"Ez a pakk, pakol, pók, ponk, bank szóval azonos vagy rokon."
Én inkább a B hang be, belső, azaz buborékban levő jelentéssel hozom összefüggésbe. Ugyanis a BAG is egy "BUBORÉK", amibe a holmijainkat helyeztük.
A BANK is egy ilyen "buborék".
A buboréknak nem csak B(u) hangja van (bugyog,) hanem lehet P(u) is: PUKKAN (lásd: búb-púp). Azonban a magyar nyelvben a B hang az elterjedtebb, jobbára ezzel alkottuk gyökeinket de más nyelvekben a P hangot részesítették előnybe. Pl az angol is, ahonnan a pakol szó is származik. (pack=csomag, doboz, hátizsák... pick=szed, választ... pock=himlőhólyag, ragya... pocket=táska, zseb... puck=hokikorong... pucker= gyűr, berak... )
"2: A toldalék már nyilván rátét, de előtte hangutánzó gyök szerepel."
Egy természetes hangot csak egy hanggal lehet utánozni. Ui. a tárgyak, dolgok nem "beszélnek", hanem kiadnak valamilyen hangot.
Próbáld ki, üsd össze a tenyered. Nem fogsz egy egész gyököt (csap, csatt) hallani, hanem csak egy CS hangot.
Üss össze két kavicsot, ott sem fogsz mást hallani, mint csupán egy K hangot. A kavics méretétől, anyagától függően mélyebb, vagy magasabb hangút
Természetese az ilyen mássalhangzókat nem lehet önmagukban kiejteni, így a tárgyak anyagi minőségétől függően kiadott magasabb, vagy mélyebb hangokhoz igazodó magánhangzó kerül, egyben jelezve, milyen tárgyakat, mozgásokat értünk alatta.
Az apró tárgyak magas hangot adnak ki, ezért a Z hangot nem ajakkerekítéssel, hanem ajakréssel ejtjük, így a Z hang Í szinezetű lesz. Valószínűleg az ilyen tárgyak, mozgások jelölésére a ZÍ hangot használtuk. Nagyobb tárgyak a tárgyra jellemző magasságú (mélyebb) hangját a Z után következő hang jelzi: ZE, ZÜ, ZÖ, ZO, ZA.
Ezek tehát jelentéssel bíró "szavak" voltak amikhez más hangokat (szavakat) ragasztva új fogalmakat jelentő "szóösszetételeket" azaz gyököket hoztunk létre.
A toldalékolás is szóösszetétel.
"De ezek nem mindig működnek így csak némelyek esetében..."
Az említett szópárok gyökei rendre előfordulnak más szavakban, más jelentéssel: tócsa, (TÓ+kicsinyítő képző) tocsog, (To földre ejtett tárgy hangja+CS a víz hangja+OG gyakorító képző)
A tocsog a topog párja, annyi különbséggel, hogy az előbbiben a CS hang vizes talajra, az utóbbiban a P hang száraz, kemény talajra utal. Azaz vizes, vagy száraz helyen járunk.
A CSATAK szó gyöke a CSAT, ahol a CS(a) a víz hangja, a T pedig a földdé. Úgy is mondhatnám, hogy a tocsogás közben a földről felverődő víz jelentésű szó -(a)K többes számmal.
(Mielőtt szóvá tennéd: A CS hang nem csak a vízé, hanem összeütődő lapos tárgyaké is.)
Tehát nem gyökfordítás történt, hanem ugyanazon hangokból alkotott gyököket látunk, ahol a hangok sorrendje az új szavak jelentését tükrözi. Az előbbi azt, hogy vizes talajon járunk, az utóbbi meg azt, hogy ennek következtében a felverődő víztől csatakosak leszünk.
