amennyire nem és annyira érdekelné őket, amennyire nem, most a növényi indikátorok fagykárfokozata alapján fantasztikus háromdimenziós klímatérképeket szerkeszthetnének. Ezek óriási segítséget nyújtanának abban, hogy világosan lehessen látni, adott terület milyen kockázati fokozatot képvisel egy érdekelt növény/gyümölcskultúra tekintetében. Illetve, adott területre milyen kultúrát lehet ajánlani/támogatni. Ennyire egyszerű LENNE! Csak hogy a rosszban is legyen (lenne) valami jó!
