Azert, hogy nevessunk, de ne kinevessunk, sirjunk, de ne rikassunk, vitazzunk, de ne veszekedjunk. Hogy meseljunk, elemezzunk, kibeszeljunk, segitsunk es talalkozzunk. Oregnek, fiatalnak, dolgozonak, haziasszonynak, ujnak, es foleg reginek, itthoninak es kulfoldinek. Felvetel kerese: mikoltekkukacgmailpontcom
Topikszabályok a 0. hozzászólásban.
Én valószínűleg beleírnám, hogy a jelen jóhangulata miatt és a jövőre nézve is fontos a lezáratlan dolgok tisztázása. Neki ugyan valószínűleg mindegy lesz mondjuk 20 év múlva, hogy nem tudtátok tisztázni az ellentéteket, de neked nagyon nem. És arra is van esély, hogy neki is nehéz lesz az elválás így. És ez nem azt jelenti, hogy sürgetnéd a halálát meg arra készülsz, hanem azt jelenti, hogy nagyon fontosnak érzed, hogy rendben legyenek közöttetek a dolgok.
hát nemtom, írjam össze a kérdéseimet??? elolvassa szerintem aztán legyint rá, tudom előre, de azért lehet, hogy érdemes lenne! Szerinted neki nem lenne jobb, ha elmondhatná végre amit hordoz???? nem is értem....
nalunk is en bontom fel a leveleit, mert idegesitett kisse, mikor tavaly augusztusrol szarmazo bontatlan leveleket talaltam mindenutt (banktol jott, telefonszamla, stb., egyszeruen ki sem nyitja, hat megkerdeztem, kinyithatom-e, azert jo atfutni, hogy nem vagtak-e at, hasonlok)
nekem is el kellene kapnom az anyámat, ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba nálunk is, de anyám egyszerűen nem hajlandó rá, bezárkózik, mellébeszél, egyszerűen nem lehet ... pedig nagyon nagyon nagy lenne az igényem rá, sok tisztázandó kérdésem van, de a rohadt büdös életben nem fogok rá válaszokat kapni, azt már látom.....
haladunk, szep lassan, vegul en kezdtem el tanitgatni, azota egyszer voltunk uszodaban es most hetvegen megyunk. egy evfolyamtarsamrol kiderult, hogy uszobajnok es uszoedzo volt, o ad tanacsokat :))))) melluszassal kezdtuk, de gyors labtempoval, 4-5 metert mar halad vele :) (ha epp van kedve, mert amugy makacs, mint egy oszver, sirba visz vele, ha vmit nem akar, akkor nem es nem, inkabb duzzog akar 1-2 orat, mint hogy engedjen... hat nem tudom honnan orokolte :))))
félidős???? nemtom miért gondoltam, hogy lassan szülni kellene neked, vagy már talán meg i szültél...... (jó hallani rólad és jó, hogy jol vagy és tök jó a nemek aránya:)) mondjuk utána még szülnök kell majd egy kislányt, de ezt majd megbeszéljük:))
en pl tegnap kerekperec megkerdeztem a szittert mennyiert mosna le a konyhai csempet es az ajtokat mert nem igazan tudok hajolgatni..persze rohogve kozolte ne szorakozzak mar-siman menni fog gyerekrevigyazas kozben is aprankent..vmint mosogatni is szokott..es nagyon jolesik...de ez egy tok mas helyzet-en kertem segitseget.
viszont mikor anyam lelkesen elmosogatott elpakolt 2 hetig kerestem az apritogep tetejet...ez az eszkoz nalunk minden nap hasznalatban van..nem gyengen voltam ideges..mig vegul kiderult elrakta egy szekreny melyere ezt a franctudjamicsodat ami meg veszelyes is a gyerekre nezve (pedig ez egy muanyag fedel..a kes az kulon szaradt a csurgaton::))
a vitaba nem szeretnek es nem is tudok beleszolni-folyni...
tipetupa kerdezte hogy vagyok....koszi, jol..haladok szepen..felidos vagyok es mar tudjuk a nemeket is..egy kislany es egy kisfiu::))
az én szigoruan egyéni és saját véleményem az, hogy az igazi probléma itt nem a takarít meg nem takarít meg trehány meg rendeltlen, meg rosszulsegít a probléma. Ami kettőjük között van, az sokkal mélyebben keresendő és tisztázandó, és nem ártott volna az összeköltözés előtt ha Alíz meg Manó elmennek két napra valahova és végre tisztába teszik magukat, a kapcsolatukat, a viszonyukat, az elvárásaikat. Így egyszerűen nem lesz békés együttélés, és még szerintem most sem késő.........