Még azon elmélkedtem itt hogy miből is lehet ez a SÖT-ÉT/SETÉT dolog, illetve ha már beazonosítottuk ezt a SÁT/SET/SÖT dolgot, akkor meg mi lehet a szóvég mögötte. És beugrott ez :
Önálló S_T 3 hangos szavunk igeként a SÜT szó. És hát ami SÜTÖTT , az idővel bizony SETÉT/SÖTÉT lesz. Ha a fehér embert süti a nap, illetve mikor az ételt süti az ember, az megbarnul közben, vagyis SÜTÖTT lesz, vagyis fokozatosan SETÉT/SÖTÉT lesz.)) Van is ennek értelme.
Főleg hogy régi szövegben gyakran SÖTÖTT is a nap mikor épp nem SÜTÖTT, illetve nyárson SÖTÖTT is volt néha ez a megnevezett étel...
2: A toldalék már nyilván rátét, de előtte hangutánzó gyök szerepel. Ezek ugyanakkor nem úgy viselkednek mint az összetett szavak, nem is kezelhetőek emiatt ők hasonlóképpen.
Maga a gyökszó gyakorta fordítható ezen hangutánzó (és néha egyéb más) gyökérszavak esetében. Mikor hogy esik, vannak rá példák : A ZÖRR-gő és REZZ-gő értelmű szavaknál ez a Z_R és R_Z három hangosan egy köztes valamely magánhangzóval.
Egyéb fordítható gyökerek és szó-"párok" : PÖK és KÖP szavak, TACS-akos ---CSAT-akos , CSAP hangutánzó fordítva ugyanilyen értelemmel PACSI/PACS-KOL stb. szavakban. Még a PECS-ÉT PECS-je is ugyanez, és ha belegondolunk a pecsétet rá szokás ütni, CSAPni valamire. Még van is ilyen értelme.
De ezek nem mindig működnek így csak némelyek esetében...
A témához tartozó szavunk még a SATÍR-OZ is, amit a hivatásos nyelvészet német jövevényszónak hazudik el. Ami ugye szintén egy írás/rajz árnyalása, sötétítése, vonalakkal vagy színezéssel.
SAT+ÍR+OZ , ebben az ÍR igénk is benne van már + a szó végén az igeképzőnk. Minden része magyar felépítésű ebben. A szókezdő SAT elem meg persze ugyanaz a SÖT(ét) ,SET(ét) kifejezése, mint a többi szóban amiről beszéltünk, ez a közös bennük, és ezen logika és értelem teszi közössé őket...
"Én meg azt írtam le hogy nem egyező a ZAKatol , ZÖKKen hangutánzó eleme a SÁK/SZÁK/ZOK/ZSÁK elemeivel."
Pont ugyan ezt írtam én is. A hasonlóság nem jelent egyezőséget: "Miután a K hang minden említett gyök része, és az S és a Z hasonló természetes hangokat utánoz,"
"Amúgy a gyök lesz a hangutánzó a hangok által : A például Z_R a ZERREN/ZÖRREN/ZÁR"
Ezek a szavak csak a mai besorolás szerint hangutánzók, a természetben nincsenek ilyen hangok, főleg nem olyanok, melyek toldalékoltak. A természet nem toldalékol...
A természetben csak Z (vagy T, S, SZ, ...) hang van. Magasabb, vagy mélyebb tónusú.
Nincsenek fordítható gyökpárok sem, ahogyan nem fordíthatod meg a fejfát és a fafejt, fejlábat és a lábfejet sem. Nem mindegy, hogy melyik hang/szó van elől.
Gratulálok! Nekem eszembe sem jutott volna ebbe az irányba kutakodni...
Viszont szépséghibája, hogy sem a németben, sem más nyelvekben nincs alaki hasonlóság sem a magyar, de még a saját SÖTÉT/SÁTOR/ZSÁK szavakkal. sem.
Ez azt mutatja, hogy a gyököt alkotó hangokat a jelentésük alapján többféleképp lehet összeválogatni az új jelentés kifejezésére: Sátor » lomb(sátor) » sötét, és bizony ilyenkor gyakran előfordul, hogy egy, vagy két hang azonos lesz két, különböző jelentésű gyökben Lásd: sátor, sötét.
