Én fának fogom őket nevelni már amennyire nevelni fogom őket ugyanis természetes korona forma kialakítása lesz a cél ,de természetesen az elhalt és a fákat nagyon sűrítő befele növő hajtások el lesznek távolítva. A törzse pedig természetesen annyira lesz magas vagy alacsony amennyire majd szükeséges lesz a szüret miatt. ;-)
A szüret módja is ki kísérletezendő, ugyanis többféle módszert is lehet találni ,de ,hogy ezek közül melyik lesz a legalkalmasabb azt még nem tudom, de valószínűleg a hálós módszert alkalmazom majd először ,amit te is leírtál. Természetesen a bokrok alja és sorköze is tisztán lesz tartva. Valószínűleg az első pár évben mechanikusan lesz az ültetvény gyommentesen tarva ,majd később pedig füvesítve lesz az ültetvény ami természetesen nyírva lesz.
Hallom neked Devin és Titus fajta Somjaid vannak. Megosztanál velünk pár infót a fajtáról? Én pl. olvastam olyat ,hogy ez a fajta nem olyan jó a kis gyümölcsmérete és a nagy mag aránya miatt. Igaz ez?
A bokrok alakításánál(kézi szüretet feltételezve)fontos az alacsony törzs,a bokor aljának tisztán tartása. A szüret hatékonyabb a két oldalról aláterített fóliára rázással
Nos a térálllas meghatározása az sok mindentől függ. Mivel én az ültetvény élettartamára több mint 50 évre teszem ezért indokolt sőt félő ,hogy még kevés is a 5*5 méter. Orosz ültetvényeken ahol szintén több mint 50 éves élettartambam gondolkodnak ott a 6*6 és az 6*5 ös térállások a legáltalánosabbak és többekköt ezek alapján döntöttem úgy ,hogy az én ültevényem térállása az 5*5 méter lesz. Természetesen aki intezív gyümölcstermesztésben gondolkodik annak az imént említett térállások teljesen alkalmatlanok lennének. Egyszóval a cél határozza meg azt ,hogy a térrállás milyen legyen és nekem ez lesz a legjobb jelen gondolkodásom szerint ,de mivel ez egy kísérleti célú ültetvény ezért is vannak úgy a dolgok ahogy. Ezért tér el ez a megszokottól vagy az ajánlott térállástól.
Úgy értem ,hogy lehető legjobb körülmények közé került ,hogy amire csak szüksége van a fáknak azt megkapják pl. Víz, tápanyag stb. A talaj összetétele is talán a legoptimálisabb. Ha esetlegesen betegség vagy kártevő lép fel akkor is megkapja a megfelelő védelmet.
Ja és igen én raktam az ültető gödrébe jó érett (kb:5-6 éves) szarvasmarha trágyát illetve a föld területre is volt szórva trágya és be is lett forgatva. Én nekem pedig az a véleményem ,hogy aki teheti az mindenképpen tegyen egy kevés jó érett istálótrágyát a csemete földjébe ,mert az egy nagyon jó induló tápanyag forrást nyújt a fáknak. Persze azt is megértem ,hogy aki több száz esetleg több ezer csemetét ültet az nem biztos ,hogy kivitelezni tudja a ültető gödör trágyázását és persze ,ha a földterület egyébként is részesült tápanyag feltöltésben(szerves és műtrágyában is) ,akkor természetesen elhanyagolhatő ez a folyamat ,de szerintem ártani semmiképp nem fog ,ha kerül egy kis plusz a gödörbe.
A Sorbus domestica termésének alakja az úgy gondolom ,hogy egy recesszív tulajdonság ,de javítson ki aki szerint tévedek! Illeve attól hogy a termés alakja változó még ugyan az a faj. Valószínűleg még nagyon régen(több száz vagy akár ezer éve) történt egy genetikai mutáció aminek a termés alakjának változása lett az eredménye és valószínűleg így alakult ki vagy a alma alakúból a körte alakú vagy fordítva.
A mi magonc almafánk annak köszönheti a létét, hogy eleinte szilvának néztük...
Mire rájöttünk, hogy alma, már szép nagy volt, sajnáltuk kivágni, inkább kivártuk, milyet terem. Szerencsére finom lett.
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Te almád vérszilva, valószínűleg csak mi tévedtünk ilyen nagyot (egyébként kétszer, van még egy szilvának nézett magonc almánk), csak eszembe jutott ez a lehetőség is...
"Kerti berkenye (Sorbus domestica L.) Szakirodalmi adatok és saját tapasztalataink szerint a berkenye saját magoncaira oltható eredményesen (Nádosy és tsai. 1993). Birsalanyon az általunk begyűjtött berkenyefajták szemzése nem eredt meg. A népi termesztésben a magról kelt fákat nevelték fel, nem oltották vagy szemezték a fajtákat, Nyugat-Európában azonban egyes faiskolák szaporítanak szelektált fajtákat. Probocskai (1959) szerint jó alanya a galagonya és a vadkörte is, bár ez utóbbival ellentmondásosak a tapasztalatok."
Egyik alma magoncomnak bordók a levelei ( mint utak mellet a dísz szilváknak ), Ezt meghagyom, kíváncsi vagyok vagyok a termésére.Hátha piros húsú lesz.VÉRalma:-)
de az oltás sem állandó, mutációk és öregedés, stb. bekövetkezhet.
"Hosszú időn keresztül ivartalanul szaporítva a fajta kiválasztott és klónozott egyedét, utódai között az eredeti fajtához viszonyítva előnyös vagy hátrányos tulajdonságú egyedek halmozódhatnak fel. Ezek további szaporítása akár a fajta leromlásához is vezethet."
legismertebb ilyen szempontból a ’Golden Delicious’ amelynek ma már csak szelektált klónjait forgalmazzák a faiskolák, versengve a legjobb klónok megszerzéséért.