Alíz, szerintem nagyon gyorsan gondold át újra a dolgot, mert én speciel egyáltalán nem csodálkoznék, hogy ha ezek után teljesen komolyan gondolod amit itt leírtál, akkor Mano nagyon gyorsan más lakás után néz...
> manojoe gyak. minden pénze ráment arra, hogy berendezze ezt a lakást/lakrészt.
Mano pénze nem a tiéd! Ne turkálj a pénztárcájába, ne oszd be a pénzét ha ő nem kéri. Oszd be a tiéteket. (Szerintem.)
> nem hiszem, hogy pár éven belül gondtalanul ki akar cserélni benne ezt azt, illetve >hogy gondtalanul ki tudja cserélni
Ne hidd. És ha úgy jár, hogy cserélnie kell és gondja lesz vele, akkor majd átgondolja, hogy jó volt-e, ahogy tette.
Azzal semmi gond nincs, hogy a véleményedet elmondod neki. De a vélemény közlése és a tettek mezejére lépés között különbség van.
A második pontoddal egyetértek. De ez a történet szerintem nem az a kategória.
>ezt a házat ő tervezte, építtette, és szeretné minél tovább megőrizni az állagát. )
Én ezért a pontért lépnék le. Ennyi erővel minden általa tervezett házba bemászkálhatna. :-S Attól, hogy az ő keze munkája, még nincs joga belemászni a lánya életébe. Attól a pillanattól fogva, hogy neki adtátok azt a lakást, lemondtatok arról a jogotokról, hogy rendelkezzetek vele. Nincs rajta felügyeleti jogotok. Szintén szerintem.
>- a kritikáim nem kritikák voltak, hanem ajánlkozások, hátha megkér, hogy segítsek
Ha zavar a konyhapult állapota, akkor mondd ezt meg neki kerek-perec. Mármint, hogy Mano, engem zavar, letörölhetném? Vagy ne azon károgj, hogy koszos a fürdő csempéje, hanem mondd meg neki, hogy szombat délután átmennék hozzád egy adag Cillittel, áttörölném a csempét, stb.
Ha nekem így tálalná valaki, hogy nem tetszik a fürdőszobám, én is közölném vele, hogy ha nem tetszik, ne nézd. De lehet, hogy egy közös takarításban benne lennék.
Elég szomorú, hogy nem kérsz bocsánatot. Nem azért kéne bocsánatot kérned, mert esetleg rosszat tettél, hanem mert MEGBÁNTOTTAD. A megbántás pedig független a szándékodtól. (És sokkal gyorsabban lerendeződne ez az ideges feszültség.)
ha rájössz, hogy hogy tudod ilyen kicsinek tartani őket, az világszabadalom lesz :)))))
(Erre a problémára is kitaláltak már egy tök jó közmondást, de nem akarok folyton közhelyeket puffogtatni. Sajnos teljesen igaz. A kulcsszó a tehetetlenség. Te hiába tudod a megoldást, nincs vétel rá, úgyhogy jobb is, ha megtartod magadnak.)
Alíz drága, az az igazság, hogy míg te ráérsz a napi szintentartó takarításra, addig más nem. Pl. a lányod sem. Vedd úgy, hogy van köztetek 10 km távolság, és szard már le, hogy mi van nála. Továbbá ne beszéld ki, hogy hol mennyire trehány.
Elméleteket a rendtartásról én is marhajól tudok elméleteket gyártani, mégis heti egyszer csinálok nagytakarítást, mert kurva unalmas foglalkozás, lássuk be. Jelenleg is hatalmas porcickákoroszlánok vannak a könyvespolc alatt, gyanítom, hogy a fotel alatt is, mára izzítom be a vizesporszívót, és akkor majd tisztaság lesz.
Úgy látom a lányod dackorszaka nem fog "kinövődni", míg nem fogod fel, hogy önálló felnőtt ember. Van ilyen nálunk is, a kisebbik húgom a szüleimmel lakik, na, hát állandó harc, komolyan.
A jó szándékodat asszem senki nem vonta kétségbe, de gondolom ismered a mondást a pokolba vezető útról.