Én meg azt írtam le hogy nem egyező a ZAKatol , ZÖKKen hangutánzó eleme a SÁK/SZÁK/ZOK/ZSÁK elemeivel.
Amúgy a gyök lesz a hangutánzó a hangok által : A például Z_R a ZERREN/ZÖRREN/ZÁR szavaival ezt képviseli, fordítva is működik esetünkben : REZZEN/RÁZ/REZEG/ROZOGA/ RÉZ/ stb. esetében, tehát Z_R és R_Z alapon egy REZZ/ZÖRR féle rezegős/zörögős valóságos történeteken alapuló hangokból gyakorlatilag egy fordítható gyökpár született meg...
"és az se kizárt, h a sátor szóalak is a zsákból alakult ki"
Én kizárom. Viszont a SANTA szóval több hasonlóságot látok. De ez sem jelent semmit, csak azt, hogy a "sátor" szó megalkotásakor hasonló és/vagy azonos jelentésű hangokat használtak.
"és azt is meg kell említeni, h a zsák egy nagyon régi szó, amely rengeteg nyelvben használatos (pl. az arabban is, meg a kaukázusban is)"
Én épp ezekben nem találtam:
Az arabban csak egy hang azonos (shanta)
Ez az arab szó az albán çantë (santa), a bolgár chanta, görög tsanta, grúz chanta, a török çanta (santa)... megfelelője. És valóban elterjedt, de ez nem "zsák".
Ellenben a ZSÁK hangsorral rokon szavak az EU-ban találhatók.
angol: sack, breton sac'h, latin sacculum, luxemburgi sak, román, francia sac,
Milliószor leírtam, nem a gyök, a hangutánzó, hanem a gyököt alkotó mássalhangzók.
A ZOK gyökben a Z és a K, a SOK gyökben pedig az S és a K.
" ezek itt szinte biztosan közeli rokonok és összefügghetnek..."
Miután a K hang minden említett gyök része, és az S és a Z hasonló természetes hangokat utánoz, a velük alkotott gyökök jelentésbeli hasonlósága/rokonsága borítékolható.
Ez a SÁTOR dolog inkább a SÖT-ét szó gyökeréből lehet. Sátornak a mobilszálláson kívül még sűrű lombkoronával árnyékolt helyet is neveztek meg, illetve lugast.
A "német" SCHATTEN is árnyék, illetve árnyékos hely. Vagyis SCHATTEN/SÖT(é)TEN lévő hely.
Az ír nyelvben SCÁTH az árnyék (SÖT...) megfelelője...
Két különböző gyökről lesz szó most is. Van ez az egyik hangutánzó amiből ZOK-og, ZAK-atol, ZOK, illetve a ZÖKKEN szó is van. Ez utóbbi értelemre is összecseng a SZÖKKEN szavunkkal.
A "zsákos" szavak "SÁG/SÁK" is voltak régen, meg ugyanúgy megvannak ZOK és SZOK kezdettel is. A SZOK szótőből vannak a "SZOKÁS" értelmű szavaink is. Bármilyen dolog amit SZOK az ember abból SOK
amit tapasztal, így válik a SOK SZOK-ássá, ezek itt szinte biztosan közeli rokonok és összefügghetnek...
Ez is egy eléggé kiterjedt szóbokor gyöke, amiben a K hang - és jelentése - stabil, és az előtte levők változnak. Azonban a választék nem túl nagy, mivel a hangok jelentése okán kevés jöhet szóba, hiszen azonos "kép", és láthatóan azonos logika mentén építették fel ezeket a gyököket. (ugye, a tűz és a pir nem azonos hangokból áll, mert más "kép" alapján lettek a hangok kiválogatva. Amúgy a zsáknak is vannak más változatai: tarisznya, a szoknyának rokolya, a zakónak kabát... de most nem ezekről beszélünk)
Az azonos képi-logikai felépítés abból látszik, hogy a K hang minden gyökben megtalálható és az előtte levő hangok jelentése is közeli rokonságban állnak egymással, miverl a Z, ZS, S, SZ mindegyike folyamatos mozgást jelent, Nincs köztük szakaszos, vagy pillanatnyi mozgást nyúlást, stb. utánzó hang.