... a periférián levő legfiatalabb csúcsrügyek képviselik a leginkább adult, időskori alakot.
Ha a szaporítóanyag egy magonc juvenilis részéről származik, az utódok hosszabb-rövidebb ideig juvenilisek maradnak. A gyümölcsfajták ivartalanul szaporítva hamar elérik a termőkori állapotot,mivel a szaporításra használt anyanövények már termőre fordult felnőttkori alakot képviselnek, s az utódok is ezt az állapotot folytatják. A rendszeres vegetatív szaporítás ezt az állapotot, mint a fajtaazonosság fontos elemét rögzíti.
[HURRÁ!!]
Az ivartalanul szaporított egyed, ahogy öregszik, csökken a növekedése és az elágazódása, de ez az öregedés csupán fiziológiai természetű, és többé-kevésbé visszafordítható a növény erőteljesebb metszésével, megújításával. Minden vegetatív szaporításnál ezt tesszük a szaporításra kiválasztott anyanövényekkel, a „fiatalodást” rejuvenalizációnak nevezzük.
A faiskolai termesztés során fontos szerepet játszik a felnőttkori alak elérésének elősegítése, valamint az adult növények rejuvenalizálása. A felnőttkori állapot elérésének elősegítése a faiskolai nevelés során fontos, különösen az intenzív ültetvények ültetési anyagánál jelentkezik erőteljes igény a minél előbbi termőre fordulásra.
... anyanövény erőteljes visszametszése, a juvenilis zóna kihajtásra késztetése, etioláció, hormonkezelések,...
keresgetni próbáltam fa biológiai cikket (oltás témában, egyet linkeltem is, de az főleg az oltványtelep létesítésére fókuszál), pótolni eme lemaradásom.
még nem találtam, ha valaki talál, linkeljen majd egyet.
az oltás csodájáról írhatok: tavaly ültettem sok féle szabadgyökeres (!)
kajszit, (2- 3 éves lehetett az alany is)
és némelyik 6-8 kilót is termett már!! (Kioto, Sweet Red)
Az oltvány előnye szerintem nem csak az, hogy ismert a termés minősége. Egy már termő korú fa ága kerül alanyra, ettől hamarabb fog teremni. Ha öreg alanyra oltasz kis fáról, az is terem következő évben, míg kis fán lehet csak 3 év múlva.
Fák fejlődésének van egy menete. Előbb nyúlnak, aztán szélesednek, majd teremnek. Metszéssel, lekötözéssel gyorsabban termőre lehet fordítani őket. De így lehet, hogy később érik el a 15-20 méteres magasságot:-)-Házi berkenyével nincsenek tapasztalatok,mert senki ne ülteti haszonnövénynek.
"melege volt, nem gondoltam volna, h a som ilyen érzékeny a vízre (és talán a tűző napra szintén, száradt a levele is), de gondolom csak ültetés évében, max. még pár évig, míg jól begyökeresedik...
mert hát a természetben is mostoha (száraz, köves talaj) viszonyok között él..."
igaz a nemesített mindig többet kíván, és többet is ad.Hát ez az,a természetben a vad som sokkal szívósabb és itt is a legnagyobb szemű a legkényesebb(ez az idős bokrokra is érvényes)
A Jolico a kánikulában megállt,de nem potyogot le mind(bő locsolás,fontos a tányér!)kb 2hete kezdett színesedni,meg volt eső, akkor hízott(már fekete,képet majd küldök).
Recept:ahány kiló,annyi cukor,1-2nap lemarja a húst,átpaszírozni.Üveget mikrózni,fedőt kifőzni és hideg spájzban eláll.
a Joliko tényleg döbbenet nagy szemű, a kertészetben láttam a tesóját,
majd lehet, h le tudom fotózni, mint egy kis körte.
nekem ugyan ledobálta asz összes bogyót, kb. 30 db-ot, a kánikulákig még jól alakult minden.
tavasszal ültettem méteres, több éves konténeres bokrot,
(jó drága is volt), szóval ledobálta a már vadsom méretű zöld bogyókat,
mert? csak kb. 10-szer (alkalmanként 12 liter) öntöztem meg ez évben... melege volt, nem gondoltam volna, h a som ilyen érzékeny a vízre (és talán a tűző napra szintén, száradt a levele is), de gondolom csak ültetés évében, max. még pár évig, míg jól begyökeresedik...
mert hát a természetben is mostoha (száraz, köves talaj) viszonyok között él...
igaz a nemesített mindig többet kíván, és többet is ad.
---
helyreigazítás, bocs, elírtam korábban a berkenyénél,
a species faj, és itt a fajta játszik,
tehát elrontottam, a körte és alma alak nem lehet subspecies, azaz alfaj. :-) :-(
mindenesetre nem mindennapi kérdés, hogy milyen kerti berkenye fajták vannak...
és hogy hány év alatt fordul termőre az oltott sorbus domestica?
még a rutinos kertész is -szerintem- falnak menne a kérdésektől.
hasonló lehetne a fajta kérdés, mint fügénél is :))
Sorban jól terem az árnyékot nem szereti.A jolico a leg édesebb és nagyszeműbb,de kényesebb mint a többi. Amikor potyog és puha,mind finom édes,főleg lekvár(főzés nélkül)készül,de megy a mélyhűtőbe is. A lekvár különlegesen finom,receptet leírom ha Valakit érdekel.
A Jolicóhoz tudom csak hasonlítani,jó évben neki a legjobb mag-hús aránya,de a legkényesebb is.
