Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Mivel a növénynek nincs önhője, így szinte semmit nem ér, ha bebugyolálod. Még esetleg ha téglából építenél mellé egy oszlopot és azt szigetelnéd, akkor lenne egy minimális hőtárolás, de az sem sok.
A pálmások "vészfűtést" szoktak a bebugyolált pálmákhoz tenni. Ez lehet egy kis teljeítményű izzó is, hőkapcsolóval ellátva. De anélkül csak a magad megnyugtatására való az a bugyolálás.
Az utolsó tél kimaradt, viszont a tavasz keményre sikeredett. Valószínűleg korán beindult a nedvkeringés, és erre kapott egy -5 fokot /vagy hidegebbet is április közepén/.
Fát nem lehet normálisan takarni. Ki van ültetve?
Max a törzsét tudod földdel, lombbal+kartonnal takarni, hogy a föld hőjét megtartsa. Segíthet ha lemeszeled a törzsét, így később indul be a nedvkeringése, kevésbé árt a kései fagy.
Tanácsot szeretnék kérni, hogy hogyan kellene segíteni a jó telelést a TIPO-nál? Már akkora, hogy bevinni nem lehet. Tavaly Fa takaró "zsák " volt rajta, de nagyon visszafagyott(vagy a tavaszi fagyok intézték el). S hol lenne érdemes beszerezni(rendelni) tavaszra fagytűrőbb változatot? Köszönöm előre is!
Azt írja hogy ha a diospyros kaki-t diospyros virginiana porozza, akkor a legkisebb a gyümölcshullás a kaki-n. Nem tudom van ezzel tapasztalatotok? Ezek porozzák egymást (mármint a virginia meg a sima kaki)?
Üdv ! Ha már a "Tipo"védelme ,akkor (talán olyan az enyém) annyi történt ,hogy zölden kis maggal leesve a fáról méz édes lett ! Most sárgul és maradt összesen 19 db a fán ,remélem később sem lesz fanyar!:-)
a Tipo tényleg katasztrófa, nagyon csersavas, és az a baj, utóérleléssel is maradhat a héjában.
ezért gyorsan = 2x mennyiségű almával kell érlelni.
Jiro: megnyalva tényleg nem érezni, de ha megesszük, -először nem is annyira érezni- de fájhat a has és érezni az utóízen - de nagyon példányfüggő (érési stádiuma, stb.)
Hana Fuyu: sajnos nekem is csak pár szem volt, de arra talán jobban illik a keményen is édes jelző.
idén a Hana gyümölcse elfegyott, és a Cioccolatinoé is.
Ennyiben mindenképp fagyérzékenyek. A fájukat sikerült megmenteni (eddig).
A csoki nagyon szép, ez egyedülálló, mert mindenki pusztulósnak írja.
Az igaz, négyből csak egy ilyen szép, 1 helyrejött a 18-as fagyvész után, 2 vegetál...
Én csak Jiroval tudtam kísérletezni a PVNA fajtákból és az már dió méretben sem tartalmaz csersavat. Mondjuk nem ettem meg, hanem csak a vágott felületet nyaltam meg. Az ugyanakkora Tipo... Na azt nem nyaltam meg kétszer. Igen csersavas .
h azért nem teljesen csersavmentesek keményen, még akár narancssárgán sem,
(héjában csersav maradék lehet, de hámozva teljesen jó! lásd Jiro, Hana Fuyu)
és finomabbak ezek is utóérlelve (pl. almával).
egy tudományos cikkben olvastam, h a PCNA, azaz a keményen is édes típusok hidegebb
termőhelyen (vagy hűvösebb nyár vagy ősz után) csersavasabbak, vagy nehezebben bomlik le a csersav. tehát a PCNA fajtákban is van csersav, csak sokkal kevesebb és az is hamarabb lebomlik,
Vannak benne komoly hibák, amik az újságírónak felróhatók, de a téltűréssel kapcsolatban még a hurma gyümölcs termelőktől, csemete forgalmazóktól sem lehet országos érvényű (pl alföldi) tapasztalatot kapni.
Igazad van. Sajnos az ujságírói szakma manapság egyenlő a zéróval. Mindenki írhat, de sajnos nagyon kevesen néznek utána, hogy vajon hiteleset írnak-e. Ez igaz bármely témára is.
"Khakiszilva" Inkább kakiszilva, ami a latin névből ered (Diospyros kaki). Csak ez a magyar fülnek áthallásos, így merketingfogásból szokták káki-nak nevezni, de khaki megnevezés nem jellemző. A multikban meg inkább sharon, sharongyümölcs néven árusítják. De a hurma név is használatos megnevezés.
"az éretlen gyümölcs kemény és a magas csersav tartalma miatt savanyú" Nem, nem savanyú, hanem a kökény és éretlen som gyümölcséhez hasonlatosan fanyar, "húzós". És egyébként a fenti állítás csak a csersavas fajtákra igaz. Ugyanis vannak japán fajták (Fuyu fajtakör), amik keményen /éretlenül/ is ehetők, édes, csersavtól mentesek. (Sőt olyanok is vannak, amik megporzás nélkül csersavasak, de megporzással csersavmentes gyümölcsöket fejlesztenek, amik mellesleg magokat is tartalmaznak.) "A datolyaszilva gyümölcse alma méretű" Fajtánként és szezononként változó, ahogy almánál is. 50 és 500 gramm közötti.A leggyakoribb hurma fajták gyümölcse 150-300 grammosak.