Sajnos sokan esnek (esünk) abba a hibába, hogy amit gyerekkorunkban sokalltunk/keveselltünk a szüleinkkel való kapcsolatunkban, azt a gyerekünk felé próbáljuk kompenzálni, miközben ő nem mi vagyunk. Lehet, hogy ő sokkal jobban hasonlít arra a szülőnkre, aki (vagy akinek valamilyen cselekedete) számunkra elrettentő példa. A tegnapi reakiciókból is látszik, hogy itt is kvázi fele-fele arányban oszlottak meg a vélemények. Van aki neked ad igazat, van aki a lányodnak. Olvasva benneteket (egyébként miért van szükség rá, hogy kiteregeted a szennyest, nem értem, ebben az egészben sztem ez a legcikisebb), az ellentét jelenleg tényleg antagonisztikus köztetek. Tudomásul kellene venni, hogy mano felnőtt nő, és az akarata ellenére nem lehet segíteni neki, akkor sem, ha a vesztébe rohanna. (A többiekkel ellentétben viszont én pontosam tudom, ez milyen iszonyú nehéz és hogy vérzik közben az ember szíve a tehetetlenségtől. De akkor is meg kell próbálni. Úgy gondolom, egy szülőnek az a dolga, hogy akkor és annyit segítsen - már ha tud - , amikor és amennyit a gyereke igényel.)
en mas vagyok, mint a lanyod:) nyilvan o elvisel neked olyat, amit meg en nem viselnek el. ezt pl lehet ertekelni. vagy azt, hogy tole meg sosem lattunk olyat, hogy "huu, kepzeljetek, az anyam ezmegazmegamaz". te egy kulonallo szemely vagy, ezt o tiszteletben tartja, akkor is, ha nem ert egyet. szerintem ennek ketoldalunak kell lennie. de ma mar nagyon okos kezdek lenni, szoval elmegyek aludni.
Talán ha erőszakkal, orvul időnként nagytakíttatnék nálad, és rájönnél, hogy egy -egy ilyen RENDSZERES nagytakarítás után menyivel könnyebb, akor megértenél... :-)))
akkor te agylobot kapnal az en lakasomban:) de nem erdekel. azert akartam elkoltozni otthonrol, hogy anyam hagyjon mar vegre beken az elveivel. neki mindenrol megvan az elkepzelese, hogy hogy kellene csinalni, de en meg nem szeretnem ugy csinalni. tudom, igenytelen vagyok, hogy heti 1x takaritunk, hogy a vecet csak havi 1x mossa ki a ferjem, a zuhanyzot talan ritkabban, nem tudom, azt is o csinalja. nekem mas nunukeim vannak, mint pl. a napi 2x-i zuhanyzas, a 12 ora alvas es a Nutella tilalom. ezt majd az en gyerekeim fogjak utalni bennem:)
az anyosom egyszeru asszony, de nagyon bolcs: totalis ellentetem, de nem erezteti velem, hogy nem ert egyet.
Igen, ebben igazad van és nem is akartam ilyen mélységben belemenni. De nem is erről volt szó mellesleg. Nem a vc volt szaros, hanem maga a helység volt kiábrándító, csakúgy mint a fürdőszoba pl. Ordítottt róla, hogy senki nem tartja fontosnak, hogy csinos legyen. Illetve otthonos. Vagy nemistudom mi.
Én mióta van ez az új fürdőszobám, állandóan ápolom, mert imádom, hogy gyönyörű kékek a csempék, és gyönyörű a padlócsempe, meg hogy olyan édibédi is mosdóm van.. meg imádom, hogy van az automata mosogép és nekem csak berakni meg kirakni kell a mosnivalót, stb... és már nekem csak távoli emlék az anyám fürdőszobája ami maga volt a mocsok és az a felfogás, hogy amit nem lát a betérő az nem is fontos.
az o veceje, ha akarja, szarhat a perem ala. szigoruan szerintem. es ahhoz viszont senkinek nincs koze, foleg nekem nem, legalabbis nekem ciki errol olvasni, vagy mi.
Nem a klotyó volt mocskos, csak egyáltalán az egész oylan elhanyagolt volt, márpedig egy nő abból itéltetik meg, hogy a mellékhelségei milyen tiszták. MOndjuk tegyük fel, hogy akad egy ujabb pasi... akit meghív, vagy mondjuk váratlanul beugrik stb... hát jó az, ha ebből itél???
Jó beismerem, hogy rosszul közelítettem meg a dolgot, de hogyan közelítsem meg, ha egyszer minden megjegyzésemet támadásnak véli???
Egyébként nincsen tisztaság mániám, éppenhogy én is iylen rendetlen voltam (vagyok), és nem akarom, hogy ő is kényteeln legyen azt az utat végigjárni mint én.
