" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Amennyiben a mostani -5 fokos helyeken kertészkedő az elmúlt néhány kegyes télnek köszönhetően abban az illúzióban ringatta magát, hogy sikere lehet ezekkel a fajokkal, akkor legyen számára ez az eset útmutatás érvényű és vagy telepítse át a növényeit megfelelő helyre, vagy adja fel a (hamis) illúzióit.
Olyan helyre, ahol most -5 fok tudott lenni, nem ajánlottak a korlátozottan téltűrő fajok, mert nagyobb téli lehűlések alkalmával is ugyanolyan csalódásokat kell megélni velük, mint most. Oda valók, ahol most sem szenvedtek fagykárt, vagy legalábbis lényeges fagykárt. Ahol igen, oda nem valók. Bármennyire kegyetlenül is hangzik ez. Ez azonban nem a fogalmazó hibája, hanem a valóságé!
sajnos személyesen még nem láttama növéyneket de állítólag nem csak zöld hajtás de afás részek is 'feketék' lettek..persze ettől még túlélhette maga a növény
bár pl. a Russian Beutym csak 1.5-2 cm es törzsvastagsággal rendelkezett ..kiváncsi vagyok az kihajt e...a Rojo már inkább volt fa mint csemete...
-5 fok mindegyik fajta friss hajtását károsítja, még a nyugalmi állapotban -25 fokot bíró Rossejankát is. A Jiro nagyon jó fajta még. Ezért nekem ezek vannak.
ha a datolyaszilvának nincsenek zöld hajtásai levelei - téli nyugalomban van akkor szerintem bőven jöhet neki a hideg -16 -ot pl. a Rojo Brillante biztos kibír
( ami a nem igazán téltűrők közt van számon tartva) .
de most t a az 1 hete nálunk a -5 fok betett az 6 éves fának is ami 3 éve ki van ültetve
Nem ismerem a környéketek időjárását, de Egerben(igaz dombon)teljesen éppen vészelték át a legkisebb 20 centis oltványok is a teleket. Bár mindegyik 2012 után lett ültetve. Lehet ha kapnának egy igazi telet akkor itt is lenne visszafagyás, de eddig itt semmiféle fagyás nem volt. A fügéim viszont mindig visszafagynak...szóval nem értem én ezt. :) Van Costata, Trabzon, Tipo, Jiro fajtám, igaz ezek télállóbak közül valók.
A Nikita's Gift felmerült bennem, de mivel egyelőre fogalmam sincs, hová férne el, megnyugtatóbb a magvetés. Így van pár év haladékom, és egyébként is szeretek magoncokat nevelni.
Találtam már tavaly ősszel is, azt hiszem, novemberben, azt mind elajándékoztam. Ha a jegyzeteimnek lehet hinni, ami most csírázik, azokat január 15-én köpködtem a gyümölcsökből. Eléggé komposzt minőségűek voltak már, de volt köztük ehető (legalábbis számomra, én minden löttyedt gyümölcsöt megeszem, míg nem erjedt vagy penészízű).
Ott szoktak lenni a Magyar Rovartani Társaság összejövetelei, így majdnem havonta megfordulok ott.
Az "itt" az mit jelent? Nikita gift esetleg? Bár gondolom ismered. Mikor voltál ott, h találtál gyümölcsöt? :) Jó lenne egy szabadon látogatható fa mert én amerikából rendeltem a magokat, nem éppen olcsón.
Ez biztató. Itt a kákit meg sem próbálnám, de reméltem, hogy talán a virginiana megmaradna. Csak legalább addig edényben kellene tartani, míg kiderül, melyik porzós és melyik termős. Tavalyról az az egy magoncom van, de most már csírázik másik 3 mag, de még lehet, hogy lesz több is. A Budai Arborétumban kóstoltam pár hullott gyümölcsöt, finom.
Igaz, nem volt túl nagy fagy felénk, de azért a füge csemetékből és egy pawból is "szelektált" az a kis gyenge is. Ja meg két paradicsomot is lekezelt, igaz már hajtanak újra. Viszont az én virginiana alanyaim mondjuk már jó 5 centis hajtásokkal rendelkeztek ekkor, mert előhajtattam őket nagy bölcsen. :) Semmi bajuk nem lett! Ezek kis 20-30 centis magoncok!