" szokás szerint az első novemberi fagyok után szedik, mikor a dér már egy kicsit megcsípte." Ez valami helyis szokás lehet. A kökénynél, csipkénél nincs ezzel baj, mert rögtön feldolgozásra kerül. De ha ezt megcsípi a fagy és károsodik, akkor az eltarthatósága hónapokról napokra csökken.
"Fagyállósága jó, a magyar teleket károsodás nélkül átvészeli," Igen, talán a Dél-Dunántúlon és egyéb kedvező fekvésű helyeken, de a hagyományos (mediterrán/ázsiai) fajták télállósága -20°C körüli és az alföldön 3-5 évente szokott ennél hidegebb lenni, amikor is ez a növény tövig tövig fagy. (Igaz vannak -24-28 fokot is kibíró ukrán fajhibridek, de kereskedelmi forgalomba csak pár éve kerültek az országban.)
"A konténeres kiszerelésű növényeket általánosságban kora tavasztól az ősz második feléig lehet kiültetni." Nem szűkíteném le ennyire, ugyanis a konténerest egész évben lehet telepíteni fagymentes hőmérsékleten és fagymetes talajnál.
" a datolyaszilva betegségei kisszámúak, kártevői szintén alig vannak" Saját tapasztalatból írom, a kártevőket: poloska, levéltetű, amerikai lepkekabóca, kis farontólepke, takácsatka, szivarsodró eszelény, cinke (az érett puha gyümölcsöt csipkedi). Ezek közül a poloska nem csak minőségi károsító, hanem teljes gyümölcshullást is okozhat. Nem elhanyagolható. De van több, ami jelentős okozhat.
"A tápanyag-utánpótlás legjobb eszköze a szerves trágya." Talán enyhe mikroklímájú területeken jó, de a benne található nitrogén fagyérzékennyé teszi a fát, ami hidegebb fekvésben problémás. Jobb a műtrágya (legaláb kiegészítéként). Ebből is a magas káliumtartalmú. Ez nem csak a stressztűrést (hidegtűrés) javítja, hanem a fajra jellemző gyümölcshullást is csökkenti.
Somogy megye, Böhönye, (kb. a megye közepén van a falum). Van egy cioccolatino olasz fajtám, ami elvileg fagyérzékenységéről híres kipusztuló országszerte (reményeim szerint csak innen északabbra és keletebbre, ahogy beszélgetitek, elvileg -15-17 körül van valahol a hidegtűrése, 1-2fokot lehet elírtam, még csak tavasz óta vagyok a témában).
Szóval majd jelzek minden tavasszal, hogy mi van vele. Szépen nőtt, pedig tavasszal kiültettem, amikor jött neki egy fagy és visszavetette teljesen. Hát ez már nem látszik meg rajta, a növekedési erénye tényleg hihetetlen mértékű. Ja és konténeres volt, drága pénzért vettem egy kaposvári kertészetben az idősebb fát.
De jó lett volna 5-10 éve olvasni ilyeneket. Több százerer forintnyi oltványom fagyott el. Több tucat fajtát gyűjtöttem, de ennek nem sok nyoma van. Na meg nem ment volna pocsékba 10 évnyi munkám.
"Persze ha -20-22 fok van akkor a nemes rész így is lefagy" Viszont ez csak az ázsiai /mediterrán fajtákra igaz. Az ukrán fajhibridek között a többség -24-28 fok közötti téltűrésű.
Csak én hülye lótusz alannyal ültettem az anyaültetvénynek szánt fáim többségét (ukrán fajhibridek), amiket most le kell mentenem a lótusz alanyokról, mert szinte mindnek elfagyott a kérge, alulról törnek elő a sarjak (hol nemes, hol lótusz, de ez részletkérdés).
Ebben nincs is semmi meglepő, a virginiai vagy 2-3 héttel később kezd éledni, és hamarabb is kezd nyugalomba, így nagy előnye van a hidegebb fekvésben, így nálam is.
Viszont én nem láttam hogy lassabban nőne mint a lótusz, sőt nálam 2 év alatt kis fácska lett a magoncból (persze jó vízellátottság kell, mert vízigényesebb).
Persze ha -20-22 fok van akkor a nemes rész így is lefagy, de ma már úgy észlelem a tavaszi fagyok sokkal veszélyesebbek kezdenek lenni.
Alföldre ma már igen ajánlott, fagylefolyásos helyen a Dunántúlon persze a lótusz is kielégítő, nem lesz valszin probléma ott vele.
Szívesen várom a cáfolatokat, megerősítéseket, mivel amiket állítok az homlokegyenest szembemegy az eddigi hazai gyakorlattal.
Bár, ahol csak a fagyasztóban van télen -18 C foknál hidegebb, onnan nem tartom hitelesnek vagyis általánosnak a téltűrésről való beszámolókat. Ezt nem neked szánom, hanem azoknak, akik a zalai, somogyi, budai dombokon kerészkednek. Az említett helyek mindegyikén (!) van/volt datolyaszilva forgalmazó, akik az olasz példát követik/követték (lotus alany+mediterrán fajta).
Nem sértegetésnek szánom a véleményeim, hanem inkább szakmai vitaindítónak, termesztési lehetőségek kibővítésének.