Egy gyök - pl. ZAK - elemzésénél a többi jelentéseit is figyelembe kell venni: zaklat, zákány, zokog, zökken. Érezhetően rövid idejű mozgásokról van szó (kivéve zákány, ami egy hibás sütésű, "szappanos" tészta), köszönhetően a K hangnak.
A ZAKÓ, ZOKNI, ZSÁK szavakban is inkább ez a jelentése ismerhető föl.(Rövid, kicsi kabát, rövid, kicsi harisnya, kisméretű tároló)
A Z(s) - más gyököknél az S(z) - pedig az ismert hangutánzó hang, talán a használatakor fellépő hangra utal. (durva szövet súrló, zizegő hangja)
"Van még egy megkerülhetetlenül idetartozó szavunk, ez pedig a ZACS-KÓ nevű történet, ez is egyfajta ZSÁK lesz, kicsinyítőképzővel a végén"
Így van, csupán az a kérdés, miért van CS a K helyén? Semmi keresnivalója nincs ott. Illetve, milyen kicsinyítő képző van a szó végén?
Az ÚESz és C-F szerint is eredetileg ZAKCSÓ alakban írták. Szerintem a kiejtés könnyítése okán cserélt helyet a két hang.
EMBER szó EM gyöke (EM-lős, EM-elkedett) nem ugyanaz mint az EM-ILYEN kezdő szóeleme, vagy az AM-AZ kezdő eleme. Ez utóbbiakban az EME és AMA szavak volnának elől, amelyek már eleve összetettek.
AMA az AMI voltaképpen, és az AMI szó A(Z)-MI összetételű, tehát 1 : névelő, és 2: MI szó
Régen még simán volt hogy úgy mondták : Megírtuk, és átadtuk EZ MI (EME megfelelője) levelünket.
AMOLYAN : AZ MI OLYAN, AMI OLYAN. EMILYEN : EZ MI ILYEN. Ha nem tudják akkor jön hogy MILYEN...
"Mert az L, LY, R, J hangkategóriába tartoznak. Ezek rokon hangok!"
Ez semmi egyébről nem ad információt, mint a hangok képzésének (hasonló) módjáról. Ez egy nyelvészeti besorolás.
Ezeknek a hangoknak nagyon eltérő a jelentése. Nem véletlen, hogy rendszerint nem cserélhetők föl; lop-rop-roj(t), lak-rak, lét-rét-rej(t), szó végén: tél-tér-tej, fél-fér-fej, vál(ik)-vár-váj, nyál-nyár-nyáj...
"Például az EMBER szavunk ÁMBER, ÁMBÖR, ÉMBÖR, EMBÖR stb. formákban egyaránt előfordul. Nem véletlen nevezik TÁJ-szavaknak, hiszen ezek az eredetitől való eltérések "
Amit nem lehet igazolni. Tehát kuka.
Viszont az AM és az EM gyökök létedzőek, nem tájjellegűek. (amott, emitt)
Az ember és az ambör szavakban nagy valószínűséggel a mutatószavak két változata szerepel. Tulajdonképpen mindegy, kire mutatunk, mikor megnevezzük; magunkra, vagy a távolabbi személyekre. Ez attól függ, hogy a szóalkotó éppen hogyan gondolkodott... Ami biztos, hogy ugyan abból a gyökkészletből dolgoztak, tehát mindketten magyarok voltak, nem tértek el az eredetitől, csupán más gyököt használtak.
