"Amikor Newton megfogalmazta a törvényeit, akkor elhanyagolta a Föld forgását, a Föld sugarát végtelen nagynak vette, és nem vette figyelembe a gravitációt."
"ezért kell össze-vissza magyarázkodni "inerciarendszerekről", amelyek a természetben ténylegesen nem léteznek."
Ha így lett lenne, akkor Newton törvényei nem magyarázták volna a Föld és a bolygók pályáit, a kortársak nem nevezték volna "égi mechanikának", s nem használhatnák még ma is az égitestek mozgásainak közelítő leírására. Hanem csak egy vízszintes asztallapon mozgó golyók mozgását magyarázná.
Számos ilyet mondtam neked korábban. Olyanokat, pl. amelyek középiskolai demonstrációhoz elegendő pontossággal közelítik az egyenesvonalú egyenletes mozgást, és olyat is, amely a Naprendszer bolygómozgásainak kiszámolásához elegendő pontosságú.
Annyira, hogy abban számolva meg lehetett tervezni például a most 2023.09.24.-én visszaérkezett mintavevő űrszonda pályáját, mint látjuk sikeresen.
A NASA OSIRIS-REx űrszondája 2016. szeptember 8-án indult útjára.
2017.09.22-én, magyar idő szerint 18:52-kor újra Földközelbe érkezve, arra használta a Föld lendítő erejét, hogy a Bennu kisbolygó felé vegye az irányt. A precíz hintamanőver lehetővé teszi, hogy az űrszonda pályasíkja a Bennu kisbolygó pályasíkjához simuljon, illetve olyan sebességet kapjon, hogy sikeresen randevúzzon a Bennuval 2018 augusztusában, pályára álljon körülötte, majd érintve a felületét, mintát vegyen róla, s 2021 márciusában visszainduljon a Földre, ahová 2023.09. havában lepottyantja majd a mintavevő kapszuláját.
Ha nem tudnánk elég pontosan meghatározni egy olyan inerciarendszert, amiben érvényesek Newton törvényei, akkor ez lehetetlen volna.
A dolog onnan indult, hogy mondtál egy bődületes hülyeséget, amiből nyilvánvaló volt, hogy halvány fingod sincs a Newton-törvényekről. (Szerinted ugyanis a testre ható erők egyensúlyának a következménye a keringés)
Most már ott tartasz, hogy kínodban te próbálsz vizsgáztatni másokat.
"A kérdés az volt, hogy létezik-e inerciarendszer, és milyen módon lehet egyet találni."
Mivel nyilvánvalóan meghaladja a képességeidet a körös analógia megértése, azért csak most, csak neked, csak itt elmagyarázom grátisz a tutit: az "inerciarendszer" egy idealizáció, pont mint a "geometriai kör". Csak a fejünkben létező tökéletes elképzelés, ami a valóságban csak hozzávetőlegesen valósulhat meg.
Nincsen a valóságban tökéletes inerciarendszer, ahogy nincsen tökéletes geometriai kör sem. Ettől még ezek a gondolati konstrukciók hatékony eszközök a valóság dolgai működésének és összefüggéseinek mentális megragadásához.
Pont ugyanúgy a lőtéri kutyát sem érdekli, hogy nem lehet tökéletes inerciarendszert találni a valóságban, ahogy nem lehet tökéletes geometriai kört sem találni. Kit érdekel? Az elv a lényeg, amit tökéletes inerciarendszeren (vagy tökéletes geometriai körön) állapítottunk meg igazságként. Ez az elv pedig ott működik a nem-annyira-tökéletes valóságbeli majdnem-inerciarendszerekben is, úgyhogy az idealizált Newtoni mechanika kiválóan használható a valós dolgok modellezésére, működésük kiszámolására. Csak mindig van egy harmadik-negyedik tizedesjegyben megjelenő hiba, de oda se neki.