Amikor én 30 éves voltam, akkor az én anyám nemhogy kérés nélkül megjelent, hanem azt is támadásnak vette, amikor én rábíztam a gyerekeket... mielőtt az első lányom megszületett, már milliószor elmondta, hogy ő aztán nem lesz afféle nagymama, és minden kérésem ellenére direkt nyugdíj utáni állást vállalt, mert ő nem akar csak unokázni... egy évig felügyelt manojoe-ra később (akkor már 60 éven felül volt) , amikor ő elsős volt, és nem akartam napközis osztályba adni, tekintve, hogy a hülye ovónő bebeszélte nekem, hogy a lányom kicsit gyengeelméjű... ez abból állt, hogy minden második héten délelőtt rá kellett vigyáznia... egy amúgy áldott jó szófogadó kislányra. Hát ne tudd meg hányszor a fejemhez vágta. És én már akkor eldöntöttem, hogy én nem leszek ilyen... de lehet, hogy rosszul döntöttem, vagy nem? Vagy igen? Olyan bizonytalan vagyok.. vagy mégse? :-)
Alíz értsd már meg, hogy nem az a baj, hogy jó anya akarsz lenni, hanem, hogy felnőtt a lányod, és nem igényli, hogy fogd a kezét állandóan, csak mert te úgy látod, hogy szüksége van rá. Én úgy látom, hogy szól ő neked, ha erre szüksége van. Addig meg takarítsd ki a klotyóját te magad.
Nem mellesleg ez egy elég intim terület, ha az én anyám beírná a világnak, hogy mocskos a klotyóm, hát lehet, hogy kurvára kiakadnék. Mi a fasz köze van ahhoz bárkinek is, hogy milyen ott a higiénia? Már ne is haragudj. Ha nem akarja, hogy egy idegen betegye a lábát, akkor ne tegye be, és főleg ne suttyomban a háta mögött. Ha annyira tisztaság mániád van, intézd el egyedül, akkor biztos nem ordítozna veled.
Gondolj már bele, hogy ha 30 éves lennél, és megjelenne kérés nélkül az anyád egy takarítónővel, mit szólnál? Nem is ismered, fingod nincs, hogy kiféle (jó, nálatok lehet, hogy ismerte, de ha állandóan dolgozik manojoe, akkor nem biztos), fogalmad sincs róla, hogy másoknál mit pletykál rólatok. Nálatok is egyfolytában pofázik mindenről, te panaszkodtál.
Tudod a dolog kulcsa manojoe abban a beírásában leledzik, amiben azt írta, hogy azért verte ki a palévert, mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy nekem volt igazam. Hát igen. Bocs, de erre azt mondom, hogy ez egy nagyon gyerekes (illetve nem is gyerekes, inkább kamaszos) hozzáállás ehhez az egészhez. Mert nehoygmár valamiben nekem legyen igazam, mert ha igen, akkor az azt jelenti, hogy ő egy senkii és semmi. Na látod ez az amin végre túl kéne lépnie neki is, meg mindeg önérzetes anyának is. Igenis van olyan, hoyg valamiben nekem van igazam. A saját káromon tanultam meg, mert én is olyan rendetlen voltam (és vagyok is) mint ő.
És igenis most, 60 éves koromra jöttem rá, hogy mennyire jó lett volna, ha valaki engem úgy nevel, hogy igenis mindent a helyére kell tenni, és a lakást karban kell tartani... mára kényszerűségből kialakultak olyan rutinjaim, pont a rendetlenség ellen, ami életmentő... pl szemüvegeimből. Van 3 szemüvegem. Egy kell állandóra, mert különben homályosan látok, szar érzés nekem, aki még 10 éve is úgy láttam mint a sas. Egy másik kell a számitógéphez, egy harmadik meg az olvasáshoz. Namármost az állandó szemüvegem nem probléma, az az orromon van. A számitógépes szemüvegemet kizárólag a számitógépazstalon tartom, az olvasószemüveement meg kizárólag a táskámban, cskúgy mint a pénztárcámat meg a mobilomat.
A leveleket is egy helyre rakom, különben elvesznének.. és még sorolhatnám. Valami rend kell az ember életében... hogy tudjam, hogy a zoknijaim kizárólag komód felső kisfiókjában vannak, a bugyi-trikók a másikban, a hálóingek az alsóban, a felsőrészek a középsőben stb... hogy milyen jó, amikro az ember munkáját megkönnyíti a mosogatógép, de ezzel együttjár az állandó elrakodás is... manojoe mindig is rendetlen volt, már születése óta, és pl a reggeli készülődésben is sokkal könnyebb lenen neki, ha nem kellene állandóan keresgélnie valamit (ami gyak. úgy csapódik le, hogy minket vádol, hogy elraktuk)... na mindegy nem folytatom.
Mindenesetre ez nem egy lányom elleni akármi akart lenni, én nagyon is tisztelem ezt a lányomat, hogy így bírja (én már megőrültem volna), és emiatt is nem vetem meg a kirohanásai miatt.
