Köszönöm a hozzáértésed, és ezek a leveli békák valóban nagyra nőnek meg, és csak annyi a bűnük, ha az esőcsatornába belemászik, és onnan hivogatja a barátnőjét! :-D
Ennék a háznál is van, és az esőcsatornai hangja, a fémreszéléshez hasonló - plusz a csatorna adja az akusztikai erősítést! -, és akkor kimegyek, és egy nagyok vágok a levezető csatornára, akkor abbahagyja a barátnő hívogatást, de félóra múlva megint kezdi!
Megnéztem ezt a fajt itt: fauna australia ahol mindjárt a legelején képet is közöl róla.
Nem azonos az Európában élő leveli békával. Ez a White-lipped tree frog (fehérajkú fabékának is lehetne fordítani).
A fényképeden (csak az egyiken) nagyon jól látszik a száján húzódó fehér vonal amiről ezt a szép békát meg lehet ismerni. Na meg arról is hogy nagyra, akár 11-14 centire is megnő.
Nagyon jó kép köszönöm és az ilyennek mindig örül az ember.
Igen, mert a napraforgónak itt nincs hagyománya épp ezért ezt az olajat az itteni gyomor képtelen bevenni és a helyi konyhához sem passzol. De a hagyományos északi (pl. magyar) konyhában sincs hagyománya, mert ott a sütés főzés egész a xx. század második feléig zsírral történt. Igen egy régi olajfaliget van a kis félszigetünk végében is ahol a világítótorony áll és ennek a résznek a neve Capo di Milazzo.
.
Itt látod az öreg olajfaligetet és a dombtetőről kiemelkedő csöpp világítótornyot (Il Faro), a világítótorony mögött a félsziget végén egy sziklameredéllyel zuhan a mélybe a szirt foka.
Lavi, úgy sejtem, ezen a félévezredes - okkal híres - olajfán kívül még számtalan sok olajfaliget is van felétek, azért lehettek híján a napraforgónak...
Imádok napraforgót fényképezni, mert gyakran egyetlen napraforgó látványa is felvidít, hát még egy egész határnyi! :)
