Grat a mamának és a babának!!!! ( És az egész családnak! ) Nem is pici! Kúnóm 2150 gl született. Most sem egy óriás, de dokinál csak akkor voltunk, mikor oltásért mentünk. 15 hós, és a kedvence a cici, pedig minden evő. A nyers répától a húsig mindent eszik. Játékbaba? A férjem bontottcsirkének hívta.... És a kedvenc játéka a WC papír.........................
nem tudom, nekem ez az ötujjnyi mindig olyan misztikusnak tűnt. aszittem, onnan kész, jön a baba. nálam a háromból egyszer volt úgy, hogy még nem nyomult ezerrel kifelé ötujjnyinál (azaz még nem is volt egészen annyi), de a doki úgy csinált, mintha ez igen nagy gond lenne, és mindenképp burkot akart repeszteni. és repesztett is, mert akkor már nem mertem ellentmondani. (addig ellenálltam.)
most a Bencével 4 ujjnyival, aztán mondták, ha érzem hogy jön a baba szóljak. Vincével felmásztam az ágyra, mert a vajúdóba szóltam hogy tolófájások vannak, szóval ágyra fel ctg-t megigazítottak, aztán mindenki ki, 2 perc múlva küldtem férjet, hogy ha jönnek ha nem én szülök, még csodálkoztak is hogy már, nem hitték hogy már a vajúdóba majdnem megszültem. Mesivel nem emlékszem már de azt hiszem ott pont akkor jöttek rám nézni amikor küldtem volna Férjet.
30-án délben egy ujjnyi volt, a kontrakciók délután 3-kor kezdődtek, legalábbis akkortájt éreztem, 1-1,5 óránként. Legközelebb 31-én 19.45-kor vizsgáltak, akkor már rendszertelen 3-5-10 percesek voltak, és akkor volt 5 ujjnyi. Lövésem sincs, mikor lehetett két ujjnyi. :-) Az óránkénti összehúzódások nagyjából 31-én délután fél ötkor kezdtek 20 percesre váltani, de néha kimaradt, vagy cska nem éreztem...
A Szent Imrében ez így volt, legalábbis velem mindig. Nem egyedül, hanem apuka társaságában, aki, ha anyuka kéri, megy, és szól a szülésznőnek, aki egyébként 15-20 percenként ránéz az anyukára, hogy hogy érzi magát, süksége van-e valamire.
a Porontyon írta valaki, hogy kétujjnyitól mérik a szülés hosszát, így szokták hasonlítgatni. de nálad ha jól olvastalak nem lehet tudni, hogy mikor volt kétujjnyi. az is lehet, hogy már a szülés reggelén megvolt, nem? mert mikor aznap először vizsgáltak, már ötujjnyi voltál, jól értettem?
gratulálok itt is! de ezt az ötujjnyit nem értem... ez biztos? ötujjnyi már a teljes kitágulás, utána a kitolás jön. és téged egyedül hagytak akkor vajúdni?
Inkább azt ellenőrizte a doki, ha jól értettem, hogy a tempó miatt nem lett-e belül sérülés. Meg a két női kéz nagyságú lepényt ők is kicsinek találták. Olyan gyorsan jött a gyerek, hogy a doki kívülről próbálta támasztani, és visszatartani, amíg én meg próbáltam kifújni a tolófájást.
a lepeny megszuletse utan a szuleszno ellenorzi a lepenyt. ha szemmel lathatoan komplett, korulhatarolt, ep darab, akkor nincs szukseg ilyen ellenorzesre. kizarolag akkor, ha nem csillapodik a verzes, vagy szemmel lathatoan hianyos a lepeny, vagy ketseges, hogy teljese ep-e.
Tyű, ez tényleg gyorsan ment!:) Gratulálok ismét! És irigykedem a varrattalanságodért. ööö... az gáz, hogy szerintem nálam nem ellenőrizték, hogy maradt-e bent valami...?