Szóval átolvasva a beírásokat, a következő meglátásaim vannak:
-először is nem bántam meg, és ujra megtenném, meg is magyarázom miért. Mert manojoe gyak. minden pénze ráment arra, hogy berendezze ezt a lakást/lakrészt. Nem keres túl sokat, és igazán nem hiszem, hogy pár éven belül gondtalanul ki akar cserélni benne ezt azt, illetve hogy gondtalanul ki tudja cserélni. Viszont ha az új ikeás konyhabútrt nem takarítják le időközönként, akkor elzsírosodik, ha a tűzhelyet nem takarítják ki időnként belülről, akkor ellucskosodik, ha a mosógépet nem takarítják ki belülről, akkor penészes lesz, ha a csempéket időnként nem mossák le alaposan, akkor oda is beeszi magát a penész, és még sorolhatnám.
- másodszor is manojoe egy nagyon nehéz időben van, a munkahelye kikészíti, túl nagy a nyomsá rajta, és egyrészt minden dühét rajtam vezeti le, másrészt van ez az indokolatlan bizonyítási kényszere. Majd csak belátja, hogy ennek nincsen túl sok értelme... Ivánnak nem túhajszolt, hanem egészséges anyára van szüksége, és én igenis mindent meg fogok tenni, hogy ami rajtam múlik, abban segítsem. Akár akarata ellenére is, és majd csak elviselem a kirohanásait - csak éppen kibaszottul rosszul esik, de mindegy.
-harmadrészt nem csúsztattam: tegnap fizett a férjemnek manojoe, én nem fogadtam volna el, de ez mellékszál, nem a pénzért tettük (ez a többesszám csak amiatt fontos, mert pl. a takinénit a multkor nem én, hanem a férjem szervezte be, hogy mellesleg kitakaírtsa manojoe-nál a mellékhelységetet, mert ő sem bírta nézni, és ebben az összesküvésben is vastagon benne volt, méghozzá amiatt, mert ezt a házat ő tervezte, építtette, és szeretné minél tovább megőrizni az állagát. )
- a kritikáim nem kritikák voltak, hanem ajánlkozások, hátha megkér, hogy segítsek, de manojoe alapból a rosszat feltételezi bennem, ez így van kamaszkora óta. Azt a "hazsnálatban lévő állványt" nem kidobtam, csak kivittem a fürdőszobából, már amennyiben használatban lévőnek lehet tekinteni egy gusztustalan régi fémállvány kosarat ami oda volt támasztva a falhoz és nem volt benne semmi. Most is megvan, visszaviheti.
- nem fogok bocsánatot kérni, akkor fogok bocsánatot kérni, ha valami rosszat tettem, most nem.
- és nem szoktam állandóan feljárkálni, ha felmegyek annak oka van, a gyerek időnként velem van, szüksége van erre-arra, akkor felmegyek hozzá és lehozom, de ha manoje azt álítja, hogy én unos untalan benyitogatok hozzá, akkor hazudik. De ez a benyitogatás is annyira hülyeésg: ha hazajön, akkor benyit hozzánk, elmeséli mi volt vele stb, akkor most én is cseréltssek zárat vagy mi van?
Talán a lányom előbb utóbb rájön, hogy nem olyan rossz az, ha időnként valaki megcsinálja nála a nagytakarítást... és ezt ajánlom minden fáradt anyának is.
Neked is MIkolt (gratulálok amúgy, és tudtam, mert a tali utá manojoe elmesélte, és semmiesetre sem mondom hogy hülye vagy, hiszen tudom mennyire vágytál harmadik gyerekre, hát most végre itt van! Hogy esetleg az öröm kétszeres? Istenem van ilyen... :-))) ) azt ajánlom, hogy vegyél igénybe egy takinénit legalább havonta egyszer. Szivesen odakommendálom a miénket, bár ha az egész család otthon van, akkor elég nehézkes lesz... ha meg tudjátok oldani, hogy havonta egyszer a lakás üres legyen mondjuk reggel 9-től délután 4 ig, akkor nem fogsz benne csalódni. (Ha otthon vagytok, akkor viszont őrület... de a takinénim vállal alkalmankénti nagytakarítást is, mondjuk mikor nyaraltok stb, de akkor is kéne valaki aki eligazítja.)
(Nem tudom, mi ütött ma Zsombolyába, de nagyon igaza van mindenben! Ezt elég nehéz volt kimondani, de legalább megúsztátok, h. nekiálljak kifejteni a véleményemet még én is külön.)