Diospyros virginana hogy viselte a fagyokat? Van valakinek erről tapasztalata?
Nekem egy tavalyi pici, ványadt magoncom van. Az kint volt a ház mögött, de még alig zöldülő rügyekkel. Úgy nem ártott neki, de nyilván nem ez ilyenkor a normális állapota.
városi, házikerti, dombon lévő káki mégis elfagyott 60%-ban, füge is elég "jól", szilváknak semmi baja, 2,5 méteres virágos kőrisnek csak a felső (!) levelei fagytak el (ld. Nino kivije), cseresznyének semmi baja, alsó leveleknek sem. utcai kerti :) berkenye is ép.
Káli-medence: 2 éves kákik a domb tetején épek, domb alján (kb. 10 m szintkülönbséggel lejjebb) károsodtak, de ott is csak az alsó levelek, összesítésben itt 20% fagyás.
egyik diófa 40%-ban károsodott (Milotai) a mellette levő Alsószentiváni 117 nem.
A 4 éves eperfa (morus nigra) lombja 80%-ban elfagyott.
Többi fa ép. (sárga-, őszibarackok, szilvák, alma, berkenye, japán körték, piros vilmos-, bosc kobak körte, jujuba, asimina, bogyósok, stb.)
a kis Asimina prima 1216 virágzik!!! nem tudom miért akar fél méteresen szülő lenni, de van rajta kötés... majd meglátjuk... a 2 db-ra ritkítás legyen a legnagyobb gond!
jujuba: ezt a fórumot olvasva (és visszaolvasva) az a megállapításom a tapasztalatok alapján, hogy sajnos jujuba tekintetében egyeseknek nemtermő, másoknak gond nélkül termő példány "jutott".
nem tudom, miért van így de úgy tűnik a szaporítóanyag (rossz genetikája) a felelős érte. írtam, nekem is van 2 helyen jujubám egyik terem, másik nem. a nemtermő pedig idősebb. úgy tűnik ez a probléma általános, elterjedt. az arány kérdéses, ti. a magyarországi jujubák hány százaléka milyen? remélhetőleg 60-70% terem rendesen, a többi "ilyen nemtermő" példány. persze idővel a "nemtermő" is teremhet, csak ez sokszor nem derül ki, mert előtte kivágják... :( :)
talán gond lehet -részben- a nagy tápanyag ellátottság is. (sok trágya vagy műtrágya.)
van egy cseresznyefám, csak 5 évesen termett először, pedig már 4 méter is volt, nagy valószínűséggel azért, mert megtalálta azt az egy zsák szerves trágyát, amit a gyökere alá rejtettem ültetéskor :) szóval csak a vegetatív részekre gyúrt az elején. (beporzás nem volt gond, mert pollenadó fák előtte és utána is ott voltak.) mama 3 éves cseresznyefája másfél méteresen már "ontotta" a cseresznyét. az öntermékeny -szabadgyökeresen ültetett- Stella pedig 1 évvel az ültetés után már kb. 20 szem cseresznyét adott... (bár a Stella igen termékeny, az íze eléggé átlagos, nem rossz, de nem is túl zamatos. repedésre is hajlamos, ha olyan az idő.)
jujubád valami magonc lehet... nekem is van 2 különböző, két helyen (100 km távolságban), egyik már termett, másik a régebben ültetett nem nagyon nő és nem is termett. egy példányból nem lehet megítélni a jujuba fajt.
kertészeti kiállításon esetleg kifoghatsz egy már termő (közszemlére kiállított) példányt, arra csapj le.
Egyébként ez nem csupán egy kivételes, egyedi eset, hanem ennek a fejtetőre állt klímának egyértelműen Északkelet-Magyarország a kedvezményezettje. 2014-ben a Balti-államok egyik legjobb, legmelegebb nyarát jegyezték fel, miközben a mediterrán térségben emberemlékezet óta nem volt olyan hideg, csapadékos nyár. A turizmus gyászos évadot zárt ott.