Tegnap végül határértékekkel, de hazaengedtek minket. A súlya 2540 gramm, ami elég kevéske, de magától ébred 2 óránként, éjjel persze gyakrabban, de legalább azonnal alszik tovább. A szopizás mennyisége egyelőre mérhetetlen, max 10 gramm, kifejni is max ennyit tudok, szóval kap tápszer pótlást, minden alkalommal 15-20 grammokat fogad el. Kicsit macerás, dehát egy játékbaba méretű gyerek... :-) Ami a szülést illeti, látom, már megkaptátok a lényeget, tényleg csak ennyi volt. A szülésznőm végül ott volt, délután 6-kor hívtam először, hogy rendszertelen 10-15-20 perces, kifejezetten kellemetlen kontrakciók vannak. Ő éppena lÁgymányosi hídon ült a dugóban, de megbeszéltük, hogy 20 percre lakik a kórháztól, mi is nagyjából, ha leindulunk, akkor hívjam. 7-kor indultunk, épp a kezemben volt a telefon, amikor hívott, hogy mi újság, van-e változás. Imádom ezt a hihetetlen empátiát, és profizmust, amivel ő rendelkezik. Megebszéltük, hogy fél nyolckor találkozunk a kórházban. Útközben volt néhány 5 perces fájás, de már délután óta oda kellett figyelni a légzésre, kocsiban kicsit nehezebb volt, mert ültem. Mikor beértünk (19.30), csináltak egy nst-t, ami a 20 perc alatt 4 fájást mutatott, én meg csak 2-t éreztem. :-) Aztán megérkezett a szülésznőm is, megvizsgált, akkor hirtelen már 3 percenként jött, akkor volt 5 ujjnyi. Elintéztük a papírokat (20.10), átöltöztem, párom is átöltözött. Fél óra múlva megérkezett a doki is, rögtön szülőszoba, megpróbált burkot repeszteni, de nem sikerült, mert annyira ráfeszült a gyerek fejére, mint egy úszósapka. Lett is karcolás Alfréd fején. :-) Azt mondta, 20.45-kor, hogy óránként szeretne majd megvizsgálni, hogyan haladunk, de ha úgy érzem, hogy székelési inger van, akkor nyugodtan nyomjak. Én meg, miközben lekászálódtam a szülőágyról, és visszavettem a bugyimat némi papírvattával, hogy ne csöpögtessem a padlóra a magzatvizet, döbbenten néztem, hogy már tolófájás kéne jöjjön? Méhszáj? Az már elsimult... Jaaa.... mindezt továbbra is rendszertelen, 3-5-10 perces fájások mellett. Akkor ők kimentek, párommal maradtunk kettesben, beszélgettünk, vagy mi, én meg a szülőágy lábtámaszára támaszkodtam a kezemmel, és ott ringattam a csípőmet, de még nekem is feltűnt, hogy bizony ezek szinte összeérnek már, de néha van több perc szünet is... na és egyszercsak egy ilyen egyszerűnek induló fájás felénél: húha, szólj Borinak, jön a gyerek! Hallottam, hogy a folyosón kiáltva hívja őket. Ott álltam, a papucsomat lerúgtam, de mozdulni nem bírtam, csak nyomtam, mint egy gőzgép :-D tényleg futva érkeztek vissza, a doki a karomat fogta, a szülésznő a csípőmet, a párom a bugyimat vette le, valahogy feltuszkoltak a szülőágyra, és mondták, hogy ne nyomjak, valahogy próbáljam kilélegezni, csak ne nyomjak... Na feltettek, doki meg is nézett, a nehezén már túl vagyunk a feje már átment a méhszájon, és akkor jött még egy tolófájás, doki kívülről tartotta vissza Alfit, a hasamnál támasztotta, hogy ne legyen túl gyors, nekem csak kifújnom kellett - hogy ez milyen baromi nehéz, amikor nyomni kéne... - és éreztem, ahogy kibújik a fejecskéje, aztán a válla, és kicsúszik a teste. 21.06. Felültettek, megnéztem, icipici, de élénk, rögtön felrakták a hasamra, ott megnyugodott, betakarták, csöndben pihegett, néha köhintett, tüsszentett. Amikor persze levették 10-15 perc múlva, akkor persze ordított. :-) A köldökzsinórt én vágtam el. 10 percen belül a lepény is levált, és kijött, azt is megnéztem, mert ilyet még nem láttam, eddig mindig altatásban lehetett leválasztani. Összesen két kezemnyi volt, látványosan meszes. (párom meg is jegyezte, hogy az első gyereké háromszor ekkora volt) Szóval ezért lett ilyen picike Alfréd. A csecsemős nővér megfürdette, Alfréd meg hatalmas mosolyokkal nyugtázta a meleg vizet, amiben lebeghetett. Végül megkaptam, addig a doki ellenőrizte, nem maradt-e bent semmi. Varrni nem kellett semmit. Összességében tényleg számomra bámulatos, magyszerű szülés élmény volt, el se tudtam képzelni, hogy ezt ilyne könnyedén, konkrétan nevetve is lehet. :-)
Tegnap végül határértékekkel, de hazaengedtek minket. A súlya 2540 gramm, ami elég kevéske, de magától ébred 2 óránként, éjjel persze gyakrabban, de legalább azonnal alszik tovább. A szopizás mennyisége egyelőre mérhetetlen, max 10 gramm, kifejni is max ennyit tudok, szóval kap tápszer pótlást, minden alkalommal 15-20 grammokat fogad el. Kicsit macerás, dehát egy játékbaba méretű gyerek... :-)
A csecsemős nővér megfürdette, Alfréd meg hatalmas mosolyokkal nyugtázta a meleg vizet, amiben lebeghetett. Végül megkaptam, addig a doki ellenőrizte, nem maradt-e bent semmi. Varrni nem kellett semmit.